Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 2) A prédikátori rend Apafi-laudációi
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja nem mutatják az erdélyi életet akkor megosztó pártellentéteket”.46 A fejedelem által támogatott könyvek eló'szavai, fejedelmi rokonok temetési beszédei, verses köszöntők egyaránt kiemelték Apafi szerepét, néhol Mátyáshoz hasonlították, máshol a „nagy Apafi Mihály” névvel illették.47 Mégis a korszakban az erdélyi első ember mecénási tevékenysége nem volt egyeduralkodó, sőt az erdélyi és partiumi főurak teljes palettáját ott találjuk a nemesi támogatók között.48 Az 1657-es év azonban közgondolkodásbeli fordulatot okozott, a korabeli levelek, emlékiratok, történeti feljegyzések mind jelzik a korszakhatárt, és ezek a szövegek a rossz előjelek különböző sorát alkották meg a fenti évben előállt változásokhoz. A látható politikai fordulatokat (a Habsburg birodalom élére egy egykori pap került I. Lipót személyében, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem nemzetközi protestáns összefogást remélő lengyelországi fiaskója, mindez a Török Birodalom vezírjeinek energikus katonai fellépésétől kísérve) fatális természeti katasztrófák követték (aszály, éhínség, tűzvész, nagy emberek hirtelen halála), sőt egyesek szerint jelezték előre.49 A fejedelemváltások tükrében érdekes volna végigkísérni a prédikátorok alkalmazkodási taktikáját, a történelemről alkotott kép ti. némelykor érintkezik, máskor nyilvánvaló összefüggésben van a patrónus világszemléletével.50 II. Rákóczi György lengyelországi terveit volt, aki támogatta, és volt, aki egyenesen az ország pusztulását jósolta. A főurak a politika szélfútta ingadozásában hol egyik, hol másik párton foglaltak helyet, míg el nem dőlt, hogy a külső nagyhatalmak, az oszmán és a Habsburg birodalom is Apafi fejedelemségét legalizálja. így lettek a Bethlenek, Aporok, Telekiek és Bánffyak az új fejedelem 46 JUHÁSZ 1976/19963, 74. 47 RMKT XVII/13, 35., 278., 305. - Nevesebb lelkipásztorok, akik általában Apafi fejedelemnek dedikálták műveiket (Id. RMK I—III, 1670-90 közti időszak termését): Czeglédi István, Komáromi Csipkés György, Nógrádi Mátyás, Martonfalvi Tóth György, Szatmárnémeti Mihály, Sárpataki Mihály, Tofeus Mihály. Sőt a fölötte elmondott, Bethlen Lászlótól származó halotti verses sirató (Lessus funebris) is ezt visszhangozta (SZABADI 2005, 63., 69.VSZ.). 48 Az előző lábjegyzet mintájára a mecénást a támogatott neve követi: Rhédei Ferenc (Báthori G. Mihály, Szántai Pócs István), Barcsai Ákos (Medgyesi Pál), Kemény János (Szatmári Baka Péter), Bánffyak (Szatmárnémeti Mihály, Tolnai F. István), Teleki Mihály (Pápai Páriz Ferenc, Pataki István, Szilágyi Tönkő Márton), Thököly Imre (Debreceni Ember Pál, Szőnyi Nagy István, Lippóci Miklós), Wesselényi Pál (Bándi P. Sámuel, Nagyszöllősi Mihály, Pápai Páriz Ferenc, Tolnai Szabó Mihály). 49 Ld. CSORBA D. 2003/2005. 5° Béldi Pál székely főúr lázadása familiárisainak a bebörtönzését, kényszerű elköltözését, politikai negligálását is maga után vonta, pl. a Cserei-famíliáét (CSEREI 1983, 9., 16.). 29
