Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 3) A közösség vezetője

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

mind váradi és/vagy debreceni Martonfalvi-tanítvány volt, az első fejezetben emlitett 80 fős grémiumból.

A váradi szellemi műhelyhez való kapcsolatát mindvégig fenntartotta: peregrinációja előtt és után itt vállalt rektorságot, és korrektorként dolgozott a Váradi Biblia kiadásán.86 Köleséri örömmel emlékezett meg erről a munkájáról, „mellyben az Eredet-szerint való nyelveknek segitsége által, egy-né- hány száz Sz[ent] Irásbéli helyeket restituáltam az utólszori Editioban”, mely alapján a szakirodalom azt feltételezte, hogy a váradiak puritán vagy coccejá- nus exegézisét tetten érhetjük. Ezt azonban nehéz számon kérni a kiadáson.87 88 Az Énekek Énekét, néztünk meg részletesen a Váradi Biblia szerint, mert erről korrelativ forrásként fennmaradtak Köleséri templomi igemagyarázatai Debreceni Ember Pál naplójában.87 A kiegészítések biblikusak, és precízen jelölik az Anyaszentegyház és Krisztus párbeszédét. Ezzel szemben a beszédek sokkal erőteljesebben játszanak rá a tropologikus sensusokra. Mikrokutatásunk megerősíti Czeglédy Sándor véleményét, aki szerint a coccejánus szövegelemzés magyar talajon a biblikusságot erősítette fel, a biblia sacra és a textusmagyarázat egymástól elkülönülő tiszteletét, amint az a Heidelbergi Káté bevezetőjében meg is fogalmazódik.89

Erre utal az is, hogy Kölesérinek a Várad ostromára reflektáló Bánkódó lélek nyögési című imádságos kötetének szövegei szóról szóra bibliai textusokkal megfeleltethetők.90 A jelenlegi kutatások állása szerint forráshiány miatt nem dönthető el, mikor keletkeztek ezek az imák, inkább a személyes vagy inkább a korszak retorikája által meghatározott, elmondott és/vagy leírt, átdolgozott szövegek-e ezek.91 Fazakas Gergely megállapítása szerint a közösségvállalás grammatikai és retorikai szinten is kimutatható ebben a műben: „a közösség nevében történő megszólalás az egész imádságos könyvre jellemző”.92 A prosopopeikus megszólalásnak ez a formája ro- konítja a váradi imádságokat a német panaszirodalom műfajával, és Kölcsey Himnuszának retorikai alaphelyzetével, a paraklétoszi beszédhelyzet hagyományával.93

86 ZOVÁNYI1977, 343-344.

87 KÖLESÉRI 1666a, 11. — Makkai ötletét, a margináliák puritán áthallásairól (MARKAI L. 1984, 549.), nem sikerült alátámasztani (PETRŐCZI 2006, 96-97.).

88 Ld. CSORBA D. 2001c pontot.

89 CZEGLÉDY 1990,151.

9° KÖLESÉRI 1666b. - Szövegkiadása, bőséges tanulmánnyal: FAZAKAS GT. 2005.

91 FAZAKAS GT. 2005, 80-82.

92 UO„ 92.

93 UO., 93.; IMRE 1995, 97.; DÁVIDHÁZI 1996; TÓTH ZS. 2007, 187-192.

98