Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 2) Közösségi szerepek

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

hajviselet.78 A Köleséri-címerképen látható alakábrázolás illeszkedik ehhez az elvárási szinthez, s ettől csak annyiban tér el, hogy a tiszta, borotvált arcot még nem díszíti bajusz, és a félhosszú haj szintén a konform, de fiatalos házasember viseletéhez tartozott.

Itt érdemes felidézni a korábban, az I/C fejezet elején bemutatott Mar- tonfalvi-címerlevelet (6. kép), melyen az alak portréja látható: hasonlóan a Melius ábrázolásával azonosított képhez, de míg ott a szószéket, itt a tanári katedrát mintázó emelvényre támaszkodik a férfialak. Ott a németes öltözet miatt sejthető, hogy a címlapon a nyomdásznak lehetett ilyen nemzetközileg elterjedt fejléc-kliséje. Martonfalvi esetén az 1666-os címerben megformázott férfi a baljában tartott könyvbe ír, heraldikailag helyesen jobbra néz. Az öltözete egyszerű: gombos öltöny, felette fekete talár, fején pilis; arca nyírva, magyaros bajsza és hullámos haja jelzi fiatalságát. Akár tanári viseletnek is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy a gályarab-prédikátorokat hasonló módon festették le Zürichben, Takács Béla elemzésében „korabeli és külföldi öltözetben”.79 Martonfalvi nemeslevele azonban ehhez képest 10 évvel korábban készült, és Erdélyben. Ilyen forráshiányos esetben, mikor sem a korabeli zsinati rendelkezések nem szólnak kifejezetten a pilis viseletváltozásáról, sem ezt reprezentáló festmények nem maradtak fenn református értelmiségiekről, feltételes következtetéseket lehet csak levonni.

Elgondolkodtató, hogy ha a pilis viselete teológiailag adiaphoron (dogmatikailag nem kötött értelmezésű), akkor ez a tanári katedra miatt választott viseletnek is lehet a jele: biblikusán befedett fejű, de másképp, mint az előírt kalapos magyar egyházi forma esetén.80 Vagy ez valamilyen külföldi divat szerinti öltözet a kálvinista irányzatnak megfelelően, mely nem állt szemben a szigorú szabályozásokkal. A döntés előtt nem szabad megfeledkeznünk egy harmadik faktorról: az önképről. Köleséri és Martonfalvi, az egykori váradi tanárok egyaránt tudósi kvalitásaik miatt érdemelték ki a nemességet. Köleséri már lelkészként kapta meg az oklevelet, és ott lelkészi

78 ZOLTAI1938, 6. - Érdekes tény, hogy Hildebrandt svéd követ a sárospataki diákokról még mint „szakállas fickók”-ról emlékezett meg (ld. MAKRAI L. 1981, 84.). Csak jóval később, a századvégen, Gyöngyösi Árva Pállal esett meg, hogy felszentelt anglikán papként nemcsak a tanai, hanem a viselete miatt is megtámadták, és megszentenciázták magyar földön. Az 1710-es debreceni határozat szakáll- és parókahordás betiltása, ld. SZŰCS 1871-72, III/875.; TRÓCSÁNYI B. 1944,125. (Itt tévesen 1702 szerepel dátumként.); TAKACS B. 2004, 45.

79 TAKÁCS B. 2004, 43-44.

80 Ld. Szilágyi Tönkő Márton professzor 1698-as címerén, vagy a gályarab lelkészek perének 1674-76-os rajzain MAKRAI L. 1976; Őrhely 1991, 46-47.; S. VARGA 2002; TAKÁCS B. 2004, 39-44.

95