Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 1) A magánember

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

emberi szerepeit, „három tekéntet alatt gondolhattyuk őtet” mint b) keresztyén embert, c) elöljárót, és d) magános embert.25 A modern kor pszichológiai én-sémái erre a következőképpen illenek rá: a) a külső példák a kívülről a személyiségről alkotott képnek, az énképnek a megfelelői; b) keresztyén közösségben a keresztyén emberként értékelés az adott norma mintáját, ideáltípusát jelenti; a c) közösségi és a d) magánember kategória egyértelmű.

Ez alapján tárgyaljuk tehát Köleséri Sámuel debreceni lelkipásztorként elénk táruló szerepeit, és a négyformájú én-modell metszetében a kora újkori protestáns városi mentalitásról kísértünk meg képet alkotni. Kis változtatással, a köz- és magánjellegű formákat egymás mellé csoportosítva, ekként: 1) A magánember (önkép, fent d) pont), 2) Közösségi szerepek (énkép, fent a) pont), 3) A közösség vezetője (publicus, fent c) pont), 4) A vágyott szerep (idea, fent b) pont).

II/A. 1) A magánember

Ebben az alfejezetben Köleséri családi hátteréről szólunk, és érzelmeinek intenzitását kíséreljük meg tetten érni, a személyiség legintimebb megvalósulási formájának, a magánélet ön-képének a megjelenítésével. Köleséri (I.) Mihály (i6o6-55k) és Kalmár Anna fiaként született 1634-ben Váradon.26 Az apa, mint ismeretes, jogi tudása miatt 1632-ben nemességet szerzett I. Rákóczi Györgytől. 35 évesen, 1641-ben leideni ösztöndíjas, majd hazajőve rimaszombati és abaújszántói lelkész volt, akit Tolnai Dáli János támogatása miatt az 1646-os zsinat megintett: ti. az úrvacsora-vita kapcsán a szabad imádságok mellett kardoskodott, és ördögi beszédnek nyilvánította a kötött imaformulák használatát és a könyvből olvasott prédikációt.27 Helyzetét az

25 KÖLESÉRI 1679, Cir-2v. - A self itt megjelenített négy szintje (retorikai, társadalmi, nyilvános, és etikai) Debora Shuger szerint hiányzik a modernitás előtti angolszász önéletírásokból (SHUGER 1997, 75.). Tóth Zsombor pedig a priva- tus-publicus nyilvánosságmodellek eseti artikulációját elemzi Bethlen Miklós szövegeiben, jogosan az utóbbi felől közelítve (TÓTH ZS. 2007). A korábban megjelent Köleséri-tanulmányok (teológiai és pszichológiai indíttatásúak, CSORBA D. 2002a; UŐ., 2002c) anyagát közöljük itt most, de akkor még ez az elméleti háttér hiányzott az elemzésekből.

26 Herepei János írja, hogy Kemény József 1629-ről tudott (HEREPEIII, 106.), de Köleséri naplói és leideni immatrikulációja egyértelművé teszik az 1634-es évet (SZINNYEI VII, 23.; SARLAY 1942, 85.; ZOVÁNYI 1977, 343.; SZABÓ-TONK 1992, 239., 2412. sz.).

27 ZOVÁNYI 1911, 136., 166.; SZABÓ-TONK 1992, 190., 1961. sz.

80