Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A) Prédikátori identitás
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben Ha Ravasz László, ifjabb Révész Imre és Bucsay Mihály egyház- és kegyességtörténeti írásaiban megjelenő lelkészi lelki alkatokra vonatkozó dichotóm fogalmakat (dogmatikus és kegyes alkatról, prédikációs stílusról)21 összevetjük a modern kor pásztorál-pszichológiai absztrakcióival, érdekes eredményre jutunk. A modernkori lelkészeket kiscsoportos gyakorlatra és önismeretre oktató képzés elméleti hátterét vázoló könyvében Hézser Gábor a német pszichológus, csoportterapeuta Fritz Riemann kategóriáit alapul véve a lelkipásztori alkatokat négy fő csoportra különíti el, a csoportvezetési mentalitásuk alapján. Itt szolgáló, vádló, racionalizáló, terelő típusról szól a szerző, mely szerepek lelkigondozó, inkvizítor, sztár, remete jellegű funkcióval, feladatkörrel jellemezhetők.22 A kétfajta megközelítés szempont- rendszere egymásra vetíthető, és jóllehet csak a narratív pszichológia eszközei állnak rendelkezésünkre a kora újkori lelkipásztori alkatok definiálásakor, illetve ez valoritásának megállapításánál, de talán nem reménytelen a kísérlet.23 A keresztdefiníciók saját meghatározások a jungi minta szerint: megítélésünk szerint a dogmatikus és a kegyes fogalom is az intro- és extra- vertált típus leképezései. A iudicator (ítélkező) kategória esetén az énperformancia tipikus jegyei: az inkvizítor és a remete is hajlamos az egyénieskedésre, én-centrikus lépéseket tesz, akár a közösséggel szemben is megőrzi identitását tükröző ideológiai konstruktumait. Amíg az előbbi intellektuális személy és vezető típus, az utóbbi érzelmi jellegű elhatárolásokat tesz, és bezárkózik az énvilágába. A praedicator (lelkipásztor) kategória nyitott a közösségi létre, és ott van igazán elemében. A szuggesztív azonban a saját fényét, csillogását akarja viszontlátni a közösségen, a személyisége kivetüléseit fontos reflexióknak tartja. A lelkigondozói alkat ezzel szemben a jó vezető típusa, aki érzékeny a közösség és az egyén lelki rezdüléseire, nyitott azok problémáira, és nem magában keresi a megoldást. A két nagy csoport első alkatai (inkvizítor, szuggesztív) megegyeznek abban, hogy mentalitásuk jellemzője a tanítói21 Ravasz László pl. Dávid Ferencről a következőket írta: „beszédei a legdogmatiku- sabbak az egész korban és erkölcstani kérdésekkel legkevésbé foglalkoznak” (RAVASZ 1915, 192.); RÉVÉSZ 1947/1993.; BUCSAY 1977,1/209. 22 A pásztorál-pszichológia kommunikációs szerepekre vonatkozó szakirodalma: RIEMANN 1961; PIPER 1976; HÉZSER 1995, 270-280. Természetesen lehetetlen a fiziognómiás alapú típustanok, vagy a dinamikai személyiségelméletek, faktoranalízisek 17. századra applikálása, Kretschmer, Eysenck és társaik vizsgálatai ezen a tárgyon nem alkalmazhatók (bővebben ld. HALÁSZ-MARTON 1978, 5-38.). 23 Erikson klasszikusnak mondható portréi után (ERIKSON 1959; UŐ., 1963, 326-402. 9-10. fejezet; UŐ., 1969; UŐ., 1991), a módszer érvényesítésére ld. LÁSZLÓ-THOMKA 2001. 78
