Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 2) Életszentség, pietista mentalitás

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi állatoknál nyomorúltabb ember tehát az, a’ kinek sem akaratja, sem e’ világi szövevényes, galibás hijába-valósággal tellyes szorgalmatoskodási között, üressége nem lehet arra; hogy emlékeznék gyakran a’ megváltó Christusról, ‘s annak halálból való diadalmas fel-támadásáról. Hová leszesz, óh siralmas állapatú ember! ha a’ kísértetek éjtszakája reád borúi, ha a’ lelki-esméretnek hévsége (Jel. 16:9.) kezd gyötreni? ha annak, minden ágyú ropogásnál, égi mennydörgésnél ‘s villámlásnál rettenetesebb szózati reád kezdenek támad­ni; ha a’ halál illatja kezd érdekleni; tsak el-ájulsz, el-bámúlsz osztán akkor: örömest illegetnéd magadra a’ vigasztalást, de arra nints fundámentomod; mert nem esméred a’ Christus fel-támadásának erejét”.191 A bűnbánatra indítás a bűn nagyságának fokozása által válik erőteljes­sé: „óh szomorú édes Jésus! én fatsartam-ki a’ te szivedből azt a’ keserű nyö­gést, szemeidből azokat a’ véres köny-húllatásokat; az én bűneimért lőtt szo­morúvá szent lelked a’ halálig”; „Oh nagy tsuda! abban a’ szörnyű sajtó teke­résben mivé lön, a’ minden emberek fiainál szebb (Sóit. 45:3) Jésus; a’ fejér piros, és tiz ezernél-is szebb, szerelmetes! Ének. 5:10. útálatos, el-vettetett, fájdalmakkal tellyes, beteges, mint a’ ki előtt ember el-szokta orczáját rej­teni! Ésa. 53:3. az ö választott drága meg-tisztíttatott aranyhoz hasonló feje, tövis koronával véresíttetik; az ö fekete szép fodor haja, ki-szaggattatik; az ö drága füveknek táblájokhoz hasonló orczái, undokúl meg-pökdöstetnek; az ö hiáczintus színű drága kövekkel meg-rakattatott arany gyűrűket viselő kezei, által fúrattattanak és meg-ligattattanak”.192 A misztikus hagyományokra visszatekintő, korabeli katolikus szövegek a középkortól máig gyakran alkal­mazzák ezt a fajta képkincset, a passiós, mennyország illetve boldogság ábrá­zolásokban.193 Azt sem szabad ugyanakkor feledni, hogy a 16-18. századi magyar protestáns liturgia keretei közt volt és máig él ennek a passiós szö- vegcorpusnak az énekeshagyománya, és Debreceni Ember Pál lelkiségéhez feltétlenül elképzelhető, hogy nem hagyta pusztán csak a szöveget megszó­lalni.194 *9! I/O., 292. - Ember Pál Szent Siklusában pl. a halál-ábrázolások szövegszerű egyezéseket mutatnak Medgyesi Pál Praxis Pietatisáva\ (EMBER 1700, 224.; Vö. MEDGYESI1636/1936, 70.), de forrását - hasonlóan az Apácai-hivatkozások­hoz - nem jelölte (ld. BÁN 1970, 455.; KECSKEMÉTI G. 1998, 158.). 192 EMBER 1700, 236., 261. 193 O. NAGY 1937, 23-59.; ALEXA 1970, 301.; ERDÉLYI 1976, 97., 104., 110., 146. - A forrást nem találtuk meg, mindenesetre maga a szöveg is igazolja a protes­táns barokk fogalom használatának az érvényességét (KLANICZAY 1961, 428-429.; HOFFMANN 1990; KECSKEMÉTI G. 1998, 37.). *94 Hoppál Péternek A magyar protestáns passió című zenetörténeti disszertáció­ját idézi: FEKETE CS. 2005, 29. 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom