Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/C. 3) Tudományos világkép

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

(„ez újabb Philosophia a földet a Planéták közibe számlállya”) megtalálja helyét a bibliamagyarázatok érveiként.104 A kartéziánus érintettségű magyar lelkipásztoroknál nem ritka, hogy hasonló reneszánsz típusú filozófus-sort és neoplatonikus nézeteket emlegetnek, mely Marsiglio Ficino világképének része.105 Mindamellett nem tekinthetünk el attól, hogy a kálvinizmus természetszemlélete nyelvi terminológiáját tekintve nem nélkülözhette a reneszánsz világszemléletének fogalomkészletét.106

Az egyháztörténész lelkipásztor ifjúkori naplójában jelölte az 1680-i üstökös leírását.107 Ember Pál érdeklődése később sem csökkent ebben a témakörben: zsoltármagyarázat formájában értekezett a mennydörgésről, idézve Szilágyi Tönkő Márton alapján Descartes elemzését, majd kedvelt szerzőjének, Coccejusnak a témába vágó rabbinikus elgondolásait.108 A tudás megbecsült képviselői Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György, Szenei Molnár Albert és Kálvin János, akiknek a jelzője „nagy” vagy „b[ol- dog] emlékezetű]”.109 Retorikai tanulmányainak lenyomatát, Szenei

i°4 EMBER 1693-96, 291.; UŐ., 1698-1703, 20.

105 KLANICZAY-KUSHNER-STEGMANN 1988, 211.

i°6 Firenze és Buda kapcsolata Mátyás korában és a 16. század elején élénk volt, az azonban még további kutatásokat igényel, hogy a 17. század végére hogyan „szivárogtak át” a világi asztrológia elemei a protestáns egyházi prózába. Ti. Kálvin egész természetfelfogása átvette a firenzei platonikus Akadémia geometrikus-esztétikai világszemléletének fogalomkészletét, és ez alapján alalkította ki a teremtettség bibliai képének metaforikáját. Ld. LINK 2007,15.

10? Ld. CSORBA D. 2005.

108 Descartes műve, a Tract[atus] de meteor[um] már nem a marginálián jelent meg, hanem a szövegben: „illő mind az által az értelmes embernek a’ természet könyvéből megtanulni azokat-is [interlineárisan:] vide Illustr. Phil. Renati Des. CARTES (sic!), Tractat. De meteor, cap., VIII. 6. 9.” (EMBER 1698, B2r.). A francia filozófus művéből vett idézet az ugyanitt citált Szilágyi Tönkő-féle természetfilozófia szakmunkából való („Celeb. D. mart. Sylvani Philos, applic: pag. mih. 340.” - RMK III. 2899). A korabeli filozófiai felfogásokról ld. MÁTRAI 1961; és a debreceni iskola természettudományos műveltségéről ld. TÓTH B. 1978.

109 Ilyen megbecsült jelzőt kapott a sárospataki száműzött iskola újraindító rektora, id. Csécsi János, aki „ritka példájú (...) Filológus vala”. Hasonlóan a bibliakiadókhoz, Tótfalusi Kis Miklóshoz, a Szent Siklust nyomtató és korrigáló „bene- meritus Tipográfus Uram”; vagy éppen a Váradi Biblia szövegjavításait végző „hajdani tudós Magyar Commentatorok”, ,,a’ mi Magyar nemzetből való Tudós embereink” (EMBER 1708,10.; UŐ., 1700,13V., I4V., 71., 338., 398., 446., 447., 458.).

215