Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/B. 1) Homiletikai irányvonalak

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

A zsidó-magyar sorspárhuzam városra, és azonbelül Debrecenre applikált változata visszanyúlik az 1630-40-es évek templomépítő generációjáig (Kismarjai Veszelin Pál, Keresszegi Herman István, Medgyesi Pál), akik a református cívisvárost szimbolikusan biblikus analógiák terében láttatták.39

IV/B. 1) Homiletikai irányvonalak

Ember Pál kötete előszavában megkülönböztetett ,,a’ régibb, Angliai, néhol pedig, az újább Belgiomi, methodus”-t, „állván ez utolsóbb tanításnak módja tsak Propositióból, és Applicatioból”.40 A hazai ars concionandi-hagyo- mányban Ember Pál elődeire ismerhetünk. Martonfalvi Ars condonandi Amesianájában a prédikáció két fő részének nevezte meg a doctrinát és az usust, hangsúlyozva az előbbi esetében a propositio fontosságát, amely a lelkiismereti akadályokat hárítja el, az utóbbi esetében pedig a tanító, cáfoló, feddő, vigasztaló hasznot emelte ki.41 Szilágyi Tönkő Márton Biga pastora- lisa hasonló terminusokat használt: declaratio (textus-magyarázat) és applicatio (alkalmaztatás), a végén konklúzióval és dicsőítéssel.42

A ramusi és hyperiusi alapozású Perkins és Amesius nevéhez fűződő homiletika azonban az idők során több más elemmel bővült, melyek beépülve a 17. századi gondolkodásban az ún. angliai módszerré váltak.43 Az „újabb Belgiomi, methodus” mögött Nagy Géza véleménye szerint a Cocce- jus-Burmann-féle németalföldi bibliamagyarázat rejlik.44 Magyarországon explicit módon ezt a módszert kevesen vállalták fel, kivéve a holland coccejá- nus professzor egy-két magyar tanítványát.45 Nagyari József, Apafi Mihály egyik udvari prédikátora, megkülönböztette a katolikus concióktól a Geleji-,

39 FEKETE CS. 1980, 440.

4° EMBER 1700, HHir-v.

41 MARTONFALVI 1666.

42 BARTÓK 1998,14. táblázat.

43 UO., 210.; KECSKEMÉTI G. 2003, 384. - Ám ez a megnevezés nemcsak az angliai puritán homiletikai hagyományra utalhat, hanem — amint azt Medgyesi Pál esetében is feltételezhetjük — más (holland, német) gyökerekből is táplálkozhat. A szakma előtt még feltáratlan holland forrásokra Id. EREDICS 2006, 40.

44 NAGY G. 1985, 69-70.; GYŐRI 1994,166.

45 Köleséri Sámuel a rendszer értelmét adta vissza, a hármas vagy az ötös felosztást követve. A Hasznok elmaradását azzal indokolta Köleséri, hogy „magok-is a’ Pré- dikátiók (practica matériáról lévén) merő azon Hasznok” (KÖLESÉRI 1677a, (a) 3v). Nagyari József már jelölte, hogy „amaz boldog emlekezetü Burmann Ferencz alatt laktam, tanultam” (NAGYARI 2002, 47.). A németalföldi tanárról ld. ISRAEL 1995, 664.

200