Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/A) Egy „zarándokút” lépcsői
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi A) EGY „ZARÁNDOKÚT” LÉPCSŐI Debreceni Ember Pál (1661-1710) hányatott életét egy mondata jelzi találóan: „gyakran olly szaporán és sűrűn méri Isten a’ próbát ‘s Kisirtetet az övéire, hogy edjik a’ másikat ott éri, ugyan űzi ‘s követi”.2 Eddig a szakirodalom is elég mostohán bánt vele, többnyire ugyanazt mondták el róla, amiket előbb Rotarides, majd később Balogh Ferenc szedett össze. Eszmetörténeti szempontból a magyarországi coccejánizmus tipikus képviselői közé sorolták. E kérdésben Zoványi Jenő véleménye meghatározó volt, így idézem: Ember Pál bibliamagyarázatai a prédikáció gyümölcstelen fejlődésének mintapéldái, „csak az exegésis elfajulása terén mutatkozott Coccejus hű követőjének”.3 Mivel azonban munkáinak csak töredéke jelent meg, a többi vagy kéziratban található, vagy elveszett az itthoni „zenebonás kurucz világban”,4 meglehetősen sporadikus a szakirodalom róla alkotott képe. Életútja és mentalitása, elméleti képzettsége és kegyességi gyakorlata adja azt a lehetőséget, hogy ráolvassuk a korszak híres puritán kegyességi könyvét, John Bu- nyan A zarándok útja című művét. Az alcím szól egyrészt a századvégi felekezeti küzdelmek és történelmi viszonytagságok miatti hányatott életútnak, másrészt a mindennapi kegyességi gyakorlatot, lelki harcot folytató lelkész személyiségének.5 Ember Pál 1661 második felében született Debrecenben, alsó iskoláit is itt végezte, s 1679-81 között publicus praeceptora volt a Collegiumnak. Ebből az időből származik naplója és egy latin verse, amely az ifjú Köleséri Sámuel számára készített kötet (Debrecen, 1682) lapjain jelent meg.6 A korszak egyházpolitikai változásai erősen rányomták a bélyegüket az ifjú lelkész 2 EMBER 1708, 6. 3 ZOVÁNYI 1890,164. 4 HARSÁNYT 1915,137.; ÚMILI, 447. - Egy szövegközlés jelent meg eddig a szak- irodalomban: a kolozsvári Református Szemle-ben a Szent Siklus című kötetének VI/2. prédikációjának margináliák, idegen nyelvű szövegek és bibliai citátumok nélküli formában, olvasmányos átírásban (BORBÁTH 1983a). 5 A puritán kegyességi irodalom alapművét James I. Packer akként jellemezte, mint amely „képes kalauzként vezet végig a puritán igehirdetések témáin” (PACKER 2000, 379.). Bunyan magyar irodalmi recepcióját sokáig a 18. századtól keresték (KISS E. 1979); de a magyar és az angol puritanizmus közti lelki és műfajbeli hasonlóságoknak a vizsgálatára már Győri L. János rámutatott, amikor Czeglédi István Bajnok Dávidka című allegorizáló dialógusai kapcsán Bunyannal vont párhuzamot, ld. GYŐRI 2000b, 66. 6 RMK II. 1503; TÓTH B. 1979, 65. 192
