Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/C. 2) Homiletikai ortodoxia

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi

és az Indokok ismertetése invariábilis forma; (3 - Int) a sort az intő jellegű megszólalások zárják: óhaj (Ó, bárcsak...), tanács (Olvasd meg...) vagy ítélet (Ördögtől vagy...) formájában. A keretek bővülése két módon történt: egyrészt a halmozás, másrészt pedig a spirális szerkesztés segítségével. A dialógusok a kötetek folyamatában szemlélve szerkezetükben nem, csak terjedelmükben változtak, magukkal hozva számos fontos kordokumentumot, melyek a kor életmódját, ízlésvilágát és gondolkodásmódját egyaránt jellemzik.

A későbbi prédikációk esetén figyelhető meg az a folyamat, miként alakult ki a beszédek nyelvi alapformája. Jellegzetes kései formai jegyek közé tartoznak a külső szerkezeti elemek: a kezdő („In nomine Domini laxabo rete!” - gyógyító ige az Újszövetségből) és záró fohász („Praedicare nihil aliud est quam derivare in nos furorem populi.” - Luther szavajárása), a homiletikai részek ismétlődő elemei a bevezető illetve a feddő jellegű mondatokban („Feddés és dorgálás: Fekete szénnel jegyzi meg az Istennek Lelke”; „Méltán kiált hát Isten nekik Jajt”; „De mivel nincs ollyan hamis ügy, amelynek ne volnának párttartói”; „Meg-vásárlék Ugri Uram Ellenvetéskéi- vel”; „Akkor állattya a Tabacco-helluo / Füstös Bátyánk annak szabados voltát, a’ mikor a’ Borjúk fen az égben szárnyokon repülnek; vagy mikor a’ Szarvasok azon levegő égben járván legelnek, még pedig Februáriusnak 31. napján”; ,A-’ ki fertelmes, légyen fertelmes ez után-is”).192

Egyrészt teljesen egyértelműnek tűnik, hogy bizonyos igehirdetői gyakorlat után a lelkipásztornak kialakul a saját retorikai alapkészlete, s ez más szerzők esetén is kimutatható, miként használta fel korábbi beszédeinek tanulságait, szófordulatait.193 Másrészt viszont itt a szerkezeti elemek oly mértékű konzerválódásának lehetünk szemtanúi, hogy ez felveti a kérdést: a beszédek könnyebb és gyorsabb szerkesztésen túl más indoka is lehet a fentieknek. Szentpéteri István a belső ember megváltoztatása helyett csak a külső eseményekre figyelt, így a puritánok lelki mélységeket feltáró, lelki önvizsgálatot hirdető intései nála nem kaptak tért.194 A változtatás igénye mellett elsikkadt az emberre figyelés, és csak a kemény hangú dörgedelmek maradtak.

192 UŐ., 1712-13; UŐ., 1697, D8v.

193 Debreceni Ember Pál kéziratos köteteiben nyomon követhető, hogy különböző kifejezéseken, rövidebb-hosszabb szövegrészeken (fabula elmondása, imádságok esetében) túl akár egész prédikációkat is átültetett más szolgálati helyén elmondott igehirdetésébe. Ld. részletesen a Melléklet D) pontját.

194 A ‘via salutis’ terminológiáját nem is érintette, bár az evangéliumi élet példájaként általa idézett erkölcsös életű Kálvin nem is javallottá azt.

188