Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/B) A prédikációk folklórrétege
III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi III/B) A PRÉDIKÁCIÓK FOLKLÓRRÉTEGE A kiindulópont reformátori gyökerekre mutat, amint ez világosan kiderül Czeglédi István egyik, Pázmány Kalauzara reflektáló utalásából: „Calvinust citálod a fogadásnál, de Írását nem Calvinus szemével nézed; mert ő a józan életre való maga kötelezését embernek, nem veti erővel akárki nyakába, hanem szabadossan hadgya; sőt igy beszélget, hogy (...) ha ahoz valami babona járul, (itilvén abban valami szentséget) nem jó megtartani”.45 A mondat szerkezetileg második része már előrevetíti, hogy az erkölcsös élet követelése a századvégen elsőként oppozícióban, valamihez képest, valamivel szemben érvényesült. Bán Imre véleménye szerint a „hirdetett és valóban gyakorolt puritánus életvitel a nép széles rétegeit készítette fel a XVII. század utolsó harmadának nemzeti sorscsapásai elviselésére”.46 Mikorra a lelkipásztor művei elkészültek, már a sorscsapások után vagyunk; az a kérdés, volt-e kimutathatóan a 18. század fordulóján is nép- vagy nemzetnevelő szerepe a puritán eszméknek Magyarországon? Milyen helyet foglalt el a népi kultúrában az önvizsgálat, a belső lelki emberre való figyelés? Ezek irodalmi vetülete alapján, próbálunk meg visszakövetkeztetni a való élet profán megnyilatkozásainak esetleges vallásos hátterére. A puritán prédikátorok által ostorozott jelenségeket két nagy csoportba sorolhatjuk irányultságuk tekintetében: vallásos (‘regula fidei’) illetve profán (‘traditio humanarum’) jellegűekre. A hitszabály mint üdvösségre vezérlő norma kétfajta módon hat: közvetlenül (proxima), vagyis az egyházi tiszten és közvetetten (remota) a szentíráson keresztül.47 Komáromi Csipkés György megfogalmazásában: „Szorossan szólva két kulcsa vagyon az mennyországnak: clavis regimonis [igazgatás, egyházi fenyíték = disciplina], clavis cognitionis [tudomány = igehirdetés, Sacramentumok kiszolgáltatása]”.48 Mivel az egyházközség szervezeti, intézményi átalakításának kérdése a 17. század végére lezárt ügynek tekinthető, ezért itt egyrészt az egyházfegyelem erősítésére esik a hangsúly; másrészt pedig a liturgiái jellegű változtatásokra, melyeknél vagy a katolikus eredetű vagy a szekuralizált vallási hagyományt kárhoztatja. 45 CZEGLÉDI 1659, 574-57546 BÁN 19763/1997, 216. 47 LThK 8,1102-1103. 48 CSIPKÉS 1666, 485. 151
