Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 2) Protestáns oikonomia traktátus
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben lehet számon kérni, viszont könnyen kijelenthető.177 A puritán pszichológiai és antropológiai vizsgálódások középpontjába ezért került a megszentelődési folyamat, hiszen a hitben járó életnek is lehetnek csak külsőleg felvett attitűdjei, elsajátított viselkedésformái. így különböztették meg például a kegyesség és békesség csalható és csalhatatlan jegyeit.178 A megszentelődés (sanctificatio) az egész életre szóló, tudatos, döntéseiért felelősséget vállaló autonóm személyiséget feltételez. Az aktív belső lelki életnek elsősorban a hit és az engedelmesség lehetnek mércéi, másrészt viszont a kegyesség minthogy belső folyamat, egzakt módon nem vizsgálható. Feltételezték azonban, hogy a lelki életnek is van mozgása, fejlődése, tehát folyamatként leírható, elemezhető, etikai normarendszer alapját képezheti. Az üdvbizonyosság (certitudo salutis) jegyeit,179 s ennek egymásra épülő gradusait Köleséri Sámuel a következőképpen jelölte: szív, jó lelkiismeret, bűntől tartózkodás praxisa (szabad akarat a jó iránti engedelmességre), examenre való hajlam (mortificatio), növekedés a kegyelemben (vivificatio), Isten lelkében való részesülés; atyafíságos szeretet, dicsőségvárás, va- gyon-e részem benne (glorificatio).180 A keresztyén élet utolsó állomása a megdicsőítés, az üdvözült hívek seregében: „Mindenkori lakodalma vagyon hát az ollyan Léleknek, a’ melly az UR Jesust szivének ajtaján bé bocsátotta. Boldog lelkek azok, kik a’ báránynak menyegzőjének Vacsorájára hivattat- tak. lel. 19. 9. Azok esznek amaz titkos el rejtetett Mannából lel. 2,17. Végezetre azok telepednek le az egekben Abrahámmal Isákkal és Iákobbal. Matth. 8.11. Azok esznek az élet fájának gyümölcséből, melly vagyon az Isten Paradicsomának közepette lel. 2. 7.”.181 A megdicsőítés képe olyan jól sikerült, *77 Az unió cum Deo vagy unio mystica - élmény sem felekezethez, sem vallási irányzathoz nem kötött ún. misztikus tapasztalat, melynek ismeretelméleti oldala is jelentős. Egyrészről jelenti a transzcendencia megtapasztalását, másrészről az immanenciában rejlő transzcendencia közvetlen megismeréséhez vezető utat (SZELÉNYI 1913, 16.; BUJI 2005, 9-10.). A kvietista kontemplációtól a Jézuserotikán át (ld. Seuse) a karitatív munkában feloldódó pietizmusig számtalan változata ismert a keresztyén kultúrkörben. A 17. századi protestáns ortodoxia (kiemelten is: Arndt, Perkins és Voetius) misztikájának középkori, főként Szent Bernát-i gyökereire Id. BODONHELYI 1942, 127-130.; FAULENBACH 1978, 195-; WALLMANN 1984, 70. *78 KÖLESÉRI 1673, 12. U9 Szent Bemát, Perkins és Amesius kategóriáinak egymásra épülését ld. BODONHELYI 1942,143-149.; TÓTH ZS. 2007, 65-80.; A protestáns kegyességi irodalom még a 20. században is ismeri és alkalmazza a belső építkezésnek, megszen- telődésnek ezt az útját, vö. RAVASZ 1990. 180 KÖLESÉRI 1673, 12-13.; APÁCAI 1655/1959, XI/XVII-XIX. 181 Ld. részletesen a Melléklet D) pontját. 121
