Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

A Praxis pietatis díszcímlapjának „titkai"

A Praxis pietatis díszcímlapjának „titkai”

A nagyszámú magyar puritán traktátus közül sajnálatos módon vajmi kevésnek jutott díszcímlap, a „Gebrauchsemblematik”, avagy „utility emblematics” honi ég alatt az angol és holland kegyességi kiadványokéhoz képest, ahol a könyv témájának vizuális megerősítése úgyszólván mindennapi gyakorlatnak számított.1 A leghíresebbnek, Medgyesi Pál Praxis pietatis-ának, amelyet hét év alatt ötször adtak ki nálunk, azonban szerencsére igen.1 2 3 Igaz, mindössze egy alkalommal, Szenei Kertész Ábrahám 1643-as nagyváradi kiadásában. E beszédes címlapot legutóbb V. Ecsedy Judit elemezte, egy tizenegy évvel ezelőtt megjelent, rövidségében is alapos és részletekre kiterjedő tanulmányában, amelyhez jómagam - a könyvtörténet mezein legfeljebb csak szerény kirándulóként mindössze néhány kiegészítő megjegyzést szeretnék fűzni, illetve az egykori kérdésekre válaszolni.3

Kezdjük mindjárt a legfontosabb dilemmával: miért csak

Szenei Kertész Ábrahám tartotta oly igen fontosnak „Az egész Könyvnek istenes szép ki-képelé- sét?4 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a legelső díszcímlap rézmetszőjének köszönhető a Németalföldön tanult nagyváradi nyomdászmester-könyvművész érdeklődése. Ennek a J. Hodgets nyomdájából kikerült 1616-os kiadványnak ugyanis az 1571-ben Lon1 HÖLTGEN, Karl Josef: Aspects of the Emblem, Edition Reichenberger, Kassel, 1986, 91.

2 E tizenhetedik századi sikerkönyv történetéről bővebben: PETRŐCZI Éva: Egy fordítás

háttértörténete, Lewis Bayly: The Practice of Piety, Medgyesi Pál: Praxis pietatis, in: Uő., Fél-szentek és fél-poéták, Balassi Kiadó, Budapest, 2002,11-33.

3 V. ECSEDY Judit: A legnépszerűbb 17. századi magyar könyv, Magyar Grafika 1994, 39-42.

1 SZENCI KERTÉSZ Ábrahám előszava az 1643-as Praxis pz'efaris-kiadáshoz, RMNY 2002.

(l)b oldal.

Öl