Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)
Régi bort új tömlőbe - Néhány új szempont Medgyesi Pál Bayly-fordításának vizsgálatához
Régi bort új tömlőbe <rfe ben: „ Áldgy-meg minden Keresztyén Fejedelmeket, Fejedelem Asszonyokat...’^1 Az imádság utolsó bekezdése már ismét „csöndes vizekhez” terelgeti az olvasót. ; itt nem fordul elő sem különösebb bővítés, sem rövidítés. Eredetiben éppúgy a megnyugvás, a lelki békesség szavai ezek, mint a magyar változatban: „Grant this, good Father, for Christeses sake, my only Saviour and Mediatour, and in whose owne words I call upon thee, as he hath taught mee: our Father which art in Heaven, etc.”32 És ugyanez magyarul: „Az te kegyelmed, Oh Úr Jesus Christus, a te szerelmed Oh én mennyei Atyám, az te vigasztalásod és bátorításod Oh áldot Szent Lélek Isten, légyen én vélem és lakozzék az én szivemben ez Eyjel és mind örökké.”33 Egyetlen lényegesebb különbség a két szövegrész között mindössze annyi, hogy e záró fohász elejéről a magyar fordításban elmaradt a „Grant this” - „add meg ezt” - formula. Ennek a mostani, ismét csak szemelvényes és figyelemfelkeltő párhuzamos olvasásnak sem lehetett egyéb célja, mint a csaknem tíz esztendővel korábbinak: ízelítőt adni abból, mi mindenre is figyelhet fel majd egy reménybeni, a régi magyar irodalom, a teológia és az anglisztika területén egyaránt jártas munkaközösség, amely elvégezheti talán a módszeres összehasonlítás legalább egy teljes szombat-évet (ahogyan Cantabrigiában mondják: Sabbathical-t) igénylő, hősies feladatát. Félő, hogy ehhez e dolgozat írójának körülményei soha nem adatnak meg. Végszóként idézzük Kenneth Rexroth költő-műfordító-egyetemi tanár egyetlen, nagyon bölcs mondatát: „Egy sikeres költői (de akár prózai! P.É.) fordítás elsődleges kritériuma az, hogy asszimilálható-e.” 34 Medgyesi Bayly- interpretációja tökéletesen megfelel ennek a kritériumnak; úgy beivódott a korabeli magyar vallásos olvasóközönség tudatába, hogy közülük valószínűleg senki nem tekintette fordításnak. Azaz, maradéktalanul megfelelt a Goe- the-Venuti -féle, örökérvényűnek tekinthető normának „láthatatlansági normának”, amely mindmáig és minden időben a jó fordító, a jó fordítás első számú ismérve. 31 MEDGYESI i.m. 408. 3* BAYLY i.m. 334. 33 MEDGYESI i.m. 410. 34 REXROTH, Kenneth: The Poet as Translator, in: Craft and Context of Translation, University of Texas Press, 1961, jómagam elektronikus változatát használtam: http://www.bopsecrets.org.//rexroth/essays/poetry-translation.htm 71
