Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)
Egy fordítás háttértörténete Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál: Praxis pietatis
minden szentírási helyből praxist, vagyis az élet meghosszabbítására való dolgot hozhat ki.25 Ezek után joggal kérdezheti bárki: a megkezdett párhuzamos szö- vegelemzésből-összehasonlításból miért tettem ilyen hosszas kitérőt? Korántsem azért, hogy megszabaduljak egy aprólékos vizsgálódást követelő filológiai feladattól. Hanem sokkal inkább azért, hogy nyilvánvalóvá tegyem: a számos ponton oly hasonló életkörülmények, válsághelyzetek tehették Medgyesit szokatlanul érzékeny és fogékony átíróvá-fordítóvá egy olyan korban, amikor sem megfelelő szótárak, sem igazán részletes grammatikák nem álltak az angol művek magyar fordítóinak rendelkezésére. (Komáromi Csipkés György Anglicum Spicilegium-a legfeljebb a nyelvtanulás kezdő lépéseihez nyújthatott segítséget .) A nyelvi hajlékonyság, a szokatlan nyelvérzék még nem adna elégséges választ arra, hogy a bővítésektől eltekintve (ezeknek keletkezési okára a korábbiakban már utaltam !) hogyan-miként tudta Medgyesi oly híven visszaadni az eredeti szöveg fordula- tait-árnyalatait. Megismétlem: mindehhez olyan fokú empátia kellett, amelyet csakis a rokon élmények táplálhattak. Az eddigieket legfeljebb azzal egészíthetjük ki, hogy még a fordítói bővítések sem álltak ellentétben a szerzőik) eredeti szándékával. Ugyanis, mint a walesi irodalom egyik legkiválóbb szekértője is hangsúlyozza összefoglaló munkájának a tizenhetedik századra vonatkozó fejezetében, a puritán traktátusok, illetve traktátusfordítások „direkt”, a szószéken használatos hangvételét idéző stílusa nem véletlen. Ugyanis ezek a munkák nem kizárólag csöndes tanulmányozásra- olvasgatásra, hanem hangos felolvasásra is születtek, a család és a családfő egész házanépe számára, beleértve a szolgákat is. A szerző az ilyen házi is- tentiszteleti-hitgyakorlati művek sorában elsőként említi a Rowland Vaughan of Caer-gai (akit joggal tekinthetünk Wales Medgyesi Páljának, az övéhez hasonlóan sokoldalú munkássága alapján) fordításában welshül már 1630-ban megjelent The Practice ofPiety-t.2b Mindez tökéletesen harmonizál Esze Tamás megállapításaival. Az ő kegyesség-történeti fejtegetéseiből ugyanis kitűnik: Medgyesi könyve ugyanazt a funkciót töltötte be Magyarországon, mint Baylyé és társaié Walesben és Angliában. Gróf Rhédey Ferenc házatáján éppúgy állandó felolvasási anyag volt - egészen Rhédey 1668-ban bekövetkezett haláláig - mint majdnem száz esztendővel később Porkoláb István szabolcsi kisnemes 1741- ben megtartott, a vasárnapi templomozást megerősítő házi istentiszteletein.^ Márpedig Bayly és Medgyesi könyvének ez a hajszálpontosan megegyező olvasata és „másod-Biblia”-szerű használata sem egyéb, mint az írói- * 26 27 Egy fordítás háttértörténete 2s CSEKEY Sándor: Ige és lélek, Budapest, 1940.130. 26 JOHNSTON, Dafydd: The Literature of Wales, University of Cardiff Press, Cardiff, 1994. 51. 27 ESZE Tamás: A magyar református kegyesség múltja, Református Egyház IX (1957) 18. 17
