Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)
Az ORLE-egyenruha
gát visel öv nélkül. Mi tagadás, a lelki- pásztor úgy néz ki a fényképen, mint egy román pópa. Az 1928-ból fennmaradt fényképen, amely a tiszántúli egyházkerület püspökét és espereseit ábrázolja, még feltűnik az ORLE-egyenruha, mert Baltazár Dezső püspök és még két esperes ezt, a többiek szalonkabátot viselnek a palást alatt. F. Varga Lajos debreceni esperes furcsa módon a szalonkabátjához felöltötte az ORLE-egyenruhához való zsinóros övét. Ugyancsak 1928-ban ünnepelte Antal Géza dunántúli püspök lelkész- szé szentelésének negyvenéves jubileumát. Erre az alkalomra a pápai főiskola szeniori hivatala közreműködésével Szántó József hódmezővásárhelyi papiszabó emléklapot adott ki, amely a püspököt ábrázolj a ORLE-egyenruhá- ban. A rajzot Nemes Mihály készítette aprólékos munkával, de anatómiai torzítással. A pompázatos moaréselyein palást alól esetlenül nyúlik ki a püspök két keze, benne Bibliával. A tóga Antal Géza dunántúli püspök bokáig ér, a süveg kunsüveg. Az egységes református papi viselet tehát nem terjedt el, de ugyanez mondható az evangélikusok Luther-talár- jával kapcsolatban is. 1931. aug. 2 7-2 9-én az ORLE debreceni kongresszusán négy evangélikus lelkipásztor is jelen volt. A résztvevők ruházatáról Kosa Béla szainoskéri lelkipásztor a Lelkészegyesületben cikket közölt, amelyben megállapítja: „Teljesen egyforma palást, és egyforma Luther-köpönyeg úgy látszik, sohasem lesz.” Az evangélikus lelkipásztorok talárjáról, amit a szerző „köpő nyeg”-nek nevez, azt írja Kosa Béla, hogy ez csak annyiban egyforma, hogy a négy evangélikus lelkipásztor „jellegzetes, karakterisztikusan kétfelé hajló fehér nyakkendőt, sálszerű díszt” viselt. A jámbor falusi pap tehát tudta, hogy a Luther-talár fehér színű, kétfelé álló tartozéka nem „nyakkendő, sál”, hanem a törvényt és az evangéliumot jelképező két, un. „Mózes-tábla”. Ráadásul a cikkét így fejezi be szerző: „Nem lenne hiábavaló munka, ha valaki népszerűén megírná a palást történetét, indoklását, jelentését... Nem lenne baj, (!) ha a Luther-köpönyegről is van benne szó.” 94