Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)
Lelkészábrázolások a XVI. századból
loan a szerzőhöz méltó fametszetet használ a Magyar prédikációk illusztrálására. Mindezektől függetlenül a debreceni Református Kollégium díszterme számára 1980-ban a Magyar prédikációk címlapján levő ábra alapján megfestették Méliusz arcképét egy 100x50 cm nagyságú, félköríves formájú olajképen. Az ősz hajú, szakállas, 60-70 évesnek látszó reformátor zöld színű, rókaprémmel szegett bő ruhában, barna színű sapkában ül az íróasztalánál. Az asztalon nem egy könyv van, hanem öt. Méliusz előtt fából esztergályozott tintatartó, porzó áll a jobb keze felől, a lúdtoll viszont hiányzik a képről, ami azért fél köríves formájú, hogy az ehhez hasonló építészeti elemekkel díszített falrész mezőjét jól kitöltse. Ha - tegyük fel -, a falrész vakolata csillag alakú lenne, a festményt a megrendelő kívánságára valószínűleg ilyen formában készítette volna a művész. Mielőtt a XVI. századi református prédikátorok öltözetének jelképes ábrázolásáról beszélnénk, ezzel kapcsolatban az alábbiakat szeretnénk elmondani: már jó ideje gyűjtöttük a témára vonatkozó adatokat, amikor 1985-ben özv. Balogh Istvánné, sz. Bihary Margit, aki Debrecenben s Mester utcai gyülekezet tagja, a kollégiumi és egyházművészeti múzeumnak ajándékozta az ősei latin nyelvű nemesi oklevelét, amelyet Rudolf császár a csehországi Pilsenben adott ki 1600. március 21 -én. A szövegből kitűnik, hogy Bihary Balázs vitézi tetteiért kapta a nemesi címet és az ezzel járó kiváltságokat, amelyek azonban nemcsak őrá, hanem két testvérére, Péterre és Mátyásra is vonatkoznak, vagyis az „armális”, csak címet és címert, de birtokot nem adományozó oklevél őket is nemessé tette. A Bihary család címerét a császári okirat így határozza meg: a címerpajzs zöld színű legyen, benne páncélos, sisakos, vörös ruhás magyar katona álljon, jobb kezében kardot tartva, a pajzs két felső sarkában aranyozott félhold és csillag legyen. A pajzs fölötti sisakdíszen égszínkék ruhába öltözött, fekete palástos és kalapos pap álljon kinyújtott jobb kézzel, a bal kezében pedig könyvet tartson. A címer rajza színes kivitelben látható az oklevélen úgy, ahogy annakidején a császári piktor megfestette, illetve ahogy ez a mellékelt képen látható. Az kiderült az oklevélből, hogy a Bihary család Szatmár megyében élt, de azt nekünk kellett kinyomozni, hogy miért került a kezében könyvet, pontosabban Bibliát tartó pap alakja a címerre? Kutatásunk eredménnyel járt, mert hiteles adatok alapján megállapítottuk, hogy Bihary Mátyás 1596- ban a Bereg megyei Nagymuzsajon volt református prédikátor. Innen 1600- ban Kismuzsajra ment, majd 1612-ben nagyari prédikátornak választották.40 Szerintünk a XVI. századból csak egyetlen hiteles ábrázolás - Szegedi Kis István arcképe - maradt fenn, a Bihary család címere tehát fontos dokumentum arra nézve, bogy a XVI. század végén milyen volt a református prédikátorok öltözete. Nyilvánvaló, hogy a címerkép nem Bihary Mátyást ábrázolja, hanem jelképesen a korabeli református lelkipásztort. Tudomásunk szerint a prédikátorok ruhájának színe általában barna volt, mert ez a föld, az alázat 28
