Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)

Utószó

kodat, szeretem házadat...” Református művészet Magyarországon (1990), valamint a Református templomok Magyarországon (társszerző, 1992) című kötetek jelentették; mindkét kiadvány megjelent angol és német nyelven is. A református lelkészek öltözékével kapcsolatos kutatásai szintén évtize­dekre nyúlnak vissza. Bizonyítják ezt a Confessióban, a Kálvin Kalendárium ban, a Reformátusok Lapjában megjelent rövid írásai: A palást (19 72), Lelkész ábrázolások az eklézsiák pecsétnyomóin (1981), Református lelkészábrázolás 1660-ból (1986). Az ORLE egyenruha története c. tanulmánya már nagyobb lélegzetű, ez az ún. Czeglédy Sándor emlékkönyvben jelent meg (A választott nép szolgálatában, 1989). A feltárt és nagyobb részben publikálatlan forrás­anyag összeállítását a kilencvenes évek elején befejezte, de más, folyamat­ban levő munkái, illetve később egészségi állapota miatt a kiadásra történő előkészítésre már nem került sor. Köszönet illeti Dienes Dénes urat, a Sárospataki Református Kollégium Tu­dományos Gyűjteményeinek igazgatóját, hogy a kézirat sajtó alá rendezését magára vállalta, s a kötet kiadását lehetővé tette. Aligha kétséges, hogy a mű közrebocsátása hozzájárul a magyar református egyházmüvészet egy eddig kellő mértékben fel nem tárt fejezetének bemutatásához. Bolvári-Takács Gábor 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom