Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
A sárospataki protestáns iskola kezdetei
működött a hittudományi iskolájuk. Az újabb nagy fordulópontot az 1542-es év jelentette, ekkor Ferdinánd elfogatta Perényi Pétert, aki csak röviddel a halála előtt, 1548-ban szabadult fogságából. A hatalmas birtokok feleségére, ormosdi Székely Klárára maradtak (fiuk, Gábor még gyermek volt), aki - sok más 16. századi főnemesi feleséghez hasonlóan - egyértelműen a reformáció mellé állt. Talán szerepet játszottak az eseményekben a vár tisztjei is, akik 1546 körül még az úrnőjüket sem akarták beengedni a várba.67 A változás a töredékes adatokból is kiviláglik: 1542-ben Gyulára költözik a ferences hittudományi iskola, 1543-ban eltávozik az utolsó ismert katolikus plébános, 1545-ben Philipp Melanchthon levelet ír a fogságban ülő Perényi Péterhez, 1546-ban a ferencesek elhatározzák a pataki kolostor kiürítését, s 1547-ben feltűnik a városban az első protestáns pap, Mihály prédikátor, aki feltehetően Siklósi Mihállyal azonos. A sárospataki protestáns iskolázás kezdetei az elmondottakból következően az 1540-es évek közepére nyúlnak vissza, ekkortájt kaphatta meg a városi-plébániai iskola örökébe lépő „schola Lutherana” a beginák egykori házát, s kezdhette el megújult szellemű működését. Szűcs Jenő a későbbi neves tanár, Szikszai Fabricius Balázs trójai faló hasonlatából arra következtet, hogy az iskolával szemközt ekkor még működnie kellett a ferences kolostornak is, hiszen ez az ellenséges környezet, amelyben a „faló” kibocsátja „katonáit”. Ezzel a hasonlattal kapcsolatban azonban óvatosságra int annak igen nagy 16-17. századi magyarországi elterjedtsége, ez nem Szikszai Fabricius leleménye, ezt a homályos eredetű közhelyet ő is vette valahonnan. A toposz előfordulásait tudatosan nem kerestem, így is találkoztam annak két felhasználásával. Paksi Cormaeus Mihály, a későbbi pataki tanár a zürichi Josias Simlernek írta le ezt egy 1573-as levelében, 1673-ban pedig az erdélyi szász berethalmi iskolával kapcsolatban találkozhatunk vele: „ut hinc velut ex equo Trojano Perényi Gábor lelkiismeretesen gondoskodott az iskolákról, ”... különösen Sárospatakon, honnan, mint a trójai lóból, mentek ki a kegyes és tudós férfiak, kik most országszerte nagy dicsérettel szolgálnak az egyházakban és iskolákban. ” (Szikszai Fabricius Balázs, 1567.) 67 Détshy M. 2002,71.
