Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon: 1558-1600 - I. Melanchthon tanítványai: 1558-1576
TANÁROK, DIÁKOK ÉS PRÉDIKÁTOROK SÁROSPATAKON: 1558-1598 I. Melanchthon tanítványai: 1558-1576 A sárospataki protestáns iskola első olyan önálló rektora, akiről már bővebb adataink vannak s aki után a tanárok sora megszakítatlan, 1558-ban foglalta el a helyét: Thúri Farkas Pál. Személye összekapcsolódott azzal a nagyarányú változással, amely a magyarországi protestantizmus két táborra oszlását eredményezte. Bár korábban is voltak viták, s voltak teológusok, akik részleteiben vagy egészében a svájci reformáció álláspontját fogadták el, ekkor indult meg a magyarországi református egyház kialakulásának folyamata. A történteket a református egyháztörté- net-írás sokáig nem tudta világosan áttekinteni, egyrészt mivel igyekezett a keletkezés dátumát minél előbbre tolni, másrészt, mert megpróbált (aktuális egyházpolitikai indítékokból) minden érdemet Melius Péternek tulajdonítani. A tudomány mai álláspontja szerint a helvét irány elfogadása Kelet-Magyarországon és Erdélyben Melanchthonra hivatkozva történt, s a fő kezdeményezői Szegedi Gergely és Szegedi Kis István voltak. Szegedi Kis István tanítványa volt Mezőtúron Thúri Farkas Pál, aki 1557-1558- ban a tolnai iskolát vezette, s az ő hatására ismerte el a helvét jellegű krisztoló- giát és úrvacsoratant, míg Szegedi Gergely Eszakkelet-Magyarországot állította maga mellé, elsősorban is az egyik legtekintélyesebb vezetőt, Kopácsi Istvánt.76 Thúri Farkas Pál máig sem eléggé méltányolt alakja a 16. század magyar művelődéstörténetnek, otthoni tanulása (és Áldjon az Isten, szent hamu, drága Atyám maradéka, Mit maga hűség rejt sírnak a hantja alá. S emlegető köteles kegyelet véd és a dicsőség, S a haza dísze, sirat s templom, az iskola áld. Az meg, aki most kései sarjként búgva siratgat. Ily nagy gyász folytán élni se, halni se tud. (Thúri György apjáról Thúri Pálról) 76 Bottá István, Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978, 163. (Humanizmus és reformáció 7.)
