Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

A latin nyelvű alkalmi vers

sőbb még említendő héber fordításában egy héber alkalmi verset jelentetett meg barátja, Szikszai István halálára. A görög vers ezután már nemigen bukkant fel, a latin - egyre iskolásabban és szürkébben ugyan - de tovább élt. Az utolsó nemzetközileg is elismert pataki neolatin költő egy későbbi tanár, Filiczki János volt. ”g A műfaj elterjedtségét példázza, hogy egy kisebb környékbeli iskolából, Szepsiből, ránk maradt egy kéziratos, grammatikába ágyazott rövid verstan 1595-ből, amelyben a legbonyolultabb versformák is megtalálhatók. A tanulmányi jegyzet a klasszikus latin költészet alapos ismeretét bizonyítja, a különböző versformákat ugyanis Vergilius, Ovidius, Horatius és Catullus számtalan verssora illusztrálja.340 A verstan, a versfaragás mestersége tehát már alacsonyabb szinten is erőteljesen jelen volt.

Kőbe vésett Perényi-címer Sárospatakon

Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus koráról, Balassi Kiadó, Budapest, 1999, 132-139.

339 Filiczki Jánosról: Heltai J. 1982, 278-279.

340 Grammatica latina manuscripta 1595-1597, Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára (Debrecen), R 555. ff. 50r-72r.