Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
A humanista levéltől az orációig
retorikaoktatástól is támogatva ebben a korszakban élő, virágzó műfaj volt, annak ellenére, hogy stílusjegyei nem mindenütt és nem mindenkinél egyformán érvényesültek. Az iskolai oktatásban természetesen előkelő helyet kapott a legfontosabb klasszikus műfajok egyike, az oráció, s ezt a tehetséges tanárok és diákok magas szinten művelték. Fontos eleme volt ez az egyetemi oktatásnak is, nem csoda, ha a wittenbergi magyar coetusban rendszeres volt a disputációk mellett a különböző beszédek tartása. A teológiai és filozófiai tartalmú beszédeken kívül (ilyeneket mondott el többek között Forgách Mihály és Péchy Zsigmond) a patakiakkal kapcsolatban elsősorban gyászbeszédek és életrajzi emlékbeszédek maradtak fenn. Szikszai Fabricius Balázs a patrónusai, Perényi Gábor és felesége, Országh Ilona felett mondott halotti beszédeket, ezek már prédikáció mellett mondott, életrajzot is tartalmazó humanista orációk voltak, majd egy hasonlóval búcsúztatta 1575-ben sógorát és elöljáróját, Balsaráti Vitus Jánost is. Ez utóbbi már minőségileg újat jelentett Szikszai munkásságában: nem egy főnemest és feleségét kellett elparentálnia, hanem egy hozzá hasonló társadalmi állású humanistát. Ilyesfajta halotti beszédet egyet ismerünk csak korábbról, Christian Schesaeusét Leonhard Stöckelről, amely 1563-ban jelent meg Wit- tenbergben.303 Schesaeus ugyanabban az időben volt bártfai diák mint Szikszai, Bártfáról és Wittenbergből hozták mindketten ezt a műfajt. Szikszaira még külön erőteljes benyomást tehetett, hogy ott volt Melanchthon közelében annak 1560. április 19-én bekövetkezett halálakor, s a temetésen is. Mintává válhattak számára azok a latin és német nyelvű beszédek és beszámolók, amelyek ez alkalomból nyomtatásban is megjelentek.304 Már nem halotti beszéd, hanem szabályos életrajzi oráció az, amelyet Kassai Császár György mondott el a wittenbergi magyar coetus tanárának, Szikszai Fabricius Balázsnak halála után. A latin 303 Christian Schesaeus, Oratio describens historiam vitae... Leonharti Stöckelii..., Jacobus Lucius, Wittenberg, 1565. (RMK III. 523.) - Új kiadása: Schesaeus, Chr. 1979, 84-93. 304 Nikolaus Müller, Philipp Melanchthons letzte Lebenstage. Heimgang und Bestattung nach den gleichzeitigen Berichten der Wittenberger Professoren, Leipzig, 1910. - A művek kiadása: Corpus reformatorum, Volumen X., edidit Carolus Gottlieb Bretschneider, Halis Saxonum, 1842, 177-313.
