Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában

lőit, s rajtuk keresztül az egész Miksa-féle királyi kormányzatot:

nekik köszönhető, hogy a Patakhoz kötődő értelmiségiek és az iskola kiváltságai királyi megerősítést nyertek. Dobó Ferenc birtoklása 1573-tól ú- jabb fellendülést hozott: Balsaráti Vitus János elsőpapként saját költségén fogott neki az iskola bővítésének,2^1 s megszervezték a lektori, másodtanári állást. Ez a módszer Fegyverneki Izsák és Károlyi András idejében rövid időre még tovább fejlődött, s két egyenrangú tanár lett egymás mellett. Dobó Ferenc azon túl, hogy egyháza és iskolája támogatásával a latin nyelvű késő-humanista irodalomnak és művelődésnek lett patrónu- sa, udvarában a magyar nyelvű szépirodalomnak is otthont adott: mint köztudott az ő Gombos kertjében keletkezett az Eurialus és Lucretia című széphistória, s itt élt unokaöccse, Dobó Jakab, akiről Balassi verse alapján joggal hisszük, hogy versszerző volt.2'12 További meggondolkodtató adalék a Dobó-udvar szellemi portréjához, hogy az erdélyi katolikus humanista és a Báthoryak udvari orvosa, Hunyadi Ferenc egyik 1586-ban, Krakkóban megjelent művét Dobó Ferencnek ajánlotta. '

Tágabb értelemben a pataki iskola patrónusainak tekinthetők a tanárok és diákok pártfogói is. Közülük először Mágocsy Gáspár 251 252 253

„A mi Urunk Jézus Krisztusnak szent vacsoráját hiszem és vallom csak aszerint, amint Őfelsége szerezte, hogy reá mondván az Igéket a kenyérre és a borra, kik igaz hittel élnek vele, Krisztus Urunknak igaz testét és vérét veszik... a sakramentáriusoknak hamis opiniojuknak teljességgel ellenek mondván... ” (Perényi Gábor végrendeletében (1564) elutasítja a református úrvacsora-értelmezést)

251 Szikszai Fabricius Balázs, Halotti beszéd Balsaráti Vitus János életéről és haláláról (Ritoókné Szalay Agnes fordítása) = Janus Pannonius - Magyar- országi humanisták, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1982, 967. - A pontos építéstörténet ma már nemigen állapítható meg, mivel a 16. századi épületet 1860-ban lebontották.

252 Dobó Ferenc udvaráról összefoglaló mű idáig nem született. Lásd: Négyesy László, A pataki névtelen és Dobó Jakab, Irodalomtörténet 5 (1916), 81-86. - Komlovszki Tibor, Balassi, Kerecsényi Judit és az Eurialus és Lucretia, Irodalomtörténeti Közlemények 73 (1969), 391^400. - Molnár József, A Gombos kertről és Kerecsényi Juditról, Irodalomtörténeti Közlemények 74

^ (1970), 194-197. - Détshy M. 2002, 101-117.

253 Hunyadi Ferenc, Ephemeron seu itinerarium Bathoreum..., in officina Lázári, Krakkó, 1586. (RMK III. 750.)