Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában

SÁROSPATAK A KORABELI MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN

H

a számba vesszük a 16. századi sárospataki iskola külső kapcsolatait, első helyen kell foglalkoznunk a vele összeköttetésben álló nagybirtokosokkal, s köztük is kiemelten a patrónusokkal, Sárospatak uraival. Perényi Gábor érdemének kell tekintenünk az alapozást, az ő bőkezű támogatása tette lehető- vé az iskola magasabb színvonalra emelkedését. O az anyjától, ormosdi Székely Klárától vette át a patrónusi szerepkört, s egészen a hatvanas évek elejéig zökkenőmentesen alakult együttműködése a tanárokkal és a birtokain működő protestáns egyháziakkal. A fordulópontot a helvét irányú egyház megszerveződésének kezdete jelentette, ő megmaradt következetes lutheránusnak, ami többek között Szikszai Fabricius Balázs távozásához és az iskola tartós válságához vezetett. Hiába próbálta Perényi és a hasonlóan gondolkodó birtokostársa, Alaghy János244 megállítani a változásokat a Tiszáninnenen, a történelmi folyamat erősebb volt náluk, s végérvényesen eldőlt, hogy ezen a területen a későbbi református egyház marad győztesként a porondon. Az iskola érdekében Perényinek nem maradt más választása, minthogy visszahívta Szikszai Fabricius Balázst, még életében megszegve saját 1564-es végrendeletét, amely birtokain csak hithű lutheránusokat akart megtűrni.* 249 250 Perényi Gábor 1567-es halála után a patrónusok közé kell sorolnunk a birtok új kezelőit, a Szepesi Kamara tisztségvise24X Perényi Gáborról: Zoványi J. 1977/11, 467-468. - Makkai L. 1981, 24—25. - Szabó András, Perényi Gábor szerepe korának egyházi életében és művelődésében - Uő., Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus koráról, Balassi Kiadó, Budapest, 1999, 27- 35. (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok 2.) - Détshy M. 2002, 73-86.

249 Róla lásd: Szabó András, Egy elfelejtett Luther-követő főúr a 16. századból: Alaghy János - Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára, szerkesztette Fabiny Tibor, a Magyar- országi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, 1984, 209-221.

250 Perényi Gábor végrendelete, Terebes, 1564. augusztus 26. = Radvánszky Béla, Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, III. kötet, Budapest, 1879, 97-101.