Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon: 1558-1600 - I. Melanchthon tanítványai: 1558-1576

Kolozsvárott sem találta meg az áhított nyugalmat, mivel elsőpapjának, Dávid Ferencnek asztalánál étkezve elsők között került szembe a reformáció legfrissebb hajtásával, az antitrini- tarizmussal. Egri Lukács, Basibus István és Szegedi Lajos rövidesen Dávid Ferenc mellé állt, Szikszai és a szász papok, Titus Amicinus és Heltai Gáspár azonban ellenálltak. 1566 elejére az antitrinitarizmus az iskola falai közé is betört, nagydiákjai közül Hunyadi Demeter, Gyulai Pál és Pécsi János a híveivé lettek. Ilyen körülmények között elfogadta Perényi Gábor hívását, s 1566 nyarán visszatért Sárospatakra. Patakon közben nem tudjuk, ki vezette az iskolát, feltehetően valamilyen ideiglenes megoldással folyhatott csak tovább az oktatás. Perényi Kopácsi István helyébe a lutheránus Sztárai Mihályt hívta meg elsőpapnak, ő egy-két megmaradt társával együtt egyre inkább elszigetelődött, mivel a környék, az ún. Tiszáninnen önálló esperességei egységesen a helvét irány mellé álltak.* 109 110 Miután Szikszait nem Perényi Gábor űzte el 1564- ben, adva volt a kompromisszum lehetősége, s mindkettőjük rugalmasságát mutatja, hogy félre tudták tenni a hitvallási ellentéteket. A visszatért rektor ekkor egy földet kapott Perényitől Erdőbényén, s megkezdődött a pataki iskola igazi felívelése. Az általa tanított tárgyak az akkori tudományosság csaknem minden részét felölelték, oktatott grammatikát, retorikát, dialektikát, geometriát, zenét, poétikát, történelmet, etikát, gazdaságtant, politikát, fizikát, teológiát, görögöt, egyházjogot, földrajzot és csillagászatot, mindezek mellett a természettudományi tárgyak tanításában feltehetően Balsaráti Vitus János is segített neki.1111

Egy év múlva, 1567. június 7-én meghalt Perényi Gábor, a temetésén július 28-án Szikszai mondott beszédet. Ezt az orációt tanítványai közvetítésével Wittenbergbe küldte, ahol az 1568-ban meg is jelent.111 A sárospataki születésű Monos Tamás, aki görög

10>i Nagy Kálozi Balázs, Károlyi Péter - A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1967, 480-482. (Studia et Acta Ecclesiastica II.)

109 Sztárai sárospataki működéséről: ESZE Tamás, Sztárai Gyulán, Könyv és Könyvtár IX (1973), 176-178.

110 Ritoókné Szalay Á. 1976, 40.

111 Szikszai Fabricius Balázs, Oratio de vita et obitu... Gabrielis Perenii..., Johannes Crato, Wittenberg, 1568. (RMK III. 579.)

44