Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon: 1558-1600 - I. Melanchthon tanítványai: 1558-1576

fiú, János csakhamar útnak indult egy felvidéki város iskolájába, hogy németet is tanuljon. Szikszai a tervbe vett Kisszeben helyett Bártfát javasolta Leonhard Stöckel miatt, s Perényi Ferenc beleegyezett ebbe, annál is inkább, mert a testvére, Perényi Mihály is korábban Bártfán tanult.88 Szikszai 1553 és 1555 között így Perényi János magántanáraként és Leonhard Stöckel tanítványaként élt abban az iskolában, amely ez idő tájt a brassói iskola mellett a legmagasabb szintű képzettséget adhatta Magyarországon. Bártfa után már egy nagyobb mezőváros Sajószentpéter rektori tisztét foglalta el, s itt is olyan sikeresen működött, hogy a város szenátusa elhatározta: mindenképpen megakadályozzák abban, hogy máshová menjen el. A városatyák e nemes cél érdekében egy szép helybeli leánnyal próbálták ifjú iskolamesterüket összeboronálni, s Szikszainak nem is lett volna ellenére ez a házasság, a helybeli elsőpap azonban keresztülhúzta a sajószentpéteriek számításait. Ez az elsőpap Kakas György volt, az az ember, aki miután 1535-ben beiratkozott a krakkói egyetemre, és ott 1536-ban a magyar bursa seniora lett, ugyanazon évben a wittenbergi egyetemre ment, s ott élt 19 éven keresztül, majd 1555-ben megszervezte a wittenbergi magyar coetust, amelynek június 24-én az első

• qq

semoravá választották. A Wittenbergből nemrég hazatért Kakas György, s talán már ekkor is Perényi Gábor, Sajószentpéter földesura, valamint Mágocsy Gáspár, akinek pártfogása alatt az öcs- cse, Szikszai Fabricius Demeter rektorkodott Gyulán,90 küldték a tehetséges sajószentpéteri tanárt a wittenbergi egyetemre 1557 végén, itt 1558-ban lett a magyar coetus tagja, feltehetően az év elején, de csak október 15-én iratkozott be az egyetemre.91 Tanulmányairól annyit tudunk, hogy teológiát, filozófiát és nyelveket hallgatott, s hogy ő is Melanchthon kedvenc magyar tanítványai közé tartozott. Akárcsak Balsaráti Vitus Jánosnak, mestere neki

87

Perényi Ferenc családjáról: NAGY I. IX. 1862, 228, 235.

88 Wernher György levele Révay Ferencnek, Sáros, 1539. augusztus 1. = Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, III. kötet, Budapest, 1906, 384-385.

89 Schrauf Károly, Regestrum bursae Hungarorum Cracoviensis 1493-1558,

Budapest, 30-31, 102. - Szabó G. 1941, 22, 132.

90 Karácsonyi János, Békés vármegye története, 1. kötet, Gyula, 1896, 194.

91 Szabó G. 1941, 133. - Révész I. 1859, 227.