Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
A sárospataki protestáns iskola kezdetei
lexikonában Siklósira vonatkoztatta, de az sem lehetetlen, hogy már egy másik személyről van szó. Siklósi még 1554-ben is élt Patakon, a város 1567-es urbáriuma azonban már csak az elhagyatott házát sorolja fel, amely közvetlenül a templom mellett állt.72 * 1549-ben került Sárospatakra a város egyházi életének és művelődésének egyik nevezetes alakja, Kopácsi István. Állítólagos ferences szerzetességére semmiféle bizonyíték nincs, azt tudjuk róla, hogy 1535-ben a bécsi egyetemre iratkozott be, s utána (esetleg előtte) Siklóson volt iskolamester. O is a dunántúli Perényi birtokokról jött tehát, s az útja törvényszerűen vezetett 'J'X 1542 júniusában a wittenbergi egyetemre. ' Hazatérése után Erdődön lett rektor, s részt vett az 1545-ös erdődi protestáns zsinaton. Abból következtetve, hogy a neve elsőként szerepel a zsinat résztvevőinek aláírásai között, már ekkor is vezető szerepet kell neki tulajdonítanunk.74 1547 nyara előtt Nagybányán lett lelkész és egyszemélyben rektor, majd 1549-től ugyanilyen állást foglalt el Sárospatakon. Forrásunk, Szikszai Fabricius Balázs életrajza Balsaráti Vitus Jánosról egészen világosan fogalmaz a kettős állás kérdésében, ugyanakkor nem egészen tisztázott, hogy Kopácsi milyen viszonyban volt az 1554-ben még itt élő Siklósi Mihállyal. A párhuzamos prédikátori és tanári működés csak úgy képzelhető el (ha hinnünk lehet Szikszai Fabricius Balázsnak), hogy az iskola alapszintű, ún. triviális tanintézmény volt, ugyanakkor azonban volt egy-két kiemelkedően tehetséges nagyobb diák is, akik segédtanárként oktatták a kisebbeket. Kopácsira így tehát csak az iskolai munka felügyelete és a néhány nagyobb diák magasabb tudományokba való beavatása tartozott. Ilyen nagyobb diák és egyúttal segédtanár volt mellette Balsaráti Vitus János, aki Erdődön lett a Quique videt propius piscosa fluenta Bodrogi Maximus ingenio, praenstansque Copatsius arte. (Christianus Schesaeus: Ruinae Pannonicae) * Es ki közelbről látja a Bodrog bőhalu árját, Eszre kiváló és tudományra jeles Kopácsi... (Gulyás József fordítása) MOL E 156., Urbaria et conscriptiones 45/36. 40/35. (A forrásokra Péter Katalin hívta fel a figyelmemet.) 73 AZT 1910, 207-208. - TT 1900. 475. 74 Lampe, Fr. A. 1728,93.
