Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
A sárospataki protestáns iskola kezdetei
Kálmáncsehi Sánta Mártonnak egy hozzá 1547-ben írott levelét (amely szintén a Sinai-hagyatékban maradt fenn 1574-es évszámmal!), s kijelenti, hogy a családfa nem ismer olyan Miklóst, aki 1602-ben iskoláskorú lehetett volna. Mindezzel ellentétben először is le kell szögeznem, hogy a Kapy családban már Nagy Iván múlt századi monográfiája is négy 16. századi Miklóst ismer,61 ráadásul van adatunk egy ilyen nevű tanulóról 1600-ból, aki ekkor még a hazai, kapi iskola padjait koptatta.62 A Márton sátoraljaújhelyi pap által Kapy Miklósnak írott levélről pedig bizonyítható, hogy nem Kálmáncsehi Sánta Márton írta, hanem Gyarmati Bíró Márton, s a dátuma nem 1547, hanem az eredeti 1574.63 Barcza József fő érvei így elesnek, s ezen az sem segít, ha megpróbálja egy három „tanítóról” azaz prédikátorról szóló adattal bizonyítani, hogy Lőcsén 1602-ben volt az iskolának tanára. A sárospataki iskola történetének korai korszakával kapcsolatban tehát Szűcs Jenő eredményeit fogadom el, a továbbiakban én magam is ezekre fogok támaszkodni, felhasználva természetesen Zoványi Jenő, Marton János és Mészáros István hasonló nyomvonalon járó korábbi kutatásait.64 Sárospatak szellemi életét a mohácsi csata előtti években erőteljesen meghatározták egyházi intézményei. Plébániája az egyik leggazdagabb volt az országban, plébániai iskolája magas színvonalon állt, 1489-1490-ből ismerjük egyik tankönyvét is, melyből Kisvárdai János Krakkóban végzett rektor tanította Szálkái Lászlót, a későbbi esztergomi érseket/0 A másik egyházi pólust a kolostorok jelentették, a klarisszáké, a szigorú ferenceseké (amely egyúttal egy kerület központja is volt), s ide kell számítanunk a szerzetesi kötöttségek között élő asszonyok, a beginák házát is. Az első kézzelfogható fordulópont 1526, ekkor esett el a mohácsi csatában Pálóczy Antal, Sárospatak földesura, s ez után szerzett adománylevelet (mindkét királytól!) a mezővárosra Perényi Péter. A Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János közötti háború Patakot 61 Nagy I„ 6. kötet. 1860, 77, 79. 62 Magyar Országos Levéltár, Kapy család levéltára P 346, 1.1., 2. cs. 1600. 63 Szabó A. 1989, 301-302. 64 A fejezetben elsősorban Szűcs Jenő gondolatmenetét és adatait használom fel, a források és a szakirodalom részletes adatai az ő tanulmányainak jegyzeteiben találhatók meg. 65 Mészáros I. 1972.
