Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

A latin nyelvű alkalmi vers

Kassáról Tübingenbe menő útjának leírása azt mutatja, hogy az európai protestáns humanista társadalom fiatal kora ellenére befo­gadta: szerepel benne a neves neolatin költő, Johannes Maior aján­lólevele Johannes Ferinariushoz, Nicodemus Frischlin (ekkor még 328 tübingeni professzor) elégiája és Martinus Crusius görög verse. S itt kell visszautalnom a nem Patakon tanult Georg Deidrich Hodoeporiconjára, amely meleg hangon emlékezik meg rövid itte­ni tartózkodásáról. A latin vers életeleme volt a hazai humanista iskolák tanulói­nak, még azoknak is, akik nem jutottak el külhoni egyetemekre, ezt bizonyítja a trencséni Valerianus Mader verseskötete, amelyet saját tanítványai számára példaként adott ki. Mádért a magyar nyelv megtanulása és az iskolák hírneve vonzotta Sárospatakra és Kolozsvárra, s a pataki időszakból is több alkalmi versét közread­ja. Innen tudjuk, hogy igen jó barátságban volt Tolnai Katona Mik­lóssal, aki szegénységében kisegítette őt. Az egyetlen példányban megmaradt kis kötet mások verseit, leveleit is tartalmazza, s a ma­ga nevében eléggé egyedül áll. Tanulságai elsősorban a felvidéki szlovák és német literátusok középrétegével kapcsolatban fonto­sak, de nem mehettünk el szó nélkül a pataki vonatkozások mellett sem. A Sárospatakra került szepességi kryptokálvinisták munkás­ságának is fontos eleme volt a latin vers. Thoraconymus Mátyás teológiai vitairatot írt latin disztichonokban,' s Szikszai Fabrici- ushoz hasonlóan kedvelte a görög verseket: nemcsak tanítványát, a peregrinálni induló Sebastian Ambrosius Lahmot búcsúztatta rész­ben ékes hellén nyelven,331 hanem egy másik teológiai polémikus TOO művét is így öntötte formába. Pilcius Gáspár epinikiont, győ­zelmi költeményt írt a szendrői katonák egyik csatájáról, ismerjük két epithalamionját.333 több más alkalmi versét, valamint latin zsoltárait. 328 Kassai Zsigmond Dávid, Elegia continens hodoeporicon itineris Germani­ci..., Tiibin-gen, 1579. (RMK III. 683.) 329 Mader, V. 1588. 330 Lásd a 167. jegyzetet! 331 Lásd a 165. jegyzetet! 332 De controversiis 1587. 333 RMNY 403, 404, 405.

Next

/
Oldalképek
Tartalom