Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában

Zrínyi-albumot, amelynek kéziratát Forgách Imre juttatta el hozzá, s amely igen jelentős alkotása a magyar késő humanizmusnak.284 Albinushoz hasonló történész volt a szintén melanchthoniánus, s ugyancsak nem kryptokálvinista Matthaeus Dresser lipcsei egyetemi tanár.288 Az 1580-as években szoros kapcsolata volt a wittenbergi egyetem magyar coetussal, mint már említettem az arcképe Károlyi András epigrammájával jelent meg. Levelezett Mágocsy Andrással, Szikszai Fabricius egykori tanítványával, és Forgách Mihállyal, a Mágocsy család tagjainak és Forgáchnak könyveket ajánlott.

Martinus Crusius lutheránus tübingeni görögprofesszort Kassai Zsigmond Dávid kereste fel. Crusius Germano-Graeciae libri sex című művében a portréja alatt Kassai verse van, s ugyanitt megemlékezik magyar tanítványairól, köztük Szegedi Dégiről is. Crusius ez alkalommal röviden megemlíti a pataki iskolát is, s azt a lauingeni gimnáziumhoz hasonlítja. Senki sem jött még rá idáig, hogy valójában mekkora dicséret ez, Lauingenben ugyanis 1566 és 1582 között Nicolaus Reusner tanított, ő tette nevezetessé az iskolát. A sziléziai születésű Reusner86 (akinek családja egyébként Magyarországról származott) korának egyik legnevesebb jogásza és polihisztor humanistája volt, írt latin verset, életrajzi, történelmi, retorikai, filozófiai és természettudományi műveket. Petrus Ramus tanítványa volt, igen népszerűvé váltak tudósok és humanisták arcképeit közlő kiadványai (benne Szegedi Kis István képmásával), s a mi szempontunkból jelentős egy évvel a halála után megjelent magyar történelmi antológiája is.287 Amikor a tübingeni professzor Patakot Lauingenhez hasonlította - a háttér ismeretében

284 De Sigetho Hungáriáé propugnaculo (Zrínyi-album), Wittenberg, 1587, hasonmás kiadás, közzéteszi Kőszeghy Péter, a kísérőtanulmányt írta Szabó András, MTA Irodalomtudományi Intézete - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. (Bibliotheca Hungarica Antiqua 15.)

~85 Szabó András, Matthaeus Dresser és magyar barátai = Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére, Szeged, 1990, 215— 225. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 10.)

286 Allgemeine Deutsche Biographie, Achtundzwanzigster Band, Reinbeck- Robertus, Leipzig, 1889, 299-302.

87 Nicolaus Reusner, Rerum memorabilium in Pannonia sub Turearum imperatoribus ... exegeses ..., impensis Claudii Mamii et haeredum Joannis Aubrii, Francfurti, 1603. (RMK III. 7498.)