Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában
nem ismerünk. Mint már említettem, Bornemisza Gergely váradi püspök jó viszonyban volt Szikszai Fabricius Balázzsal, a század végére azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Két főpap nyilatkozatáról is tudunk a Dobó Ferenc halála utáni időszakból, s egyik sem biztatott sok jóval. Forgách Ferenc nyitrai püspök azt mondta, hogy Patak a forrása minden eretnekségnek Felső- Magyarországon, s le kell rombolni ezt a sátán zsinagógáját (ő tudhatta ezt a legjobban, hiszen Forgách Mihály testvére volt!), Szuhay István egri püspök (egybehangzóan az udvari kamarával) pedig úgy nyilatkozott, hogy ki kell használni ezt az Isten által adott alkalmat, s a pataki iskolát jezsuita kollégiummá kell átalakítani.274 Szuhay szintén jól tájékozott volt a körülményekről, bécsi teológiai hallgató korában ugyanis ő volt az egykori pataki diák, Alaghy Ferenc magántanítója.'75 Sárospatak külföldi kapcsolatainak felvázolása különleges nehézségeket és buktatókat rejt magában. Kevés a kiadott forrás, s az itthoni anyag, a külföldiek ide írott levelei csaknem teljesen elpusztultak. Európa könyvtárai és levéltárai nyilván számos meglepetést tartogatnak még számunkra, ezért ma túl keveset tudunk ahhoz, hogy minden kérdésről határozottan nyilatkozzunk. Az mindenesetre tény, hogy a wittenbergi magyar coetusnak kiemelkedően fontos szerepe volt a korszakban, a pataki tanárok és prédikátorok közül - leszámítva az ehhez túl öreg Kopácsi Istvánt és Sztárai Mihályt, valamint a szlovák Thoraconymust és a cipszer Pilciust - mindenki tagja volt. Ez összesen tizenhét személyt jelent 1558 és 1600 között, ebből tízet a coetus seniorává is választottak. A coetus oldaláról nézve az 1555 és 1603 között hivatalban volt 49 senior közül 13, azaz több mint egynegyedük köthető Patakhoz (beleszámítva a diákokat is), ez a szám a teljes pataki diáknévsor ismeretében nyilván még növekedne. A magyar coetus volt az a hely, ahol a diákok megírták első tudományos munkáikat, s a legtehetségesebbek itteni tartózkodásuk alatt léptek kapcsolatba az 273 Forgách Ferenc levele Wolfgang Unverzagthoz, 1603. július 26., idézi: Takáts Sándor, Régi magyar kapitányok és generálisok, 2. kiadás, Budapest, é. n„ 403^104. 274 Szuhay István levele Mátyás főherceghez, 1604. február 13. előtt, idézi: Marton J. 1931. 47-48. - Lásd még: Détshy M. 2002. 124-125. 273 Lásd a 135. jegyzetet!
