Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Sárospatak a korabeli Magyarországon és Európában
tetni. A szintén a hódoltságban fekvő Mezőtúr iskoláját Thúri Farkas Pál és Tolnai Katona Miklós személye kötötte össze Sárospatakkal: Thúri, mint a neve is mutatja, innen származott, Tolnai Katona pedig itt lett rektor majd elsőpap.267 Az erdélyi összeköttetések már jóval erősebbnek tűnnek, emlékeztetnem kell Szikszai Fabricius Balázs kapcsolatára Kendi Sándorral és kolozsvári rektorságára; Kassai Zsigmond Dávidra, aki pataki diák volt és később Erdélyben működött; Paksi Cormae- us Mihály kolozsvári tanulására és paduai barátságára Kovacsóczy Farkassal; a Patakon tanuló Petki Jánosra; Georg Deidrichre, aki melegen emlékezett meg rövid pataki tartózkodásáról; Károlyi Andrásra, aki Gyulafehérvárott lett elsőpap; valamint Baranyai Decsi Jánosra, akit csak patrónusai akadályoztak meg abban, hogy Patakra jöjjön rektornak. Amint már az eddigiekből is kiderült, Pataknak az 1580-as és 1590-es években különlegesen jó kapcsolata alakult ki a szepessé- gi kryptokálvinista körrel. Ennek kezdetét Thoraconymus Mátyás tanársága jelentette, ő volt a vezéralakjuknak, Sebastian Ambrosius Lahmnak a mestere, a másik vezető, Pilcius Gáspár maga is tanított Patakon. Patrónusaik is kötődtek ide: Máriássy Zsigmond itt tanult, Thököly Sebestyénnek a fiai jártak ide, s nem utolsósorban itteni elsőpapként fejezte be az életét Thököly volt udvari prédikátora. A diákok közül egyet ismerünk még ebből a körből, ez a már említett Arelius Simon, aki aztán 1588-tól a kálvinista zerbsti gimnáziumban, 1589-től pedig Wittenbergben tanult.268 A szepességi kryptokálvinisták eredendően melanchthoniánus álláspontjuk miatt fordultak szembe az egyre othodoxabbá váló lutheránus egyházzal, s így kerültek közel a reformátusokhoz. Idáig az irodalomtörténet elsősorban a hitvitákat tartotta számon, pedig a legvadabb viták között is megmaradtak humanistáknak.269 Többségében idegen anyanyelvűk (német és szlovák), széleskörű műveltségük és kiterjedt külföldi kapcsolataik Sárospatak számára is sok újat hoztak, hozzájárultak egyéni arculatának kialakulásához. 267 Tolnai Katona Miklósról: Grynaeus, J. J. 1989, 165-166. 26!< Die Matrikel des Gymnasium Illustre zu Zerbst in Anhalt 1582-1797, herausgegeben von Reinhold Specht, Leipzig, 1930, 32. - AAV II. 367. 269 Vő.: Sebők M. 2000.
