Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon: 1558-1600 - I. Melanchthon tanítványai: 1558-1576

szült. Csabai most megpróbálta barátját rektornak ajánlani maga helyett," ez az ötlet azonban nem nyerte el a városatyák tetszését, ezért aztán Szikszai átment a közeli Torna várába pártfogójához, Mágocsy Gáspárhoz. Mágocsyéktól került Sárospatakra, Perényi Gáborhoz, ahol is 1562-től az iskola rektora lett. E két nagybirtokos ekkor még együttműködött a reformáció támogatásában, rövidesen azonban szembekerültek egymással, mivel az első a helvét, a második a lutheri irányt támogatta. Szikszai ideérkezésekor már javában folyt a két irányzat különválása, s földesurával ellentétben Kopácsi István elsőpap a svájci reformáció eszméihez csatlakozott, sőt Thúri Farkas Pállal együtt, aki Sajószentpéteren lett elsőpap Kakas György utódaként, egyik vezéregyéniségévé vált a szerveződő új egyháznak. Szikszai, akárcsak a wittenbergi magyar coetus volt tagjainak többsége, s patrónusa, Mágocsy Gáspár, Kopácsi mellé állt, s a nevezetes 1562-es tarcali zsinaton, amely Théodore de Béze hitvallásának rövidített változatát fogadta el, nagy hatású latin beszéddel támogatta feljebbvalóját.10,1 Az iskolában azonban még korántsem dőlt el ekkor a hitvallási küzdelem, erre utal, hogy első ismert tanítványát. Bányai Pétert, akit már Thúri Farkas Pál is tanított, 1564. július 30-án Wittenbergben pappá szentelte Paul Eber101 - ez azt jelenti, hogy a lutheri irány híve maradt. Rajta kívül még három pataki diákot azonosíthatunk ezekből az évekből, az első az a Pataki Daru János, aki 1560. február 21-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre,102 s nevéből következtethetően szülővárosa iskoláját látogathatta, a második Miskolci Csulyak János, aki 1560. december 4-én érkezett Patakra Thúri Farkas Pál rektorhoz, s 1564. augusztus 1-én Kassáról indult Wittenbergbe,101 a

99 Csabai Mátyás levele Kassa város tanácsához, dátum és hely nélkül (1561),

Történelmi közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából 1910, 87.

100 A helvét és lutheri irány kettéválásáról Északkelet-Magyarországon: Zoványi Jenő, A reformáció Magyarországon 1565-ig, Budapest, 1922, 401 —422.

I0‘ Stromp L. 1905, 23.

I<L Révész I. 1859, 228. - Daru János valószínűleg a felső külvárosban (1567) majd a falakon belül (1570) lakó Daru Lukács féltelkes jobbágy fia vagy rokona volt, s 1568-1569-ben a város prédikátoraként említik: MOL E 156. Urbaria et conscriptiomes 40/35, 95/22., E 210., 38. cs., 114. tétel, No. 2. (A forrásra Péter Katalin hívta fel a figyelmemet.) Vö.: Péter K. 2002, 174.

103 Miskolci Csulyak István, Diarium apodemicum, OSZKk Oct.Lat. 656. f. 40r.