Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Vitairat és enciklopédikus teológia
odaírta az Obenhinius-mű margójára, néhol vonalakkal is jelezve, hogy ez a címszó a nyomtatvány melyik sorához tartozik, s minden esetben pótolta a bibliai helyek kimaradt versszámait. Nem egyszer teljesen új szócikkeket alkotott, s esetenként a szövegbe is belejavított; mikor mindezzel kész volt, a margón lévő bejegyzéseit cédulákra kellett gyűjtenie, hogy rendezhesse őket. Obenhinius művének utolsó lapján ott áll a bejegyzés, amely lehetővé teszi a munka időbeli behatárolását: „Absolvi divina favente gratia die 22. Novembris 1584. Vitebergae” - tehát egyetemi tanulmányai mellett akkor készítette, amikor feltehetően még a Calepinus- szótár magyar értelmezésén is dolgozott. Valószínűleg Fegyverneki ihletését kell látnunk Krakkai Demeter újszövetségi konkordanciájában, amely 1588-ban jelent meg Wittenbergben.lS<1 Forgách Jánosnak, Forgách Mihály öccsének címzett ajánlása szerint a szerzőt inkább történeti, mint dogmatikai szempontok vezették, s szerényen leszögezi: műve nem hasonlítható a nagy tudósok „thesaurus”, „promptuarium” vagy „enchiridion” műfajú munkáihoz. Más teológiai művet az itteniektől a felsoroltakon kívül nem ismerünk, ha387 csak nem Balsaráti Vitus János 1571-es elveszett kátéját. A pataki szótáríró és filológiai pontosságra törekvő hagyománynak kell tulajdonítanunk (hozzáadva még a történelem iránti érzékenységet is), hogy az iskola két neves diákja is egyedülálló dolgokat művelt, s ezzel messze megelőzte korát. Miskolci Csulyak István a már többször kiemelt különleges műfajú művein kívül (önéletrajz, útinapló, mezővárosi polgári családfa, váradi vár leírása) pontos nyilvántartást vezetett a könyveiről, leírva a kiadás helyét és évszámát, a könyv árát, kötését, valamint azt, hogy kitől Fegyverneki jegyzetei Krakkai D. 1588. iH1 Balsaráti Vitus János, A keresztyéni vallás ágazatainak rövid summája,? (RMNY 308.)
