Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Az orvoslás és a természettudományok
hoz tartozó nevek), „Partes vitis” (Szőlőtőnek részei), „Ad vineae culturam pertinentia” (Szőlőműhöz való szók), „Instrumenta vineatica” (Szőlőműhöz való szerszámok), „Vitium morbi” (Szőlőnek veszedelmi), „Ad vindemium pertinentia” (Szürethez való szók) és Vinorum genera” (Boroknak neme) címszavak alatt, a legutóbbi helyen 47 fajta bor felsorolásával. 64 A humanista iskola tananyagába Tokajhegyalján az élet követelményei miatt kerültek be a mezőgazdasági képzés elemei. A földművelés, szőlőtermesztés, bortermelés és borkereskedés nemcsak a diákok mindennapjaihoz tartozott hozzá, de szerves része volt a tudós tanárok és prédikátorok életének is. A matematika, fizika és csillagászat alapismereteinek oktatása ebben a korszakban a filozófia keretei között történt. Erre a szélesen értelmezett filozófiára a legjobb példa Baranyai Decsi János (s részben straßburgi professzora, Johann Ludwig Hawenreuter!) két kiadásban is megjelent összefoglalása, a Synopsis philosophiae; sárospataki példa híján ezen szemlélhető leginkább a hazai protestáns iskolákban előadott tananyag. Megtalálható itt végeredményben a trivium, a grammatika, dialektika és retorika alaphármasa, elméleti filozófia összefoglaló elnevezés alatt a matematika, fizika, és a mai értelemben vett filozófia, gyakorlati filozófia néven pedig az etika, politika és gazdaságtan.366 Az oktatott világkép egyértelműen a ptolemaioszi, a reformátorok (Luther, Melanchthon és Kálvin) nem fogadták el ugyanis a kopernikuszi tanokat, s a Bibliára hivatkozva azt tanították, hogy a föld gömbölyű és egy helyben áll a világ közepén.367 Mint a korszak legtöbb matematikaprofesz- szora, magánemberként Hawenreuter is inkább Kopernikusznak 364 Vő.: Melich J. 1906, 34-37. 363 Baranyai Decsi János, Synopsis philosophiae in privatum memoriae subsidium, thesibus et velut aphorismis comprehensa, et ad disputandum proposita in Academia Argentinensi, praeside Ioanne Ludovico Hawenreutero..., Antonius Bertramus, Straßburg, 1591. (RMK III. 815.) - Matthaeus Welack, Wittenberg 1595. (RMK III. 864., második kiadás) - A korabeli disputációk téziseit nem a diákok, hanem a professzorok írták, itt azonban Baranyai Decsi kifejezetten szerzőnek is nevezi magát a címben. 366 M. Zemplén Jolán, A magyarországi fizika története 1711-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961, 36-37. 367 Hans Blumenberg, Die Genesis der kopernikanischen Welt, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1975, 371-395.
