Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-09-27 / 108. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam 108. szám. Szombat, szeptember 27. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Zk/Ceg-jelenăls hetenklnt háromszor: Kedden, Cs-ütörtöl^örL és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyürgyön, fopiacz, G‘29. sz. a. (Csnlak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendőit Előfizetési ár helyben’ házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: llaaseu3tein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Előfizetni felhívás a, ZbTemere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY« czímtl politikai és társadalmi lap 1884. évi folyamának negyedik negyedére. Előfizetési ára: Egész évre.........................7 frt — kr. Félévre...............................3 „ 50 „ Negyedévre..........................I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat- liatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny" kiadóhivatala. Hazánk és a külföld. — Politikai szemle. — A magyar országgyűlés megnyitása. A képviselőház első ülését szeptember 27-én, szombaton délelőtt 11 órakor tartja. E napon a ház csak rövid időre ül össze, csupán azon czélból, hogy meghallgassa a miniszterelnök átiratát az országgyűlésnek a király ő Felsége által való ünnepélyes megnyitására vonatkozólag. A második ülés hétfőn, szept. 29-éu lesz, közvetlen a trónbeszéd megtartása után, melyet aznap délben mond el a király a budai várpalotában. A kedden tartandó ülésben nyuj- tatnak be a választási jegyzőkönyvek, a mit a ház megalakulása követ. A közös kiadások jelentékeny emelkedése felől hoznak tudósítást Bécsből. Ez emelkedés főképen a rendes hadügyi szükségletnél mutatkozik. A rendkívüli rovatban és az okluipácziós tételben ellenben kevesebblet mutatkozik, melyet ha a teljes összegből levonunk, az 1885-iki hadügyi előirányzat még mindig 2 millió forinttal magasabb lesz, mint a folyó évi. A többlet szervezeti változások keresztülvitelére, tüzérségi és hajóhadi fölszerelésekre stb. szükséges; a hadügyminiszter továbbá az élelmezési készletek tartalékára is jelentékeny összeget szándékozott kívánni, de erről később lemondott. A bécsi katouaorvosi József-akadé- mia ügye a magyar kormánynál határozott ellenállásra talált s valószínű, hogy mellőztetni fog. A külügyi miniszter budgetjében szintén 50 ezer forint többlet van előirányozva a konzulsági ügy reformjára. A delegácziók tárgyalásai felől Budapestről jelentik, hogy valamint a mult évben, úgy az idén sem terjesztenek a delegácziók elé diplomácziai okmányokat, s hir szerint a bosnyák költségvetés is bevezetés nélkül kerül a ház asztalára. Ellenzéki, valamint kormánypárti delegátus-körökben azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a császártalálkozás tárgyában interpellácziók terjesztessenek elő. A horvát tartomány gyű lés, melyet a bán a király nevében szept. 30-ra hivott ösz- sze, első sorban a törvény által megállapított számú (40) képviselőt választja meg a közös magyar képviselőházba és három tagot küld a főrendiházba. Zágrábból Írják, hogy a szélsőbal első sorban épen e választásokat akarja meg- akadályozui és e végből az ismeretes botrányos jeleuetek ismétlését tervezi. Azonban ez esetben valószinüleg a Starcsevics Dáviddal történt preczedens szintén ismételtetni fog és a botrányhősöket az ülésteremből eltávolítják, hogy a tartomáuygyülés munkálkodását zavartalanul végezhesse. A mi különben a magyar ország- gyűlést illeti, erre vonatkozólag teljesen közön- bős, akár megjelennek a horvát képviselők, akár nem, miután az alkalom a horvát tarto- mánygyülésnek, hogy követeit elküldhesse az országgyűlésre, megadatott volt. Csehország kettészakitása. A prágai cseh tartománygyülés szept. 21-iki ülésében fontos javaslatokat tárgyalt. Herbst hosszas államférfiul beszéddel védte a németek egységi indítványát, de a tartomáuyi gyűlés cseh többsége Clam-Martinitz gróf ketíészakitási indítványára szavazott. A szavazás után az összes német képviselők tüntetőleg elhagyták az üléstermet. Az olasz kormány Berlinből és Bécsből oly felvilágosításokat kapott a császártalálkozás czélja és jellege felől, melyek kétségtelenné teszik, hogy Olaszország specziális érdekei ezúttal is a legbarátságosabb méltatásban részesültek. Az Ausztria-Magyarországra és Németországra háramolható morális előnyöknek részese lesz Olaszország is, melynek a nevezett középeurópai hatalmakhoz való viszonya soha szivélyesebb és bensőbb nem volt. A szudáni harcztérről. Mint a londoni „Standard“-nak Kairóból jelentik, Gordon tábornoktól két újabb távirat érkezett, melyben ismételten a mellett nyilatkozik, hogy Szudánt török csapatok szálljak meg. Sepsi-Szentgyörgy, szept. 24. Sennyei Pál báró nevét az utóbbi időben az országbírói és főrendiházi elnöki méltósággal hozták kapcsolatba. A kormány sajtója persze nagy hűhóval fogadja a dolgot s örvendene, ha az elleuzék kiváló tagja, Sennyei b. feladva elvét, melyet éveken át követett, a Tisza-politikát helyeselné. A „Fester Lloyd“ ugyan nem látna ebben a kinevezésben semmit, mert hát véleménye szerint jól összefér az ellenzékiség és e két méltóság. A „Pester Lloyd“ igy ir : „Azt hiszszük, hogy ha ma a két tiszteletbeli hivatal, melyet Majláth elfoglalt, az ő barátja s talán szabad mondani: elv társára, b. Seunyeyre hárulna, az ő állása a kormánynyal szemben ugyanaz volna, mint Majláthé volt. Igaz, Majláth sohasem volt az ellenzék vezére, és b. Sennyey sem lenne az; de ő már évek óta tényleg nem vezére az ellenzéknek, s igy nála nem is lenne arról szó, hogy eddig elfoglalt szerepéről lemondjon, hanem hogy híven és lelkiismeretesen megfeleljen azon teendőknek, melyek uj működési körével összefüggnek, a mi úgy különbözik a kormánypolitikához való feltétlen csatlakozástól, mint az ég és a löld. Sőt mi meg vagyunk győződve, hogy az ilyesmit a kormány sem követeli." Eddig a „Pester Lloyd.“ Egészen másként — és helyesen — fogja fel a dolgot a „Pesti Napló". Adjuk véleményét. „Mi ellenzéki szempontból nem látnánk abban fennakadni valót, hogy ha b. Sennyey a Tisza-kor- máuytól elfogadná az ország-zászlósi kinevezést. Az ilyesmire van nálunk is preczedens. Nem tudjuk, hogy az országbírói méltóság s a felsőházi eluöki állás, a felsőház újra alkotása után, összefüggésben lesz-e egymással, de elképzelni tudjuk azt, hogy b. Sennyey az országbírói czimet viselhesse, a nélkül, hogy a felsőház elnöke legyen. Ez esetben természetesen nincs más megjegyzésünk, mint hogy örömünket fejezzük ki a felett, hogy a diszes méltóságot oly kiváló férfiú foglalja el, minő b. Sennyey Pál. De más szempont alá esnék b. Sennyey felsőházi elnöksége s Majláth esete, melyet a „P. Ll." fölemlít, mint azt már tegnap is említettük, nem mindenben találó. Majláth nemcsak nem volt az ellenzék vezére, de Majláth mint biró, egyáltalában nem jöhetett azon helyzetbe, hogy élénkebb politikai akcziót fejtsen ki. Különben Majláthot nem is a Tisza-kormány nevezte ki először a főrendiház elnökévé, hanem csak ismételte azt, a mit a Deák-párti kormányok megtettek, melyeknek Majláth György híva volt. Más b. Sennyey Pál helyzete. Ha ő ma a Tisza-kormány tói elfogadná a felsőházi elnökséget, az nem bírhatna más jelentőséggel, mint hogy vagy az általános politikai helyzetben állott be gyökeres változás, melynek aztán egyéb következései is lennének, vagy hogy b. Sennyey nem helyesli azon ellenzéki magatartás, melyet a Tisza-kormánynyal szemben a-képviselőházban az ó egykori párthívei is követnek. Mindebből természetesen nem következik, szerintünk sem az, hogy b. Sennyey a Tisza-kormány „feltétlen hive" legyen, (kormánypárti lapok nevezték el b. Sennyeyt „akvizitornak") ; de az mindenesetre következik, hogy b. Sennyey hozzájárult a Tisza-kormány politikai állásának megerősítéséhez. Különben 'ismételjük, mi miudozen kombiná- cziókat alaptalanoknak tartjuk. A kormányp árt csak azért nyúlt e fogáshoz, hogy az ellenzéknek ártson, de elutasittatván, most mindenféle csinynyel fedezi a visszavonulást." Mi a kérdésben önálló véleményt nem mondhatunk. Adjuk mindkét lap véleményét; a közei jövő meg fogja mutatni, kinek van igaza. Lapszemle. A „Pesti Napló" azon aggodalomnak ad vo- zérczikkóben kifejezést, hogy az általánosan elterjedt hirek szei'int, a közös hadügyminiszter nem keve- vesebb, mint épen 2.300,000 frt uj költséggel akarja emelni budgetjét. Es pedig e rengeteg összegből két millió a hadi tengerészeire fordítódnék, azt azonban még nem tudja a Napló, vájjon rendes vagy átmeneti, egyszeri kiadás lesz-e ? (Biztos lehetünk, hogy állandóvá lesz e tétel.) A 300,000 irtot pedig a tüzérségnél czélba vett szervezeti átalakításokra kéri a hadügyminiszter, még pedig nem egyszer és mindenkorra az átalakításra, hanem a költség ezután az ordináriumba tartoznék, tehát megújulna éveukint. Nem helyesli a Napló azt sem — bár jóllehet jelenleg még nem nagy az összeg, melylyel a miniszter visszaállítani szándékozik a Jozefinum katona orvosi intézetet. Nem annyira a költség ellen van kifogása a Naplónak, mert ha ez által jól képzett s elégséges orvoshoz juthatna a hadsereg: szívesen belenyugodna; de az ezen intézetben majdan képzett s az államkincstárnak egyeukint legalább 5000 írtjába kerülő katona orvosok a czivil-gyakorlatból átvehető orvosokhoz képest fölötte hátra állanak. Igaz, hogy most nagy hiány van katonai orvosokban; de kiképeztetésükre a Jozefinuinban is megkivántatik annyi idő, a menynyi az egyetemen és a kórházi gyakorlat szerint szükséges. Végezetül kár a katonaság elkülönítését a polgárságtól oly tőrre s oly mérvben kiterjeszteni, a hol és a meddig a hadügy érdeke azt meg nem kívánja. Szóval a kedden tartandó közös minisztertanácsok elé, a mely Budapesten fog lefolyni, aggodalommal néz a Napló, mert újabb terhekkel fenyegetik az amúgy is már eléggé kiszivaty- ty űzött országot. A „Nemzet“ hódolattal üdvözli a Gödöllőre érkező királyunkat. A ki tudja, hogy öt hét óta milyen emésztő és önfeláldozó utazásokat tett (j
