Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-03-29 / 36. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Szombat, márczius 29. XIV. évfolyam. 36. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelenilr lietenlsirLt Háromszor: Kedden, Csütörtölnön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.----------------------------------- ------ 1 1 ---------------------------------— 7.---- »--.f Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberge A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A t. olvasókhoz! Lapunk április hó elsejével fennállása tizennegyedik évének második negyedébe lép. Ezen idő alatt bebizonyította, hogy a t. közönség szives támogatására méltó, — igazolta ezt maga a nagy támogatás. Mint felelt meg különösen az idei első negyedévben magasztos hivatásának, azt Ítélje meg a t. közönség. Törekedtünk mindenben követni a jót, felkarolni mindent, mi a haza s társadalom érdekében van. Szolgáltuk az igazságot és szolgálni fogjuk ezentúl is s nem fogunk e tekintetben semmitől sem visszarettenni. Politikai irányunknak sikerült a t. közönség tetszését megnyerni, követni fogjuk azt ezentúl is. Általában hűek maradunk kifejtett programmunkhoz s csak kérjük a t. közönség további s még nagyobb támogatását. Április elsejével a kiadóhivatal uj előfizetést nyit s kéri a t. közönséget mennél tömegesebb előfizetésre. A sajtó csak akkor oldhatja meg a reá háramló nagy feladatot, ha a közönség támogatását birja, a nélkül működése meddő. Kérjük tehát t. előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani s uj előfizetőket gyűjteni. Azon tisztelt olvasóinkat pedig, kik előfizetéseikkel még h átrálék ban vannak, kérjük: szíveskedjenek azt mielőbbi beküldeni. Előfizetési ár: Egész évre.....................7 frt — kr. Félévre..........................3 „ 50 „ Negyedévre ..... I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Azt hiszszük, kérésünk nem lesz a pusztában elhangzó kiáltás, hanem visszhangra talál. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Az uj ipartörvény. — 1884. márczius 28. Utoljára vau alkalmunk a tárgyhoz szólam, mert most kezdi tárgyalni a képviselőház. A jelen országgyűlés folyamán alig volt fontosabb törvényjavaslat a t. Ház előtt, mint ez, a melytől függ az egész ország összes iparosainak helyzete. Az ipartörvény megalkotása óta örökös a panasz az ipar elsatnyulása ellen; egyrészt a túlszaporodott osztrák ipar, másrészt meg a kontárkodás itthon megölték a magyar ipart. A ki akart, önálló ipart űzött; szakértelem hiányában az ipar sülyedt nálunk, és ennek kizárólagos oka gyanánt az ipartörvény állott, mely szabad tért biztosit mimLnkinek és nem köti az önálló iparűzési engedélyt bizonyos kvalifikáczióhoz. Az 1879-iki második országos iparosgyülés különösen erős hangon követelte az ipartörvéuy revízióját, határozott kívánságokkal állott elő s ezek között fősulyt fektetett a kötelező társulásra s a qualifikáczióra,. Hosszú s sok szülési fájdalom után végre megszületett az uj ipartörvényjavaslat, mely azonban távolról sem elégítette ki a hozzá kötött várakozásokat. Csaknem ellenkezője annak, mit az iparos világ évek óta sürgetett. Magyarország iparosai újra megszólaltak. Tárgyalás alá vették a javaslatot s feliratilag kérték az országgyűlést, hogy azt módosítsa. A kormány eleintén ragaszkodott torzszülöttéhez, de látva, hogy igy czélt nem ér, engedni kezdett. Ellene volt a kötelező társulásnak és kvalifikácziónak, de végre mégis engedett s a javaslat a közgazdasági bizottságban gyökeres módosításokon ment keresztül. Á fő érdem itt kétségkívül Apponyi Albert grófé, ki fáradhatatlanul védelmezte az iparosság álláspontját a bizottságban. Az országgyűlés előtt levő javaslat a bizottság módosításával kerül tárgyalás alá. Habár felvették abba a köteles társulást és kvalifiká- cziót, vannak annak még egyéb fogyatkozásai is, melyek élénk vitára fognak alkalmat adni, minthogy a hazai iparosok sorsa a komoly politikus előtt közönyös nem lehet. Egy van a javaslatban, a mi nésaíi jóakarat s a végrehajtás körüli kellő lelkiismeretesség mellett a magyar iparnak határozottan nagy előnyére van, és ez azon része, mely az iparhatóságokról és eljárásról, az ipartestületekről és főképen a munkaadó és munkás közötti viszony szabályozásáról szól Van a javaslatnak jó és rossz oldala, de oly rossz nincs és nem is lehet, hogy azt iparosaink erős akarata, szorgalma és szakértelme ne ellensúlyozhatná. A javaslat törvénynyé fog válni s már most egyedül gyakorlati alkalmazásától függ a magyar ipar sorsa. Azonban törvénytől várni mindent nem lehet és nem szabad. Sok és talán legtöbb függ e tekintetben magától az iparosságtól. Nagy baj az, hogy a magyar iparos kőny- nyelmü és nem eléggé szorgalmas. Ez volna tehát az első; az elsőt kiirtani, a másodikat fejleszteni kellene, és akkor bizonyára hiányosabb törvény mellett is fejlődnék iparunk. Az uj ipartörvény életbe fog lépni s vele uj rendszabályok is, bárha ugyanakkor a takarékosság s kitartó szorgalom is lábra kapna a magyar iparosság között. Dr. H. Az antiszemita párt proklamácziója. „Magyar- ország polgáraihoz!“ felirattal „az országos antiszemita párt központi bizottsága“ egy kiáltványt intézett a közönséghez. Az izgalomkeltó' proklamá- czióból — melynek a hat antiszemita képviselőn kívül tizennyolcz többé-kevésbé ismert nevű vidéki bizottsági tag van aláírva — kiemeljük a következőket. Az általános képviselőválasztások idejére az országos antiszemita párt is 3orakozásra hívja fel az elvbarátokat. A pártszövetkezet czélul tűzte ki a zsidóhatalom megtörését és zsidó befolyás ellensúlyozását a politikai, társadalmi s közgazdasági téren, nevezetesen a sajtó, a pénz- és hitelügy, a kereskedelem és közlekedésügy, az ipar s a földbirtokviszonyok terén. Az antiszemita pártszövetkezet felöleli a valamennyi fennálló országos politikai párthoz tartozó antiszemita elemeket. Éhez képest az antiszemita pártnak szintúgy lesznek függetlenségi antiszemita képviselőjelöltjei, mint a közjogi kiegyezés alapján álló képviselőjelöltjei, a kik a zsidókérdésen kivül álló egyéb politikai kérdések ben illető politikai pártjuk elveit követik. A párt tehát felhívja mindazon választó polgárokat, a kik a hazát a „szégyenletes zsidó uralomtól megszabadítani“ akarják, a kik a kér.-magyar társadalmat a zsidóság által anyagilag és erkölcsileg való tönk- rejuttatástól megóvni akarják, s a kik nem akarják, hogy Magyarország a zsidóság által megbuktatott Legyelország sorsára jusson: hogy a közelgő képviselőválasztásoknál csak határozott, nyílt antiszemitapárti képviselőjelöltekre adják szavazatukat. E programmra egy kis mondatforditással megadhatjuk a feleletet. Az antiszemiták „valamennyi“ fennálló országos párthoz tartozó elvbarátaihoz fordul - nak ? Tehát valamennyi országos párt kötelessége, — félretéve e pontra nézve a különbséget — egy lélekkel küzdeniök e programm és annak emberei ellen. Az izgatás és a választások. A belügyminiszter körrendeletét intézett a förvéuyhatóságokhoz, melyben első sorban kifejezve reményét a fölött, hogy oly botrányos kihágás mint f. hó 15 én Czegléden előfordulj, n törvényhatóságok területén nem fog előfordulni, tekintettel a minden irányban megindult veszélyes izgatásokra, felhívja a törvényhatóságokat éber figyelemre és kötelességeik pontos teljesítésére, annál is inkább, mert ezen sajnos eset után nem lehetetlen, hogy lelkiismeretlen rendzavarók hasonló botrányos és bűnös kihágások ismétlését különféle ürügyek alatt és alkalomból megkísértik. Figyelmezteti a törvényhatóságokat azon körrendeletére, a melyet a hazában élő fajok és hitfelekezetek közötti izgatások megszüntetése tárgyában kiadott s felhívja a hatóságokat: ellenőrködjenek a legéberebben a fölött, hogy senki meg ne megfélemlittessék, fenyegetések által senki véleményének, a törvények által megengedett módon való kifejezésétől és követésétől vissza ne tartassák, tett- legességek, erőszakoskodások pedig semmi körülmények között elő ne forduljanak. — Végre felhívja a miniszter a törvényhatóságokat, hogy hatósági közegek ellen, kik e részbeni kötelességeiknek esetleg nem tennének eleget, a fegyelmi eljárást ha kell, a hivatalos állástól való felfüggesztés kimondásával rendelje el s a mennyiben büntetendő cselekmény tényálladéka is fenforogna, az ügyet az illető bírósághoz tegye át, mert azon nem várt esetben, ha a törvényhatóság e részbeni feladatának eleget nem tenne, törvényadta jogánál fogva ő lenne kénytelen azok ellen, kiket mulasztás teher, a fegyelmi eljárást elrendelni. A szerb választók Budapestre összehívott országos értekezletüket 25-én tartották meg a Hungária fogadó nagytermében. Az értekezletet 24-én előér- tekezlet előzte meg. Az ülésen Maximovics országos képviselő elnökölt, a jegyzői teendőket pedig Bekics Tivadar, a Zasztava szerkesztője végezte s mintegy 50—60 választó volt jelen az ország különböző vidékéről. Különösen nagy számmal voltak köztük ügyvédek, orvosok és földbirtokosok. Az értekezlet hosszas és heves viták után elfogadta a pro- gramm-tervezetet, mely szószerinti szövegében igy hangzik: Magyarország összes vidékeiről egybegyült szerb választók Budapesten 1884. év márcz, 24. és 25-ik napjain tartott értekezletén a jövő országgyűlési választásokra vonatkozólag a következő programúiban állapodtak meg : 1. A szerbek az 1867. évi XII. tczikkbeu letett közjogi alapon állva, a hazafias érzülettől áthatva mint alkotmányos állampolgárak a haza többi polgáraival együttesen a korszerű liberális elvek szerint arra fognak törekedni, hogy a magyar állam minden tekintetben fejlődjék és erősödjék, hogy ezáltal a közjóiét eléressék. 2. Törekedni fognak a nemzetiségek egyenjogo- sitásáról szóló 1868. évi XLIV. t. czikk szigorú végrehajtására.
