Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-03-29 / 36. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Szombat, márczius 29. XIV. évfolyam. 36. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelenilr lietenlsirLt Háromszor: Kedden, Csütörtölnön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.----------------------------------- ------ 1 1 ---------------------------------— 7.---- »--.f Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberge A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A t. olvasókhoz! Lapunk április hó elsejével fennállása tizennegyedik évének második negyedébe lép. Ezen idő alatt bebizonyította, hogy a t. közönség szives támogatására méltó, — igazolta ezt maga a nagy támogatás. Mint felelt meg különösen az idei első negyedévben magasztos hivatásának, azt Ítélje meg a t. közönség. Törekedtünk min­denben követni a jót, felkarolni mindent, mi a haza s társadalom érdekében van. Szolgáltuk az igazságot és szolgálni fogjuk ezentúl is s nem fogunk e tekintetben sem­mitől sem visszarettenni. Politikai irányunknak sikerült a t. kö­zönség tetszését megnyerni, követni fogjuk azt ezentúl is. Általában hűek maradunk kifejtett programmunkhoz s csak kérjük a t. közönség további s még nagyobb támo­gatását. Április elsejével a kiadóhivatal uj előfize­tést nyit s kéri a t. közönséget mennél tö­megesebb előfizetésre. A sajtó csak akkor oldhatja meg a reá háramló nagy feladatot, ha a közönség támogatását birja, a nélkül működése meddő. Kérjük tehát t. előfizető­inket, szíveskedjenek előfizetéseiket megújí­tani s uj előfizetőket gyűjteni. Azon tisztelt olvasóinkat pedig, kik elő­fizetéseikkel még h átrálék ban van­nak, kérjük: szíveskedjenek azt mielőbbi beküldeni. Előfizetési ár: Egész évre.....................7 frt — kr. Félévre..........................3 „ 50 „ Negyedévre ..... I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Azt hiszszük, kérésünk nem lesz a pusz­tában elhangzó kiáltás, hanem visszhangra talál. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Az uj ipartörvény. — 1884. márczius 28. Utoljára vau alkalmunk a tárgyhoz szólam, mert most kezdi tárgyalni a képviselőház. A jelen országgyűlés folyamán alig volt fontosabb törvényjavaslat a t. Ház előtt, mint ez, a mely­től függ az egész ország összes iparosainak helyzete. Az ipartörvény megalkotása óta örökös a panasz az ipar elsatnyulása ellen; egyrészt a túlszaporodott osztrák ipar, másrészt meg a kontárkodás itthon megölték a magyar ipart. A ki akart, önálló ipart űzött; szakértelem hiányában az ipar sülyedt nálunk, és ennek kizárólagos oka gyanánt az ipartörvény állott, mely szabad tért biztosit mimLnkinek és nem köti az önálló iparűzési engedélyt bizonyos kvalifikáczióhoz. Az 1879-iki második országos iparosgyülés különösen erős hangon követelte az ipartörvéuy revízióját, határozott kívánságokkal állott elő s ezek között fősulyt fektetett a kötelező tár­sulásra s a qualifikáczióra,. Hosszú s sok szülési fájdalom után végre megszületett az uj ipartörvényjavaslat, mely azonban távolról sem elégítette ki a hozzá kö­tött várakozásokat. Csaknem ellenkezője annak, mit az iparos világ évek óta sürgetett. Ma­gyarország iparosai újra megszólaltak. Tárgya­lás alá vették a javaslatot s feliratilag kérték az országgyűlést, hogy azt módosítsa. A kormány eleintén ragaszkodott torzszülöt­téhez, de látva, hogy igy czélt nem ér, en­gedni kezdett. Ellene volt a kötelező társulás­nak és kvalifikácziónak, de végre mégis enge­dett s a javaslat a közgazdasági bizottságban gyökeres módosításokon ment keresztül. Á fő érdem itt kétségkívül Apponyi Albert grófé, ki fáradhatatlanul védelmezte az iparosság ál­láspontját a bizottságban. Az országgyűlés előtt levő javaslat a bizott­ság módosításával kerül tárgyalás alá. Habár felvették abba a köteles társulást és kvalifiká- cziót, vannak annak még egyéb fogyatkozásai is, melyek élénk vitára fognak alkalmat adni, minthogy a hazai iparosok sorsa a komoly po­litikus előtt közönyös nem lehet. Egy van a javaslatban, a mi nésaíi jóakarat s a végrehajtás körüli kellő lelkiismeretesség mellett a magyar iparnak határozottan nagy előnyére van, és ez azon része, mely az ipar­hatóságokról és eljárásról, az ipartestületekről és főképen a munkaadó és munkás közötti vi­szony szabályozásáról szól Van a javaslatnak jó és rossz oldala, de oly rossz nincs és nem is lehet, hogy azt ipa­rosaink erős akarata, szorgalma és szakértelme ne ellensúlyozhatná. A javaslat törvénynyé fog válni s már most egyedül gyakorlati alkalma­zásától függ a magyar ipar sorsa. Azonban törvénytől várni mindent nem lehet és nem szabad. Sok és talán legtöbb függ e tekintet­ben magától az iparosságtól. Nagy baj az, hogy a magyar iparos kőny- nyelmü és nem eléggé szorgalmas. Ez volna tehát az első; az elsőt kiirtani, a másodikat fejleszteni kellene, és akkor bizonyára hiányo­sabb törvény mellett is fejlődnék iparunk. Az uj ipartörvény életbe fog lépni s vele uj rendszabályok is, bárha ugyanakkor a ta­karékosság s kitartó szorgalom is lábra kapna a magyar iparosság között. Dr. H. Az antiszemita párt proklamácziója. „Magyar- ország polgáraihoz!“ felirattal „az országos anti­szemita párt központi bizottsága“ egy kiáltványt intézett a közönséghez. Az izgalomkeltó' proklamá- czióból — melynek a hat antiszemita képviselőn kívül tizennyolcz többé-kevésbé ismert nevű vidéki bizottsági tag van aláírva — kiemeljük a követke­zőket. Az általános képviselőválasztások idejére az országos antiszemita párt is 3orakozásra hívja fel az elvbarátokat. A pártszövetkezet czélul tűzte ki a zsidóhatalom megtörését és zsidó befolyás ellen­súlyozását a politikai, társadalmi s közgazdasági téren, nevezetesen a sajtó, a pénz- és hitelügy, a kereskedelem és közlekedésügy, az ipar s a földbir­tokviszonyok terén. Az antiszemita pártszövetkezet felöleli a valamennyi fennálló országos politikai párthoz tartozó antiszemita elemeket. Éhez képest az antiszemita pártnak szintúgy lesznek független­ségi antiszemita képviselőjelöltjei, mint a közjogi kiegyezés alapján álló képviselőjelöltjei, a kik a zsidókérdésen kivül álló egyéb politikai kérdések ben illető politikai pártjuk elveit követik. A párt tehát felhívja mindazon választó polgárokat, a kik a hazát a „szégyenletes zsidó uralomtól megszaba­dítani“ akarják, a kik a kér.-magyar társadalmat a zsidóság által anyagilag és erkölcsileg való tönk- rejuttatástól megóvni akarják, s a kik nem akar­ják, hogy Magyarország a zsidóság által megbuk­tatott Legyelország sorsára jusson: hogy a közelgő képviselőválasztásoknál csak határozott, nyílt anti­szemitapárti képviselőjelöltekre adják szavazatukat. E programmra egy kis mondatforditással megadhat­juk a feleletet. Az antiszemiták „valamennyi“ fenn­álló országos párthoz tartozó elvbarátaihoz fordul - nak ? Tehát valamennyi országos párt kötelessége, — félretéve e pontra nézve a különbséget — egy lélekkel küzdeniök e programm és annak emberei ellen. Az izgatás és a választások. A belügyminiszter körrendeletét intézett a förvéuyhatóságokhoz, mely­ben első sorban kifejezve reményét a fölött, hogy oly botrányos kihágás mint f. hó 15 én Czegléden előfordulj, n törvényhatóságok területén nem fog előfordulni, tekintettel a minden irányban megin­dult veszélyes izgatásokra, felhívja a törvényható­ságokat éber figyelemre és kötelességeik pontos tel­jesítésére, annál is inkább, mert ezen sajnos eset után nem lehetetlen, hogy lelkiismeretlen rendza­varók hasonló botrányos és bűnös kihágások ismét­lését különféle ürügyek alatt és alkalomból megkísértik. Figyelmezteti a törvényhatóságokat azon körrendeletére, a melyet a hazában élő fajok és hitfelekezetek közötti izgatások megszüntetése tárgyában kiadott s felhívja a hatóságokat: ellenőr­ködjenek a legéberebben a fölött, hogy senki meg ne megfélemlittessék, fenyegetések által senki vélemé­nyének, a törvények által megengedett módon való kifejezésétől és követésétől vissza ne tartassák, tett- legességek, erőszakoskodások pedig semmi körülmé­nyek között elő ne forduljanak. — Végre felhívja a miniszter a törvényhatóságokat, hogy hatósági közegek ellen, kik e részbeni kötelességeiknek eset­leg nem tennének eleget, a fegyelmi eljárást ha kell, a hivatalos állástól való felfüggesztés kimon­dásával rendelje el s a mennyiben büntetendő cse­lekmény tényálladéka is fenforogna, az ügyet az illető bírósághoz tegye át, mert azon nem várt esetben, ha a törvényhatóság e részbeni feladatá­nak eleget nem tenne, törvényadta jogánál fogva ő lenne kénytelen azok ellen, kiket mulasztás teher, a fegyelmi eljárást elrendelni. A szerb választók Budapestre összehívott orszá­gos értekezletüket 25-én tartották meg a Hungária fogadó nagytermében. Az értekezletet 24-én előér- tekezlet előzte meg. Az ülésen Maximovics orszá­gos képviselő elnökölt, a jegyzői teendőket pedig Bekics Tivadar, a Zasztava szerkesztője végezte s mintegy 50—60 választó volt jelen az ország kü­lönböző vidékéről. Különösen nagy számmal voltak köztük ügyvédek, orvosok és földbirtokosok. Az érte­kezlet hosszas és heves viták után elfogadta a pro- gramm-tervezetet, mely szószerinti szövegében igy hangzik: Magyarország összes vidékeiről egybegyült szerb választók Budapesten 1884. év márcz, 24. és 25-ik napjain tartott értekezletén a jövő országgyűlési vá­lasztásokra vonatkozólag a következő programúiban állapodtak meg : 1. A szerbek az 1867. évi XII. tczikkbeu letett közjogi alapon állva, a hazafias érzülettől áthatva mint alkotmányos állampolgárak a haza többi pol­gáraival együttesen a korszerű liberális elvek szerint arra fognak törekedni, hogy a magyar állam minden tekintetben fejlődjék és erősödjék, hogy ezáltal a köz­jóiét eléressék. 2. Törekedni fognak a nemzetiségek egyenjogo- sitásáról szóló 1868. évi XLIV. t. czikk szigorú végrehajtására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom