Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-10-09 / 113. szám
vés halottjukat it templomban helyezzék el éjszakára. De éjféltájban nagyon nyugtalanok voltak a sekrestyés kutyái; szüntelenül ugattak a templom körül. A pap fölkelt s bement a szentegybázba, hol ép akkor ugrott le az oltárról egy sötét alak s kereket oldott. A pap körülnézett és sehogy sem tudta megmagyarázni, mikép juthatott istennek házába az idegen. Fölemelte a koporsó födelét s akkor látta, hogy nincs benne a halott. A koporsó lakója eltűnt s vele együtt eltűntek a templom kincsei is. Veszélyes név. „Ne bántson engem, hisz én nem vagyok az a Nagy, a ki magáról rosszat beszélt, ón nem ismerem magát.“ — „No hiszen, kereshetném én az ezer Nagy közül az igazit. Ha már egyszer benne vagyok, hát ütöm, a melyiket érem !“ Uj apostolok. Spanyolországban a nép között labra red a középkori babona és kuruzslás. Legújabban Madridban magukat „apostoloknak“ nevező jámbor életű férfiak léptek föl, kik betegeket gyógyítva díjtalanul, a népséget rendületlen híveikké tették, elannyira, hogy mikor a rendőrség el akarta fogni a kuruzslókat, a műveletlen osztályhoz tartozók határozott állást foglaltak azok mellett és lázadással fenyegetőztek. Katonaságnak kellett közbelépnie és csak ily módon lehetett a Madridban tanyázó három apostolt letartóztatni, kiket aztán három nap múlva kiutasítottak a spanyol fővárosból. A mi gyógymódjukról köztudomásra jutott, arra enged következtetni, hogy az állati magnetizrnust használták föl czéljaikra és sikerült is ily módon többeket meggyógyitaniok. A gyógyításért pénzt nem fogadnak el ; legfeljebb csak élelmiszereket és ruhaneműket. Gyógymódjuk a következő: Leülnek a beteggel szemben, erősen szemei közé néznek és közbe-közbe imákat suttognak. Néha egészen mágneses álomba merítik a beteget és megnetikus vonalakat húznak rajta. Hogy milyen rajongással csüng a nép e kuruzslókon, kitűnik abból is, hogy már álapostolok is támadtak, kik pénzért zsákmányolják ki a népnek vak bizalmát. A szent férfiak különben Ígérik, hogy egész Európát szerencséltetni fogják látogatásaikkal. Szegény! Egy nem egészen ostoba ember mondott búcsút ez áruyékvilágnak a napokban. Ancbe- lena Miklósnak hívták. Nem volt neki egyebe, csak 1710 négyszög mártföldnyi területű birtoka, 152 ezer tehene, 500 ezer birkája, meg valami 3—400 házacskája Buenos Ayreaben. Mind ezt itt hagyta a szegény ember. Hogy szabadulhat meg valaki legkönnyebben a feleségétől ? A kannibálok földjén esett meg a következő érdekes eset. Egy benszülött lakos jött a keresztény hittérítőhöz és kérte, hogy keresztelje meg őt és két feleségét. „Kedves fiam, az lehetetlen, — felelte a jámbor pap, — a keresztény szokás csak egy nőt enged meg a férfinak.“ A vadember hallgatva távozott és egy hét múlva ismét beállított, de már csak egy feleséggel. „Most, atyám, csak nem fogod tőlem megtagadni a keresztséget ?“ — „Hát hová tetted a másik feleségedet ?“ kérdé a pap. „Az nem jön többet velem, mert — megettem!“ volt a jámbor neofita naiv felelete. Azok az asszonyok! Lady Brabanson, London egyik legjótékonyabb hölgye, mint óvenkint rendesen, úgy a napokban is meglátogatta London dologházait s a lányok és asszonyok menedékhelyeit, hogy ott kisebb ajándékokat oszszon szét. Erre vonatkozó kivánataik felől kikérdezve őket, 1269 nő közül 1223-man — tükröt kértek. Az üzletember. „Nos, hogy érzi magát Smulian ur ?“ — „Köszönöm ! Lehetnék jobban is vagy— 50 perczeuttel.“ Posta és távirászat. (Portómentes hatóságok figyelmébe.) A magyar-osztrák postaterületen, a hivatalos pénzeslevelek igen költséges használatának mellőzése tekintetéből portómentes postautalványok hozattak forgalomba. A feltételek következők : a) Egy postautalványnyal portomentesen csak 200 forintig terjedő összeg küldhető, de csak azon esetben, ha az utalványozott összeg az 1865-ik évi portómentességi szabvány VIII ik czikke, illetőleg áz esetenként engedélyezett díjmentesség alapján poitimentességet élvez. b) Utalványozásra a m. kir. postaigazgatás által kiadott rózsaszínű űrlap használandó, mely darabonként 0.6 krajczárért minden postahivatalnál kapható. A föladó hatóság az utalvány-űrlap kitöltésénél az előirt rovatokhoz szigorúan alkalmazkodjék, a küldendő összeget számokkal és betűkkel kifogástalanul jegyezze fel ; ha a pénzösszeg beírására szánt rovat egy része üresen maradt, annak helyei vastag vonással mindig áthuzandók. c) A levéljegyek felragasztására szánt helyen az illető hatóságok megnevezése, székhelye, ügyszám felírandó. (P. o. m. kir. csend. par. vagy adóhivatal Brassóban 245. szám.) A „hivatalos“ szócskán kívül a portómentességi záradék is oda függesztendő, pld. „iskolai“, „adópénz“, „könyöradomány“, „árvaügy“, „az országház építése ügyében“, közszolgálati ügyben“ stb. d) A postautalvány a hivatalos pecsét vagy bé- lyegző festéklenyomattal mindig ellátandó. e) A portómentes hatóságok a porlóköteles ösz- szegek utalványozásánál, a postautalványt a föladáskor kellő levéljegygyel ellátni kötelesek.*) A magyar táviró intézet főigazgatója, engedve a forgalomszülte követelményeknek, Brassó és Budapest között, f. hó 2 ától kezdve közvetlen távírói összeköttetést hozatott forgalomba. A gyorsaság, melyet ez az üdvös intézkedés a távirdai közlekedésben eredményezni fog, mindenesetre élénkítő hatással lesz Brassó város és vidékének nagy kereskedő világára. Irodalom. A „Képes Családi Lapok“ ez évi uj folyamának 2-ik száma megjelent az alábbi tartalommal: A kit nagyon szeretnek; elbeszélés, irta P. Szathmáry Károly. Szerelmi epilog; költemény Reviczky Gyulától. Nem jó időben ; elbeszélés a kis-orosz életből, Sztorozsenko Elektől, orosz eredetiből fordította Sz. E. Sóhaj uram szerelme ; elbeszélés, irta Kp. Kovács László. Megmentve; elbeszélés (képekkel), Gersdorf A. után közli Kondor Lajos. A milliós örökség ; beszély, irta Balázs Sándor. En és te (Dalaimból) költemény, irta Szomoty Károly. Kép- magyarázatok. Mindenféle. Humor (bárom képpel). Heti tárcza: Liszt Ferencz zongora-király urnák. — Képek: A varsói kormányzó testőrsége. Tóth Kálmán. Az eltévedt. A kis gonosz. — Regéuymellék- let: A „Scarpa-Racbel“ czímü regény 17 —32. oldala könyvalakban. — A borítékon: Heti naptár. Sakk-talány, szótag-talány. Talányok megfejtése, megfejtők névsora. Kiadóhivatali felhívások. Válaszok a beküldött kérdésekre. Szerkesztői posta. — Előfizethetni M é hner Vilmosnál Budapesten, IV. kér., papnövelde-utcza, 8. szám. Egész évre 6 írt, félévre 3 írt, negyedévre 1 írt 50 kr. Az „Uj Nemzedék ‘ czimü hetilap (középiskolai tanulók közlönye) első száma válogatott tartalommal jelent meg. E folyóiratot melegen ajánlhatjuk a t. szülők figyelmébe. Előfizetési ára egy évre 6 írt; megrendelhető Budapesten, IV. gránátos-uteza 6. szám alatt. A „Magyar Ipar“ (az országos iparegyesület közlönye) 18 ik száma a következő tartalommal jelent meg: Általános rész: Az ipartörvény és a főváros. Az iparkamarák szervezése Poroszországban. Fővárosi ipartestületek. Ipartestületek létesítése. Az iparos tanulók iskolai (tanoncziskolák) szervezete. Ipari mozgalmak. Kiállítások, versenyek. Különféle közlemények. Az ipartanodák tizenötödik évi jelentése. — E számhoz van mellékelve a „Találmányok Leírása“, mely az újabb, szabadalmi védelem alatt álló találmányokat ismerteti; ennek tartalma: Do*) Igen ezélszeril volna, ha a hatóságok között a portómentes utalványok használata kötelezőleg hozatnék be, miáltal a pénzes levelek rovatolásánál a szolgálat könnyebbit- tetnék. Nem kellene azzal a sok apró kros pénzes levelekkel kínlódni. Az idő pénz. Szerk. hányjavitás. Fémek kiválasztása elektromos bontás utján. Újítások erdei vetőgépeken Újítások ekéken. Cséplőgép. Csalóka lakat. Fehér el nem tor« iskola- tábla. Képlékeny b keményedo anyag előállítása fürészporból. - A „Magyar Ipar“ meg»len minden hóban kétszer, a hó első és második felében, felelős szerkesztője Mudrony Soma. Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják; nem taA „Magyar Háziasszony“ czimü háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, a magyar gazdasszo- nyok orsz. egyletének hivatalos közlönye, szept. 5-iki száma a következőket tartalmazza : A magyar háziasszonyokhoz. Magyar nő; Andreától. Az Ízlés a kézimunkánál; Simonies Olgától. Egyészségügy : A gyakoribb betegségek orvoslása; Dr. Télfytől. Kony- hászat: Heti étlap. Hogyan főzzünk, süssünk ? Hasznos tudnivalók. Csarnok : Munkácsy női typusai; —s. —f.-tői. Különfélék. Irodalom és művészet. Színház és zene. Eljegyzések. Esküvők. Apróságok. Kérdések. Feleletek. Pályadijas sakk-rejtvény ; Odor Zoltántól. Megfejtések. Heti naptár. Hirdetések. Tárcza: Mig virult; költemény Pálmai Ilkától. Budapesti élet, Vértess Józseftől. Tört szivek, beszély- ke, Síkor Margittól. Es ne vigy minket . . .; elbeszélés, Perényi Kálmántól. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. okt. 10-én. Magyar aranyjáradék 6°/0 ........ 122 40 Magyar aranyjáradék 4°/0...........................................93.— Magyar papirjáradék 5°/0........................................... 88 70 Magyar vasúti kölcsön .....................................................142.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás 9G 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 118.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. -kibocsátás . 102.25 Magyar földtehcrmentesitési kötvény ................................100.75 Magyar földteberment. kötvény záradékkal . . . 100 50 Temes-bánáti földtebermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteberment, kötvény záradékkal . . 100.25 Erdélyi földtehermentesitési kötvény...........................100,— Iíorvát-szlavon földtebermentesitési kötvény . . . 100.—Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény..................................98.75 Magyar nyereménysorsjegy-kölcaön ................................114.50 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy...........................115.50 Osztrák járadék papírban........................................... 80.75 Osztrák járadék ezüstben ...................................... 81.75 Osztrák járadék aranyban ................................................102.75 1860-iki osztrák államsorsjegyek .....................................134.50 Osztrák-magyar bankrészvény ...................................... 855.— Magyar hitelbank-részvény .......................................... 282.25 Osztrák hitelintézet-részvény ...................................... 283. - London .....................................................................................121.60 Ezüst...................................................................... . —.Cs. és kir. arany ....................................................... 5 76 20 frankos arany (Napoleond’or)...................... , 9.66 Német birodalmi márka...................................... . 59.75 Felelős szerkesztő: Szterényi lózsef. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. 26—* ELSŐ MAGYAR NEMZETKÖZI SZABADALMI IRODA. ZBuid-apest, icig'yó-'u.tcza 1. szám. A világnak ezen legolcsóbb szabadalmi irodája elvállalja szabadalmak kieszközlését a föld bármely államában, kezességet vállal úgy a bel-, mint a külföldi szabadalmaknak gyors és pontos kézhezj uttatásaért, elvállalja továbbá szabadal- I maknak és esetleg még nem szabadalmazott találmányok a bel- és külföldön való * értékesítését, védjegyek kieszközlését, kiállítók képviseletét az 1885-iki országos kiállításon. Ajánlja továbbá Remi ngton-féle amerikai iró-gépeit, az újkornak ezen legbámulatosabb találmányát; a rajta eszközölt irás bármely nyomtatványnyal versenyez ; a munkát a rendes Írásnál négyszerié rövidebb idő alatt végzi. Egy teljesen felszerelt iró-gép ára 285 forint. Távirati c z í m : Szabadalmi Iroda Budapest. ff ítendfiiMl clcsé alma. A sepsi-szentgyörgyi gazdasági kiállításon dicsérő oklevelet * nyert RÉZ FARKAS kis-borosnyói birtokos alma-gyűjteménye. Ugyanezen almákból jelenleg ötven hektoliter a legjobb és leg- izletesebb fajokból kapható olcsó áron. Egy Ireletóli termele ára ott Ireiytoem (Kis-Borosayón) csak 5 fart^ Ezen kitűnő, vidékünkön csaknem páratlan almafaj eltartásra igen alkalmas, úgy bogy eltart ptinköstig. Megrendelhető ISéz Farkas földbirtokosnál MJs-fSorosiiyón, (utolsó posta Nagy-Borosnyó.) Njom. Berusteiu Márk, S.-Szentgyörgyöu.
