Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-06-21 / 69. szám

— 274 — Becker János, Békássy Gyula, Berzeviczy írnák, Boda Vilmos, Bornemissza István, Bartha Miklós, Barczay Ödön. Csanády Sándor. Enyedy Lukács. Farkas Balázs, Farkas Dávid, Ferenczy Miklós, Fornszek Sándor. Graef József, Gruber János, Gulácsy Gyula, Gál Péter, Gosztonyi Sándor, Győrffy Géza, Győrffy Gyula. Halász Zsigmond, Haller Rezső, Haviár Dániel, Hevessy Benedek, Herman Ottó, Hoitsy Pál, Hőgyes Károly. Imrék Aurél, Irányi Dániel, Izsák Dezső. Ifj. Jesszenszky Ferencz, Justli Gyula. Kállay^ János, Kiss Albert. Lits uyula, Lukáts Gyula, LükŐ Géza. Madarász Jenő, Madarász József, Majtbényi Ad., ifj. Matkovics Tivadar, Meszlányi Lajos, Micsky Lajos, Miklós György, Mocsáry Lajos. Nagy Ferencz. Olay Lajos, .Olay Szilárd, Orbán Balázs. Papp Elek, Papp9zász György, Pappszász Károly, Petries Ferencz, Prónay Gábor báró. Rigó Ferencz. Sárközy Aurél, Somogyi Gyula, Szederkényi Nándor, Tassy Géza, Thaly Kálmán, Tóth Antal, Tóth Ernő, Tulok Béni. Ugrón Gábor, Ugrón Ákos, Unger Alajos. Összesen 67. III. Kormánypártiak. Abonyi Emil, Dr. Árnon Ede, Andaházy László, Andaházy Pál, Andrássy Manó gróf, Andrássy Tiva­dar gróf, Antal Gyula, Apáthy István. Baics Miklós b., Balázs Máté, Bay Barnabás, Baranyi Ödön, Bánffy Dániel báró, Beksics Gusz­táv, Bende Imre, Beöthy Algernon, Berzeviczy Al­bert, Bethlen Ödön gr., Biasini Domokos, Boér An­tal, Bohus László, Bornemisza Adám, Boros Bálint, Bossányi László, Bubics Zsigmond, Büsbach Péter, gróf Bánffy Béla, Baross Gábor (két helyen), Bár- czay Gyula, Barczay Ödön gróf, Bissingen Ernő, Battyány László gróf, Bálintitt József, Bausznern Guidó. Chorin Ferencz, Csávossy Béla, Csernátoni La­jos, Cselkó Ignácz, gr. Csáky László, Cziple Zsig­mond. Dacsó Pál, Dániel Ernő, Dániel Gábor, Dániel Pál, Dániel Márton, Darányi Ignácz, Dárday Sán­dor, Dégán Gusztáv, Dimitrievic3 Milos, Dőry Dé­nes, Domahidy István, Dobránszky Péter, Dem- kó Pál. Eber Nándor, Einicli Gusztáv, Elekes Gusztáv, Engelmayer József. Fáy László, Ferencz József, Fodor József, Föld- váry Miklós, Fluger Károly. Gaál Jenő (felvinczi), Gaál József, Gajári Ödön, Gajzágó Ferencz, Gödi Károly, Gromon Dezső, Gur- ban Szilárd, Gyengő László, Gergelyi Tivadar, Gu­lácsy Dezső. Halassy Gyula, Hámos László, Harkányi Károly, Hazay Ernő, Hegedűs József, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Horváth Géza, Huszár Károly br., Hnrváth Gyula, Harkányi Frigyes. Iszekovics Milán. Jánosi János, Jókai Mór (két kerületben), ifj. Justli György. Kajuch József, Kapisztori Ferencz, Karácsonyi Aladár gróf, Kardos Kálmán, Kazy János, Kégl Balázs Éva. — Ballada. — Mádéfalvi Balázs Ákos Gócz alatt ül barna lóczán; f Zöld csempéhez simul lánya, ' Az a karcsú, szép halovány. „S ha elfonnyadsz, még sem adlak Részeg Istvánék fiának ! . . „„A mint kied parancsolja!““ — S feje búra csüng Évának. Ősök képe néz a falról, Kik elhulltak Bukow ellen ; — „S egy parasztnak dőre fia Téged kérni hogy is merjen!“ ‘„„Édes apám! — S hozzá térdel, Hozzá kúszik, mint folyondár — Hadd, hogy lányod bujdossák el, Megél távol; fárad, szolgál!““ S Balázs Ákos gúuyuevotve : „Bocskoros nemesnek szidnak ! György, Kemény Endre br., Kemény Gábor báró, Kiss Lajos, Kiss Pál, Kissovich József, Kovách László (visontai), Kőrössy Sándor, Krajcsik Ferencz, Krausz Lajos, Iírálicz Béla, Kricsfnlusy Vilmos, Kubinyi Árpád, Kuncz Adolf, Kemény Kálmán báró. Láng Lajos, Latinovics János, Latkóczy Imre, Lázár Ernő, Lehoczky Egyed, Lészay Lajos, Lipov- niczky Sándor, Literáty Ödön, Lónyay Sándor, Lu­kács Béla, Lukács László, Latinovics Gábor. Mandel Pál, Mara Lőrincz, Matuska Péter, Mat- lekovits Sándor, Mihajlovics János, Molnár Viktor, Máday Lajos, Münich Aurél. Nadáuyi Miklós, Nyáry Béla báró, Neppel Fe­rencz, Neisziedler Károly. Odescalchy Gyula herczeg, ifj. Ordódy Pál, Or- szágh Sándor. Pallavicini Sándor gróf, Pauler Tivadar, Péchy Tamás, Perényi Péter báró, Plachy Tamás, Pod- maniczky Frigyes br.. Pogány Károly, Popovics Vazul, Porubszky Jenő, Prileszky Tádé, Pulay Kornél, Probstner Arthur, Pulszky Károly. Rácz Athanáz. Rakovszky György, ltakovszky Istváu, Rohonczy Gedeon, Román Sándor, Róuay János, Rosszival István, Rostaházy Kálmán, Ra­kovszky Géza, Róth Pál. Simó Lajos, Stoll Károly, Sváb Károly, Szabovl- jevics Lázár, Szalay Ödön, Szakáll Ferencz, Szat.h- máry György, Szathmáry Miklós, Széchenyi Jenő, Széchenyi Pál gr., Széchenyi Tivadar gr., Szilágyi István, Szilágyi Virgil, Szirmai Pál, Szlávy Olivér, Szögyény Márich Géza, Szögyényi Emil, Szontagh Pál (nógrádi), Sztojacskovics Sándor, Szunyogh Szabolcs, Szapáry Gyula gr., Szereday Aladár, Szi­tányi Bernáth, Sebő Imre, Sigmond Dezső, Szerb György. Szirmai Ödön. Teleki Domokos gróf, Teleki Géza gr., Teleszky István, Tischler Vincze, Tisza Kálmán, Tisza Lajos gróf (2 kerületben), Tibád Antal, Török József gróf, Török Zoltán, Trefort Ágoston. Ullmann Sándor, Urbanovszky Ernő, Uzovics Pál, Urányi Imre, Uchtritz Zsigmond. Vadnai Károly, Vay Elemér báró, Vargics Imre, Véghső Gellért, Várady Gábor, Wahrmann Mór, Wasmer Adolf báró, Vizsolyi Gusztáv, Wodiauer Albert br., Wodiauer Béla báró. Zalay István, Zathureczky Gyula, Zeyk Dániel. Zsámbokréthy József, Zsilinszky Mihály, Zsigmondy Vilmos. Összesen 220. IV. Antiszemiták, Adreánszky Gábor br., ,Csatár Zsigmond, Csúzy Pál, Halvax József, lstóczy Győző, dr. Komlőssy Ferencz, Margitay Gyula. Nendtvich Károly. Ónody Géza. Rácz Géza, Ráth Ferencz. Szalay Imre, Sza­lay Károly, Simonyi István. Vadnay Andor, Veres József, Verhovay Gyula. Zimándy Ignácz. Összesen 18. V. Nemzetiségiek. Bélés János. Dimitrievics Mihály, Dőrr Soma. Gull József. Käsztner Henrik. Tratja Péter, Teutsch Traugott. Wolff Károly. Doda Traján, Babesiu Vin­cze, Bacon József, Graífius Károly. Wenrich Vilmos. Összesen 13. VI. Pártonkivüliek. Göndöcs Benedek. Horváth Boldizsár, Hunyady László gróf. Keglevich István gróf. Széli Kálmán, Szentkirályi Albert. Zichy Jenő gróf. Összesen 7. Utóliangok a hermányi kerület válasz­tásáról. Hosszufalu, 1884. junius 16. Kiküzdve a nehéz tusa, kivívn a győzelem, Bras- sómegyének mind a négy országgyűlési képviselője szász. így ujong gyermekes örömében a „Kron- stüdter Zeitung.“ Van is miért örülni, mert valóban nehéz tusába került saját jelöltjük megválasztása. Hogy ne lett volna súlyos a küzdelem különösen Brassó városá­ban, hol az ottani feles számú magyarság (az olá­hokról nem is szólok, hisz azok passivisták vol­tak?!?) oly nagy erélyt fejtett ki, hogy még csak ellenjelölt felállításának eszméje sem fogamzott meg közöttük. Itt már csakugyan küzdelmes volt a vá­lasztás. Hát még a felvidéknek majdnem kizárólagos szász lakóssága között! Az alvidéki járásban a választás már csakugyan életveszélylyel járt; mert a hétfalusi magyarok is itt szavaztak és pedig gróf Nemes Vinczére. Hogy itt szász polgártársaink csakugyan komoly veszély­nek néztek elé, világos tanujele vala, a teljesen fel­szerelve felállított huszár század, melynek legény­sége a választási helyiség előtti téren a nagy zavar és rendetlenség mellett csak úgy unta magát, hogy majdnem ásitozott. Szegény jó legények, kár volt őket ennyire elkinozni! Na de hát jó volt ez igy; mert a béke őrei lát­tán több volt a bátorsága egyes bérenczeknek, oly dolgok háboritlan folytatására, melyek politikai el­veikben való szilárdságukról ékesen szóló szegény­ségi bizonyítványt állitának ki részükre. A mint a hétfalusi választók, a legnagyobb rend és csendben megérkeztek Hermányba, a szász vá­lasztók egy része már szavazott volt, a még hátra­lévők nem érkeztek volt meg. így tehát azonnal a szavazáshoz léptek a csángó földészek fiatal zene­karának harsogó zenéje mellett. A szavazás csendben és példás rendben folyt, de ennek folyama alatt az ékesen szóló Zay ur, ki Dr. Kaiser képviselőjelölt részére bizalmi férfi gya­nánt vala kinevezve, minden öt pereznyi időközben a künn álló választók közé vegyült. De nemcsak említett Zay ur eljárása vala feltűnő, hanem még más brassói urak is, és pedig tántorít- hatlan hívei az oláh passzivitásnak, élénk műkö­dést fejtettek ki a szavazásra megjelent oláh vá­lasztók között. Ugyanis a hétfalusi oláhokat a sza­vazástól visszatartani, ellenben a szász községekben lakókat Dr. Kaiser részére szavazásra össztönözni, ez vala a dicső passzivista urak magas és hozzájuk inéi tó ' feladata, mit, hogy csak részben sikerült elérniük, nem rajtuk mult. így értették és igy ma­gyarázták maguknak ez urak a passzivitást, hogy t. í. a passzivitás elvén nem ejtenek sérelmet, ha a szászok képviselőjelöltjére szavaznak is az oláhok, csak a magyarokéra ne szavazzanak. Nevetséges eléggé, ha ők magukról csakugyan azt hiszik, hogy ők passzivisták, s hogy miért nevetséges, azt eljá­rásukból maguknak, ha akaiják, kibetüzhetik. Fel is említeném ezen nevezetes passzivista urak llevét, de elhagyom, s el pedig azért, hogy inőg oly rövid időre se örökítsem meg azokat. Ily eljárás mellett természetesen a szavazás ered­ménye a szászok részére dőlt el 48 szavazat több­séggel. Fényes győzelem, idegen elvet megtagadó béreh- ezé aljasult férfiak által elkövetett erkölcsi kény­szer kifejtése mellett! Nőm és királybíró bátyám Föld alatt e gúnyért simák.“ . . . Még a pap is azt papolja, azt mondja ; Részeg István a faluba’ jó gazda. Künn az utczán szól e nóta Kell-e több Balázs uramnak ? Vörös tüskehaja borzul, Ajka reszket, dühtől hallgat. Le a falról kovapisztolyt, — Lába botlik, pipa törik . . . „„Az Istenért, ki ne menjen, Ittas legények megölik!““ S szitkozódik jó Balázsunk; „Igaz, koldus kúriám van, Sem egy krajezár, sem egy borjú . . De a hetyke pórt ne lássam!“ Pipáját parázsba mártván, Ereszti a bodor füstöt; Le s fel sétál, morg magában, • Ágyba dől, — hisz fáradt, küzdött! S a mint horkol, tűz is alszik : Éva kisompolyg az ajtón, Kocsma felé veszi útját . . . Csókkal kábít ott az asszony! .Kocsmárosné, basarózsám, Az ölembe! S bort egy vedret! — Kapok olyan koldus lányt még, Mint a sápadt nemes gyermek!!‘ S im, ölébe (ll Istvánnak. „„Ne is lássam!““ . . . Megütöd ve Éva szalad sirva-ríva A rákusi temetőbe. . £ ' .VfT Czinteremben kőkoporsó ; Ráborul az árva lányka : „„Édes anyám! adj melletted Nékem helyet; szánj meg, drága!““ Haza indul aztán lassan, Eléri az Olt nagy hidját ; Holdfürösztő, szelíd habok Mintha őt ölükbe hívnák ! Korcsomában ének, zene . . Nem hallja már azt a lányka. Hajló fűzfák halkan súgják : Csendes legyen örök álma ! Baráczy Sándor. í w

Next

/
Oldalképek
Tartalom