Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-07-17 / 80. szám
319 —- v Hanem ón őszintén mondom, működésűktől nem várok semmi eredményt, megmondom miért ? Van Bölön községben egy főutcza. Ezen ', nagy utczán végig, végig, végig“ jár nem csak Bölön összes lakossága, hanem a vidék, sőt Udvarhelymegye is, a midőn útját Brassónak veszi. Ezt az ut- czát nevezzük „Agyagásó“-nalc; végig, de végig foly rajta egy büzködt, miazmákkal és bacillusokkal telt, halált lehellő nyílt csatorna, mely a Bartha- féle szeszgyár, hizlalda és lóistállóból nyeri állandó táplálékát. Evekkel ezelőtt, mikor a kolerának még se hire, se hamva nem volt, peticzionált ez utcza lakossága a csatorna elvezettetése iránt úgy a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, mint a minisztériumhoz, és daczára annak, hogy főispántól elkezdve le az utolsó járási orvosig mindenki személyes tapasztalat alapján győződhetett meg o kérelem jogosultsága felől, még csak annyira sem tudott menni a panaszló lakosság, miszerint beadványára választ nyerjen. No kérem, tessék meggondolni, ily körülmények közt minő sikert várjunk a kolera-bizottság működésétől ?! Én tehát a mai bizottság-választási komédiát „hókusz-pókusz“-nak tartom, mivel az egészségügyi bizottság tagjai nem teljesíthetik sikerrel fontos missziójukat, valameddig e halált lehelő csatorna a község főutczájából el nem távolittattik, a mint ez értelemben nyilatkozott maga a bizottság is. Megyénk derék alispánja Gáspár Bogdán birtokos társunk által, a midőn a székegyesités tárgyában itten jáit, élő szóval meg is lett kérve intézkedni ez ügyben, vagyis e disznóság eltakarittatását illető tulajdonosnak megrendelni ; de valószínűleg roppant sok teendője közepette a derék alispán rendelettét kiadni megfelejtette, mert szándékosságot a báró úrról annyival inkább nem tételezhetünk föl, mivel igazságszeretetének és részrehajlatlanságának rövid hivataloskodása alatt is már sok szép jelét adta. Itt o helyen ismételten kérjük: mélíóztasson e szegény lakosság érdekében mindent megtenni, e csatorna eltávolítását megrendelni, mert csakis igy lehet a fenyegető járványnyal szemben némi biztonságot teremteni e lakosság számára . . . Hiszen Széchenyiként úgy is oly kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni, csak hegy fajunk száma né apadjon ! . . . Mi e jogos kérésünk teljesedésbe vételét ez ideig nem forcieroztuk azért, nehogy személyeskedéssel vádoltassunk; de most, a midőn járvány s pláné kolera-jarvány fenyeget, e járványfészek beszüntetését kérni magunk iránt való elodázhatatlan kötelességnek tartottuk. Ifj. Barabás Sándor. Figyelmeztetés! A budapesti II. kér. közs. polgári fiu-iskolának helyiségében (Medve-utcza 5. sz. a.) a polgári fiúiskola mellett a tek. fővárosi törvényhatóság és a nm. vallás- és közoktatási minisztérium határozata folytán a jövő 1 88*/g- tanévben egy 3 éves tanfo- lyamú kereskedelmi iskola osztálya nyílik meg. Midőn ezt az iskola igazgatósága a főváros és a vidék t. ez. közönségének jelenti, egyszersmind kötelességének ismeri a felvétel feltételeit és a keres- delmi iskolának látogatásával járó kedvezményeket is tudomásra hozni; mely feltételek és kedvezméaz írást, ezukortartót sótartóval zavarnak össze, a szivart égő végével veszik szájukba, és mint a hires Newton Izsák — angol csillagász — az órát főzte, mialatt a tojást folyton nézte. Utóbbi valószinüleg sem az órának, sem a tojásnak sokat nem ártott, de gyakran az ily feledés mégis kellemetlen következményeket von maga után. Kellemetlen lehet, ha egy fiatal leány bálba menésekor barna harisnyákra huzza gyönyörű báli czipőit, elfelejtvén azokat levetni és úgy lép fel a fényes báli-terembe ! Kellemetlen lehet, elfelejteni a kapukulcsot és egész éjen át hiába csengetni, ha távozásunkat senki sem tudja ; kellemetlen lehet, ha magáukihallgatást veszünk a pápánál, és ép úgy, mint Jókai egyik regényében Gábor bácsi, az egész bemagolt beszédből semmit sem tudunk, mint „Beatissime pater!“ Kellemetlen lehet, ha fontos sürgős levelet dobunk a levélszekrénybe czim nélkül s még kellemetlenebb lehet, ha férjével daCzoló nő egy pillanatra elfelejti, hogy haragszik s beszélni kezd vele, — az egész előre kiszámított hatás oda van! Utóbbi esetben talán megegyezőbb volna vallási tekintetből, ha a nő elfelejti férje hibáját, de a vallási morál épen nem könnyű és gyakran azok is vétnek ellene, kik őrzőjéül állíttattak. Ismertem egy régi kath. hittanárt, — isten nyugoszsza őt — ki, ha tanítványai hóbo-korba egyet-mást nem tudtak, sőt még almát is ettek a tanóra alatt, azt szokta mondani: „Megbocsájtom ezt nektek, de el nem felejtem“. Vájjon megjegyzett-e magának minden csínt, melyet azok napról-napra, évről-évre elkövettek, azt nem tudom; de annyi tény, hogy sokat felejtünk el, ha mindjárt azt is mondjuk reá; nyék a budapesti kereskedelmi akadémiánál s egyéb közép kereskedelmi iskolánál fennálló feltételekkel és kedvezményekkel, kivóvén a tandijakat, melyek iskolánknál tetemesen kisebbek, mindenben megegyeznek. A felvétel félté telei: 1. Az I. osztályba felvétetnek azon tanulók, a kik a polgári-, a reáliskola vagy a gymnázium IV. osztályát sikerrel bevégezték és arról bizonyítványt tudnak felmutatni, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy a szükséges előképzettségük megvan. 2. A beirási dij 1 írt, a tandíj félévenkint 5 írt és az ifjúsági könyvtárra 50 kiajczir fizetendő. Kedvezmények: A kereskedelmi iskolába járó tanulók : KA véderőről szóló 1808. évi 40. s az 1882. évi 39. törvényezikk és az ezek alapján kiadott honvédelmi miniszteri utasítás szerint egyéves önkéntesek ; 2. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. törvényezikk szerint községi, illetőleg körjegyzők, a póstánál, az állami, megyei és törvényhatósági számvevőségnél, a pénztári, kezelési, börtönügyi szakoknál, a zálogházaknál tisztviselők ; 3. A közmunka- és közlekedési minisztérium 1881. évi 1650G. sz. a. kelt határozata alapján vasúti hivatalnokok lehetnek; 4. A magánjellegű közlekedési, ipari és kereskedelmi üzleteknél és vállalatoknál előnyös feltételek mellett alkalmaztatnak. 5. A szegény tanulók tandíjmentességben s esetleg egyéb segélyben is részesülhetnek. E nyilvános jellegű, szigorú állami és fővárosi [ügyelet alatt álló kereskedelmi iskola, melynek harmadéves növendékei, a tanév végén a kereskedelmi szaktárgyakból miniszteri biztos jelenlétében végvizsgálatot (érettségit) tesznek, a tandíj csekélysége miatt még a kevésbbé vagyonos szülők gyermekeinek is igen ajánlható. A beírás az 1884/0. tanévre úgy a polgári, mint a kereskedelmi iskolába f. é. augusztus hó 30., 31. és szeptember hó 1., 2. és 3-án történik. Budapesten, 1884. junius hóban. Az igazgatóság VEGYES HÍREK. Postaügy. Gidó.falva községében f. évi juh hó 16-án postahivatal nyittatik meg, mely összeköttetését a sepsi-szentgyörgyi postahivatallal naponként föntartandó küldönczkoesi postajárat utján nye- rendi. Kézbesítési kerületét Étfalva, Sepsi-Martonos és Zoltán községek képezik. Ezen postahivatal föl van hatalmazva levél- és kocsipostai-küldemények, 200 írtig terjedő postautalványok, utánvételes küldemények és postai megbízások fölvétele, illetőleg közvetítésére. A menetrend következő: Indulás Gí- dófalváról d. e. 9 óra 45 pkor; érkezés Sepsi- Szentgyörgyre 10 óra 40 p. Indulás Sepsi-Szent- Györgyről d. u. 2 órakor; érkezik Gidófalvára 2 óra 55 pkor. Fejedelmi Írónők. Bejárta annak idején a lapokat a hir, hogy Keresztély Schleswig-holsteini her- czeg neje első irodalmi munkájáért (nővére: Alice hesseiii nagykerczegné leveleinek németből angolra fordítása) egy angol kiadó czégtől ezer font sterlinget kapott. Most, hogy az angol királynő egész kis vagyont kapott az inasa emlékének ajánlott „ezt soha életemben nem felejtem el“ — vagy — „az örökké felejthetetlen marad nekem !“ Ez egyenlő a feledéssel. Elfelejteni valamit nem annyit tesz, mint elveszteni; azt csak elrakjuk; — elrakjuk azt emlékezetünk tömkelegébe és ha alkalommal kotorászunk benne, ismét megtaláljuk. Ki mondhatja meg határozottsággal, mennyire terjed vissza emlékezete? Valaki azt hiszi, nem emlékezhet vissza ötödik éves korára; de egy madárfészek látásán hirtelen eszébe jut a szétrombolt fészek, mit neki, kis vig gyerkőeznek egy öreg bácsi adott, melyet ő a bokorba tett, hogy benne a pacsirták költsenek, mit azok persze nem nagyon tettek. Régen elhangzott, régen elfelejtett dolog ismét eszünkbe jő és kisértetként nagy szemekkel lép elénk s tekint reánk. — Öreg emberek nem ritkán felejtik el férfikorukat és ismét a gyermekes életbe esnek vissza. Igen, a feledésnek is megvan a maga jó és szép oldala és valóban nincs ember, ki nem örülne, ha felejthet valamit, minek gondolata őt kínozza. Szerencsés az, ki elfelejtheti azt, min változtatni nem lehet! Nem egy ember mutathat fel hézagot emlékezetében, mely sok bajt s kellemetlenséget okoz ! Ah, az a feledés ! De mit is akartam még mondani a feledésről ? ................Elfelejtettem, kedves olvasó, tökéletesen elfelejtettem, és ha nem tetszenek neked e sorok, úgy nagyobb szívességet sem tehetsz nekem, mint a mily gyorsan csak lehet — azt ismét elfelejteni. Szt. J. könyvért, Lujza herczegnő pedig egy képes laptól nehány kis közlésért mesés honoráriumot, — egy amerikai lap azt mondja, hogy az angol királyi család végkép ráadhatna magát az iró mesterségre; megélhetne belőle jól, a czivilliszta alatt nyögő ország terhén pedig nagyot lehetne könnyíteni. Merénylet a Vatikánban. A római „Messagero“ czimü lap szerint, szerdán délután, ép mikor XIII. Leo szokott sétáját tévé a Vatikán kertjében, két fiatal embert rajta értek, a mint vas szerszámokkal nagy lyukat kezdtek ásni a kert falába. Mihelyt észrevették, hogy látják őket, megszaladtak, szerszámaikat hátrahagyva. Az angol arisztokrácziából. Lady Gertrud Cambell, Lord Calin Cambell neje, tizennyolez éves, észbontó szépségű hölgy, házassága harmadik napján válópört indított férje ellen. A válókeresetben azt írja a lady, hogy inkább elvisel bármit, csak ne kellessék tovább férje mellett maradnia. A tárgyalás zárt ajtók mögött folyik. Nazarénus falu. Kisszentmiklósról (Pestmegye) írják: Községünk lakossága néhány évvel ezelőtt túlnyomó részben római kathohkus, részben pedig ágostai evangélikus hitvallású volt. A közel múltban itt járt „hittérítők“ azonban annyira tele beszélték a nép fejét, hogy tömegesen nazarénusok- ká lettek, s ma napság alig van egy-két család a faluban, mely vallásához hű maradt. A templomokban most a puszta falaknak beszél a pap, az isteni tiszteletet senki sem látogatja, s a józan gon- golkozásuak aggodalommal tekintenek a jövő elé. Egerben Csutorás Józsefné fiatal asszonyt saját lakásán meggyilkolva találták ; feje baltával volt ketté hasítva és már napok előtt történhetett a bűntett, mert a halott már enyészetnek indult; a tettes valószinüleg a férj, mert nyomtalanul eltűnt. Félmeztelen orvos. Egy müncheni szolga ember nemrég valami vidéki rokonának mutogatta a város nevezetességeit. Az egyetemhez érve, a vidéki atyafi tudni akarta, hogy kiket ábrázolnak azok az alakok az épület homlokzatán. A szolga, hogy tudatlanságát palástolja, egy-egy ismertebb újkori tudóst nevezett meg az alakok eredetijéül. Egy félmeztelen görög bölcsre ráfogta, hogy az a doktor Schwenninger! — Paraszt: „ Aha, Bismarcknak a háziorvosa ! De miért nincs kabátja ?“ — Szolga : „No tudod, Széppel, mióta az államkanczellárt gyógyítja, az emberek úgy kapkodják, hogy e mellett a legerősebb kabát is tönkre megy !“ Az apja szeretője. Fábián József kővágó-szőlősi falusi gazda, kinek több gyermeke van, egy asz- szonyt vett magához, fűzfa alatt esküdvo meg vele. Az asszony úgy viselte magát a szeretője házánál, mintha felesége lett volna s a gyermekektől is teljes tisztelet követelt, bár ezek legidősbje, egy jól megnőtt parasztlegéuy, folyton a legnagyobb ellenszenvet tanúsította az idegen nő iránt. Mult héten valami mulatság volt a falu korcsmájában; ott volt a fiatal Fábián is, már egy kicsit beborozott, midőn oda jött az asszony. A fiúból kitört a rég tartogatott harag, megverte az asszonyt s kidobta az utczára. Otthon várta késő éjjel az apja s azzal fogadta: „Tudod-e, hogy te engem vertél meg, apádat, a mikor ezt az asszonyt ütötted ?“ Szóról- szóra támadt köztük a czivakodás, végre az apa arczul csapta a fiát, mire ez vak dühében előkapott egy baltát, s atyját fejbe vágta, a ki véresen rogyott össze a csapás alatt. A szerencsétlen fiú a börtönben várja büntetését. A csik-tusnidi fárdövendégsk névsora. (I-sS számú névjegyzék.) Joan Draco, magánzó Bukarest, 3 személy. Práger Zsigmond, Bukarest, 12 sz. Kalocsa Viktor, m. kir, távirdatiszt. Budapest. Fercncz Déne3, gépész, Brassó. Rappaport Pál, Sepsi-Szentgyörgy 3 sz. Andreas Lehrer, kereskedő, Medgyeä 2 sz. Feminger Károly, szőcsmester, Brassó. I. Frenkel, kereskedő, Bukarest. Strasser Lajos, m. kir. postahiv. főnök, Gyula-Fehérvár, 3 sz. Erzsébet Weick, nevelőnő, Bukarest. Eliscker József, tanker, igazgató, Nagy-Szeben. Schuster József, k. küldöttségi elnök. Szalánczy Lőrincz, k. küldöttaégi tag. Fekete Fereucz. Ribiczey Ferencz. Zathureczky József, Nagy-Ajta. Kispál Sándor, orsz. f. adó bizottsági tag. Szőkefalva. Gábriel Reisz, ügynök, Budapest. Wilhelm Wellisch, Bécs 2. sz. Arthur Kamp, Maros-Vásárhely. Rappoport Jozefa, gépésznő, Sepsi-Szentgyörgy 2 sz, Marinev Scholan, gépész, Rustsuk. Schönberger Jakab, czipész, Sepsi-Szentgyörgy 14 sz. Bartos József, 12 sz. Dr. Mikeles József, h. huszár ez- redorvos, Segesvár 2. Özv. Mikeles Zsigmoiulné, gyógyszerésznő, Zalatna. Lotti Stenner, posztócainálónő, Brassó 3 sz. Martin Kirr, kenyérsütő 2 sz. Adolf Tlekker gyógyszerész. Özvegy Vere3 Józsefné, birtokos, Kolozsvár 2 személy. Uin- cegno Janciotti bankár, Galacz 3 személy. Hadnagy Eszter, birtokosnő, Dálnok, 2 személy. Jakab Kbon, kereskedő, Gyulafehérvár. Lázár Májcr, kereskedő, Brassó, 7 szem. Helena Plechner, bányafőnöknő, Balánbánya, 3 szem. Vacad Michel, nyug. főhadnagy, Zsidve. Kirchner Lajos, magánzó, Budapest. Gorove István, magánzó, Budapest. Gorove László, magánzó, Budapest. Ifj. Sigmond Prager, magánzó, Bukarest, 4 sz. Özv. Pekri Lászlóné, birtokosnő, Maros-Vásárhely, 2 sz. G. Min- kovics, kereskedő, Brassó, 2 szem. Fisch Lipót, kereskedő, Csíkszereda, 4 sz. Luizo Lorencz, szapanyosnő, Szászváros, 2 szem. Szenkovics Márton, birtokos, Kolozsvár, Scklauf Győző, adóhivatalnok, Kolozsvár, 3 sz. Tessedik Károly, birtokos, Nagy-Várad, 2 sz. Stárek Margit, birtokos, Nyíregyház. Dorics Ambrusné, birtokos, Nyíregyház. Freiberger August, magánzó, Budapest, 2 sz. Vákány Gergely, kereskedő, Brassó, 2 sz. Puskás Lajos, körjegyző, Gy.-Szentmiklós. Erános János, magánzó, Brassó. Mátyásnő, gabonakereskedő, Brassó. Vin- czeutini Iíárolyné, földbirtokod, Diód, 4 sz. Miksa Ilona, földbirtokos, Diód. Özv. Bárány Gergelyné, magánzó, Csíkszereda. Özv. Erőss Elekné, magánzó, Csíkszereda. Száva Tinka, magánzó, Anna Bem, magánzó, Plojest. Sultana Vorza, magánzó, Bukarest. Schätfberger Gusztáv, vendéglős, Sz -Udvarhely, 8 szem. Tóth István, birtokos, Kézdi-Vásárkely, 6 sz. Rudolf Katz, kereskedő, Fogaras, 2 sz. Az I-sö névjegyzék szeriut a vendégek összes száma: 162 személy.
