Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-06-19 / 68. szám

Csütörtök, juni us 19. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 68. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. ^Eeg-jelerLik freten-lcint liáromszor: Kedden, Cs-Citörtölzön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiac,z, C2Í). sz. a. (Csulak Zsigraond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzelt és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt r-' kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A bereczki választás előtt. — 1884. junius 18. (n.) Teljes bizalommal vagyunk Bereczk vá­ros szabadon gondolkodó polgársága iránt s azért nem akartunk újból hozzá fordulni. Bíz­tunk s bízunk a polgármesteri önkény alól fel­szabadult választókban, hogy fel fognak hagyni eddigi szokásukkal, mely szerint békén és tét­lenül nézték, mint birja a választási jogot egy egyén, egy család úgyszólván monopol gyanánt. Mert Bereczk ezelőtt soha sem választott, ott Gábor Imre volt az egyedüli választó ; tőle függött mindig a képviselő személye. Ez állapot most megváltozott; a bereczkiek, nehány jobb polgárral élükön, szakítottak ez­zel a despotikus hatalommal, külön tábort al­kottak s kértek maguknak jelöltet, a kit ők bizonyára diadalra is juttatnak. A jelölt Lyka Döme, a mérsékelt ellen­zék tagja. „Lyka Döme köztudomás szerint nem ma­gyar, a keleti egyház felekezetéhez tartozik.“ A „Székely Nemzet“ idei- legutolsó száma vezérczikkének ezen szavai provokáltak min­ket s ép ezért kell újból a független gondol­kozása derék bereczki polgársághoz intézni szavunkat. Egy alkalommal ugyanezen a kormánytól nem fizetett újság Lyka Dömét azzal vádolta, hogy nemzetiségi jelölt, a mit különben még ma is mond. Akkoriban udvariasan felvilágo­sítottuk t. laptársunkat, hogy állítása egysze­rűen nem igaz, mert habár Lyka a keleti egy­háznak tagja, azért mindig jobb magyar volt, mint a „Sz. N.“ tisztelt szerkesztősége. Ma e vád ismétlődik, tehát a felelet is. Laptársunk nem állhat oda a választók elé di­csérni pártja politikáját; azt már mindenki érzi, hogy annak a politikának csakhamar el­húzzák a gyászindulót. De hogy azért mégis hasson reájok, hát neki megy az ellenjelölt gyanúsításának és rágalmazásának. Ez nagyon könnyű eljárás, ezzel harc zol Verhovay is. De a mily könnyű, ép oly veszélyes és könnyen végzetessé is válhatik. Lyka Döme ur magyar, magyar minden ízében, ha nem is rom. katholikus vagy protestáns vallása. Hisz a „Sz. N.“ elvtársai nem régiben azzal agitáltak egy községünkben az ellenzék kitűnő s köztiszteletben álló jelöltje gróf Nemes Nándor ellen, hogy ő katholikus és nem magyar. Már én köszönöm szépen ezt a felfogást. Jutott e valaha eszébe valakinek a nemrég el­hunyt Wächter Frigyes főispánt azzal vádolni, hogy nem magyar ? Pedig ő szász volt, de a mellett nagyobb hazafi, mint a „Sz. N.“ ösz- szes munkatársai. Hát Maximovics, Latinovics és más hasonló kormánypárti képviselőkre mi­ért nem mondja t. laptársunk, hogy nem ma­gyar? . . . Az ily fegyver nem tisztességes, mi nem szoktunk ilyennel harczolni. Senkinek hazaíisá- gában nem kételkedünk, mig az ellenkezőről meg nem győződtünk. Lyka Döme hazafiságá- ról pedig meggyőződést szerezhetett vodna ma­gának a „Sz. N.“, ha a hat év e/őtti ország- gyűlést figyelemmel kiséri, Lyka tagja a mérsékelt ellenzéknek, mert i nem bízik a kormányban. De volna csak kor­mánypárti, bizonyára nem találna elég szót t. laptársunk a dicséretre. Ezzel tisztában lehetnek Bereczk választói, de tisztában azzal is, hogy e kormány soká magát fentartani többé nem fogja. Laptársunk a bereczki polgárság háládatos- ságára apellál. Ez az utolsó feljajdulás. Mint a vizbefuló egy eléje úszó szalmaszálba helyezi utolsó reményét, görcsösen kapaszkodik abba is : úgy a „Sz. N.“ az utolsó eszközhöz nyúl, abban .összpontosul minden reménye. De csalfa remény lesz ez, azt hiszszük. A mit a kormány Bereczkért és akármely más vidékért lett, azt kötelesrége volt meg­tenni, nem pedig kegyből tette. Az a „majd­nem százezer forintra rugó építkezés“ olyan, melyet elég soká halasztott a kormány, de mely elől végtére is kitérni már nem lehetett. De feltéve, hogy a kormány atyai jóindulatát éreztette Bereczk várossal, valóban csúf dolog az adományt az illetőnek szemére vetni. Ezt is csak a kormány pártja s lapjai tehetik, más bizonyára nem fogja tenni. Még csak egyre akarunk visszatérni. Az érintett czikk egy helyén ez áll : „Alig hisz­szük, hogy Bereczk város a hazafiatlanság rút bélyegét magára süttetné . . . mert a szabad­elvű pártnak egyik kiváló előkelő tagja áll Lyka Dömével szemben: gróf Horváth Toldy Lajos.“ Tehát hazafiatlanság kell ahhoz, ha a vá­lasztók nem bíznak a kormányban s a hazafias ellenzék táborába lépnek? A „Sz. N.“ bölcs felfogása szerint igen, de józan eszű ember szerint épen nem, sőt ellenkezőleg. Némi adag hazafiatlanság kell oly kormány támogatásához, minő mai kormányunk, de még nagyobb haza­fiatlanság kell ahhoz, ha pénzért szegődöm va­lamely párt szolgálatába, mint a „Sz. N.“ Megfizetett bérenczeknek kötelessége igy el­járni. De azután miért nem állhatna szemben Lyka Döme gróf Horváth Toldy val ? Mióta lett a különben nagyon is tiszteletreméltó gróf ur annak a pártnak oly kiváló tagja ? Persze, a kormánypártban három hónap alatt lehet kivá­lóságra szert tenni, az ellenzéknél három év alatt sem. Mindezek után fölösleges volna újból felhívni a derék bereczki független polgárságot. Meg­győződésünk, hogy az a polgárság, mely elég bátorsággal birt Bereczkben külön párttá tö­mörülni, az az oláh lelkész, ki büszkén vallja magát magyarnak: ezek diadalra is fogják juttatni zászlójukat, bármennyire akarjon is a „Sz. N.“ nemzetiségi kérdést, csinálni, mire azonban ez esetben talaj nincs. Úgy látszik, t. laptársunk jobban szeretné, ha a magyarok és románok ütnék egymást, semmint ha békés egyetértésben gyakorolják legszentebb polgári jogaikat. Fel tehát, Bereczk város derék polgárai ! Ne rettenjetek vissza semmitől, sorakozzatok egymás mellé, hogy egy szívvel, egy lélekkel kiálthassátok : „Éljen Ly k a D ö m e, Bereczk város képviselője!“ Kézdi-Vásárhelyt folyó bó 17-én volt a képviselő- választás. A kormány óriási erőfeszítést vitt véghez, de azért a leszavazott 390 választó közül mégis sikerült Ugrón Ákos eddigi kitűnő képviselőnek 125 szótöbbséget nyerni. Csikmegyében fényes diadalt aratott a füg­getlenségi párt. Négy kerületből háromban győztes. Bartba Miklós, Győrffy Gyula és lm- reh Aurél nagy lelkesedéssel megválasztattak. — Dobránszky Pétert kerületében újból meg­választották. Szép győzelmet vívott ki a mérsékelt ellenzék S z o 1 n o k-I) o b o k a megyében, hol eddig ellenzéki képviselő még nem volt. A széki kerületben gróf Bethlen Gábor mérs. ell, óriási többséggel 'megválasztatott. Az angol-franczia egyezség ügyében jelenleg a bizottságban való állandó elnöklés és nyolcz millió miként biztosításának kérdése ütközik komoly aka­dályokba; Gladstone és Waddington legutóbbi érte­kezletük alkalmával érintették ugyan e nehézsége­ket, de meg nem oldották. Granville lord oly tartalmú jegyzéket kül dött a portának, hogy vagy el kell fogadnia a kon ferencziára való meghívást, mely Egyiptomnak csu pán pénzügyeit fogja tárgyalni, vagy Törökorszá képviselője nélkül fog a konferenczia egybegyülni. A szerb-bolgár konfliktus vége. A szerb-bolgár konfliktus — mint hírlik — el van intézve. Szer­bia teljes elégtételt kap ; zászlóját bolgár részről ünnepélyesen üdvözlik; a timokszigeti őrházat ki­ürítik s a szerb emigránsoknak csak 12 órányira a határtól engedik meg a tartózkodást. Háromszékmegye közigazg. bizottságá­nak gyűlése. — junius 17-én. Még jóval 10 óra előtt Potsa József főispán a gyűlést alig tiz tag jelenlétében megnyitván, elő­terjesztetnek a havi jelentések. Az alispán a választási mozgalmak következtében hivatalosan távol lévén, jelentését elő nem terjeszt­heti s igy az jövő ülésre marad. Akir. adófelügyelő jelentéséből kivesz- szük: Májusban befolyt egyenes adó 46286 frt 111/a kr, vagyis 12424 frt 81 l/a krral több, mint mult évi májusban; hadmentességi dij 400 frt 94 kr, vagyis 320 frt 97 krral kevesebb, mint mult évi májusban. — Az adófelszólamlási bizottság május 31-én befejezte működését. Adófizetési haladék ada­tott Bodok, Oltszem, Málnás és Angyalos községek kizárólag földmiveléssel foglalkozó lakóinak, oltszem i Székely Gyulának és várhegyi báró Szeutkereszty Bélának. Az árvaszéki elnök jelentése szerint April végén az árvák létszáma 895 személy, májusban gyámság alá jött 58 sz. Gyámság alól felszabadult 53 személy, marad május végén gyámság alatt 8964 személy. April végén gondnokság alatt volt 257 szem. Májusban gondnokság alá nem jött senki, fel sem szabadult senki s igy jelenlegi létszám 257 személy. A háromszéki összesített gyámpénztávnak ápril hóról áthozott kézpénze volt 1893 frt 24 kr, ehhez májusban bevétetett 3151 frt 42 kr, ebből kiada­tott 3239 frt 94 kr, marad junius 1-én 1804 frt 72 ki'. Április hóról elintézetlenül maradt 565 ügydarab, hozzájött 585 darab, miből elintéztetett 970 darab, hátramarad még 180 darab. A kir. ügyész jelentéséből kitűnik, hogy má­jusban a letartóztatott egyének száma volt 193, kik közül vizsgálati fogoly volt 44, elitéit 99, s pedig 13 fegyencz, 5 rab és 81 fogházra elitéit. Ezekből esett a törvényszéki fogházra 90, a sepsi­szentgyörgyi j,-bírósági fogházra 28, a kovásznál

Next

/
Oldalképek
Tartalom