Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-09 / 90. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 90. szám. Szombat, augusztus 9. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMieg-j elenils háromszor: ZKIedden, CsvLtörtölsözi és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. az. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 írt — kr. Félévre . . . . 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A lapok az ischli találkozásról. A budapesti és bécsi lapokban egyaránt nagy konsternáczió uralkodik az ischli talál­kozás valódi értelme fölött. Albrecht fő- herczeg látogatása s azután K á 1 n o k y gróf külügyminiszter és Tisza miniszterelnök hir­telen Ischlbe hivatása különféle töprengésekre adtak okot. Újat azonban egyik lap sem tud hozzá mondani, legkevésbbé azok, melyek fél- hivatalos jelleggel ékesek. A „Nemzet“ kijelenti, hogy az mégis csak jelentékeny esemény, a mikor Európa két leg­hatalmasabb uralkodója találkozik. E jelentő­séget abban találja, hogy ama politikai alap- gondolat, mely az uralkodók benső frigyét lét­rehozta, nem veszt erőben, de sőt inkább nyer idővel. Ausztria-Magyarország és Némétország szövetsége pedig azért nagy jelentőségű, mert a békét kizárólag annak köszönhetjük. Tisza Kálmán jelenléte lseidben főképen azért fontos, mert leginkább a kormányelnök volt ama po­litikának szószólója s Magyarország érdekeinek e részbeli őre. A „Pester Lloyd“ nem kapcsol a talál­kozáshoz messzemenő kombinácziókat s előre is bizalmatlan azok iránt, akik ilyenekkel szo­kás szerint elő fognak állani. Egész Európa politikájában nem történt semmi, a mi a szö­vetséges hatalmakat más álláspont elfoglalására kényszerítené, mint a milyen volt az eddigi, és azért most Bismarck meg sem jelenik lseidben. Azok, a kik arra számítanak, hogy a találko­zás az államok belső életében változást fog előidézni, nevezetesen a nemzetközi anarchista­üldözés vagy hasonló rendszabályok, azok szin­tén csalatkozni fognak, már csak azért is, mert Tisza Kálmán, a magyar miniszterelnök ilyen kötéshez nem járulhat. Minden nemzetközi kényszer, vagy bármi, a mi csak színével is bir a reakeziónak, a miniszterelnök elveibe s a magyar népszellembe egyaránt beleütköznék. A skepsist legfölebb a szövetség rendkívüli ex­panzív volta idézheti elő. A mennyire eddigelé az osztrák-magyar-német szövetség ismeretes, minden államnak volna benne helye, a mely hasonló politikai alapokra helyezkedik. Ivépzel- hetetlen, hogy egy ily kitágítható szövetség keretén belül a hatalmi erők egyensúlyban tud­janak maradni, az pedig éppen bizonyos, hogy Oroszország fölvétele e szövetségbe lehetetlen. Azért kívánatos volna, hogy e szövetség vissza­fejlődjék eredeti tartalmára. A korlátozás itt erőt s a biztosság garancziáját jelenti. A „Pesti Napló“ félve tekint lseid felé. Ott valami készül, mert Kálnokyt és Tiszát odahívták; Albrecht főherczeg is konferált megelőzőleg az orosz és német nagykövetekkel. Attól tart, hogy a német szövetség muszka szövetséggé fajult el s a két miniszter az ural­kodók rendeletéit lesz végrehajtandó. Egyálta­lán rossz jelnek tartja a külpolitika élénkülé­sét a békére nézve úgy itt, mint Londonban. A bécsi lapok közül a „Neue Fr. Presse“ többek közt azt írja, hogy jelenleg a találko­zás oly konstellácziók között történik, melyek az európai hatalmak uj csoportosulásának csi­ráját hordják magukban. A londoni konferen­cia kimenetele a két nyugoti hatalom viszo­nyának változását fogja maga után vonni és Francziaország jobban csatlakozik majd a kon­tinenshez, ez által is biztosítván a békét. A uémet-osztrák-magyar béke az, a mely öt év óta védi Európa békéjét és nyugalmát, s igy magától érthető, mily érzelmeket kelt a mostani találkozás. Béke ünnepe az, s a kí­vánság, hogy az 1879-ben Bécsben felépített védbástya olyan maradjon, mint a szikla, mely a Traun partjain mered az égnek, oly termé­szetes, hogy nem is kellene ezt kifejeznünk, ha a császártalálkozás azt közelebb nem hoz­ná. Vilmos császár, midőn Versaillbesen német császárrá lett, a béke fejedelmévé vált, s most élte alkonyán nem szeretné a fegyvercsörgést. Ausztria-Magyarországnak is a békére vau szük­sége. És ez a közösség a kettős szövetség alapja, mely nemcsak anyagi, hanem értelmi is. A szövetségnek nincs támadó czélja, sőt megbarátkoztatta már magával Orosz- és Olasz­országot is és igyekszik körébe vonni Fran- cziaországot. Ischlben a régi barátságot most megint szorosabbá fűzik. A londoni konferen- czia balsiker«; fog po! Hitei beszélgetésekre is alkalmat adni. Mily szerepre lesz itt Kálnoky külügyi és Tisza Kálmán magyar belügyminisz­ternek — Taaffe gróf nem hivatott lseidbe — elképzelhető. Jelenlétük azt mutatja, hogy a német-osztrák-magyar szövetségben megvan a teljes egyetértés. A „Fremdenblatt“ kiemeli, hogy bár e találkozást nem úgy kell tekinteni, mint a magas politika tényét, az épen nem pusztán udvariassági tény, sőt úgy tűnik fel, mint ki­fejezése a két birodalmi reális fejlődésnek, mi kölcsönös rokonszenven alapuló szövetségre ve­zetett. Olyan jel különben, mely komoly nyug­talankodásra adhatna okot, sehol sem merült fel. Az egyiptomi kérdés összebonyolódott ugyan, de azért még nem képez bonyodalmat. El fogja azt Páris és London maga is intézni. A „Neues Wiener Tagblatt“ igy nyi­latkozik : Vilmos császár rég van Európa leg­hatalmasabb népe élén. Tanácsának és akara­tának ritkán szoktak ellenmoudani. És Német­ország bízva a jövőben áll, oldalán a vele ba­ráti kapcsolatban álló Ausztria-Magyarország- uak, Lehet, hogy a mostani ischli találkozáson komoly kérdésekről is lesz szó. Erre mutat legalább, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök és a budapesti német főkonzul Berchem gróf is ott vannak. Tisza az ischli találkozásnál meg fogja érteni, mily fontos a német szövetség Magyarországra nézve is. És tán fel fog me­rülni az a kérdés is, mennyi áldozatra méltó a szövetség s vájjon az általános európai kon- stelláczió mellett, Magyarország megmaradhat-e a liberálizmus szigete Európában. A „Deutsche Zeitung“ szerint a talál­kozás ezúttal nem csak barátságos üdvözlés színezetét viseli magán, hanem Kálnoky gróf és Tisza jelenléte által politikai jelleget is ölt. Á legutóbbi években nem vett részt a talál­kozásokon államférfi s most két „osztrák“ mi­niszter van ott jelen. Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy az egyetértés a két nagyhata­lom között megvan. P. H. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött or­szágos bizottság, Bécsben augusztus 4-őu tartott XXXV. ülésében, az államjegyek forgalmi összegét 1884. évi julius hó végével következőnek találta : A bizottság saját följegyzései alapján a tulajdonkó- peni államjegyek összege 1 forintosokban 68.823.738 forint, 5 forintosokban 124,295.045 forint, 50 forin­tosokban 143,940.250 forint. Összesen 337,059.033 forint. A közös pénzügyminisztérium hivatalos köz­lése szerint a sóbányákra bekebelezett és forgalom­ban levő zálogjegyek összege 74,939.692 frt 50 kr. Összesen 411,998.725 frt 50 kr. A megyei tiszti ügyészek magánügyködóse. A me­gyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-czikk végre­hajtása alkalmával módosított megyei szabályrende­letekbe a belügyminiszter azon rendelkezést, hogy a megyei tiszti ügyészek magán ügyködést nem folytathatnak, a jó közigazgatás és közszolgálat ér­dekei szempontjából felvétetvén, több megyében, hol a tiszti ügyészek nagy terjedelmű s egyszerre abba nem hagyható magán ügyvédi gyakorlatot folytattak, — a megye közönsége utasítva lett, hogy az illető tiszti ügyészeknek .a magán ügyek vitelé­nek befejezésére záros határidőt tűzzenek ki, mely­nek letelte után a szabályrendeletek fent említett rendelkezése haladék nélkül életbe léptetendő lesz. Tisza Kálmán miniszterelnök isdUKsi Ostendebe megy s ott marad szeptember elejéig. Elutazása előtt ő Felségénél számos fontos ügyeken kívül előterjesztést fog tenni ama rendelkezések te­kintetében is, melyek a horvát tartománygyülési időszak befejezte alkalmából szükségeseknek mutat­koznak. Bedekovich miniszter már 4-én Ischlbe utazott, hogy ott ez ügyben az odaérkező minisz­terelnökkel érintkezzék. Ama hir, hogy gr. Khuen- Héderváry bán Ischlben volt, téves ; tény az, hogy ő Felsége a bánt a horvát tartománygyülés befe­jezése után melegen üdvözölte. — Itt megemlítjük még, hogy Tisza Kálmán miniszterelnököt három heti távolléte alatt, Trefort Ágoston vallás- és köz- oktatásügyi miniszter e hó 15-ére várható hazaér- keztéig báró Orczy miniszter fogja helyettesíteni. Orczy báró csak akkor megy vissza Bécsbe, midőn az ügyek vezetését Trefort már átvette. Az uzsora törvény. *A királyi főügyészség körle­velet intézett az ország összes ügyészi hivatalaihoz, melyben tőlük adatokat kér arra nézve, hogy az uzsora-törvény (1883. évi XXV. törvényezikk) élet­be léptetése óta ez óv junius végéig hány esetben indítottak meg és végeztek be bünv. eljárásokat. A horvát tartománygyülés folyó hó 23-án jön ismét össze ; remélik, hogy augusztus végéig elvégzi teendőit s akkor feloszlatják. — A bán f. hó 6-án indult a volt határőrvidék beutazására ; kíséretében vannak Klein igazságügyi osztályfőnök és Dautovics osztálytanácsos, kikhez még Lyubinkovics csendőr­ezredes fog csatlakozni. A londoni konferenczia váratlan feloszlása felől még csak most kerülnek lassanként nyilvánosságra egyes fontosabb részletek. Bismarck lapjának nyi­latkozata után a berlini sajtó nagyobb része sorra támadja Angliát. A „Kreuzzeitung“ többek közt -azt mondja : Konstatálnunk kell, hogy a franczia állás­pont volt a helyesebb, s hogy e szerint a konferen­czia eredménytelensógeért a felelősség nem csak a súlyos körülményeket, hanem Anglia magatartását illeti legnagyobb részben. A kolera, mint az utóbbi francziaországi hírekből kiveszszük, örvendetes csökkenést mu­tat már eddig is s több orvosi szaktekintély oda nyilatkozik, hogy rövid időn az egész jár­vány megszűnik. Toulonban aug. 6-án csak öt, 7-én egész nap csak négy koleraeset fordult elő, mig Marsei 11 eben 6-án tiz ha­láleset történt, s 7-én már azt távirják, hogy ott az utóbbi 24 óra alatt csak nyolez sze­mély halt meg, A vlesben pedig két kolera­halál volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom