Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-09 / 90. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 90. szám. Szombat, augusztus 9. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMieg-j elenils háromszor: ZKIedden, CsvLtörtölsözi és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. az. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 írt — kr. Félévre . . . . 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A lapok az ischli találkozásról. A budapesti és bécsi lapokban egyaránt nagy konsternáczió uralkodik az ischli találkozás valódi értelme fölött. Albrecht fő- herczeg látogatása s azután K á 1 n o k y gróf külügyminiszter és Tisza miniszterelnök hirtelen Ischlbe hivatása különféle töprengésekre adtak okot. Újat azonban egyik lap sem tud hozzá mondani, legkevésbbé azok, melyek fél- hivatalos jelleggel ékesek. A „Nemzet“ kijelenti, hogy az mégis csak jelentékeny esemény, a mikor Európa két leghatalmasabb uralkodója találkozik. E jelentőséget abban találja, hogy ama politikai alap- gondolat, mely az uralkodók benső frigyét létrehozta, nem veszt erőben, de sőt inkább nyer idővel. Ausztria-Magyarország és Némétország szövetsége pedig azért nagy jelentőségű, mert a békét kizárólag annak köszönhetjük. Tisza Kálmán jelenléte lseidben főképen azért fontos, mert leginkább a kormányelnök volt ama politikának szószólója s Magyarország érdekeinek e részbeli őre. A „Pester Lloyd“ nem kapcsol a találkozáshoz messzemenő kombinácziókat s előre is bizalmatlan azok iránt, akik ilyenekkel szokás szerint elő fognak állani. Egész Európa politikájában nem történt semmi, a mi a szövetséges hatalmakat más álláspont elfoglalására kényszerítené, mint a milyen volt az eddigi, és azért most Bismarck meg sem jelenik lseidben. Azok, a kik arra számítanak, hogy a találkozás az államok belső életében változást fog előidézni, nevezetesen a nemzetközi anarchistaüldözés vagy hasonló rendszabályok, azok szintén csalatkozni fognak, már csak azért is, mert Tisza Kálmán, a magyar miniszterelnök ilyen kötéshez nem járulhat. Minden nemzetközi kényszer, vagy bármi, a mi csak színével is bir a reakeziónak, a miniszterelnök elveibe s a magyar népszellembe egyaránt beleütköznék. A skepsist legfölebb a szövetség rendkívüli expanzív volta idézheti elő. A mennyire eddigelé az osztrák-magyar-német szövetség ismeretes, minden államnak volna benne helye, a mely hasonló politikai alapokra helyezkedik. Ivépzel- hetetlen, hogy egy ily kitágítható szövetség keretén belül a hatalmi erők egyensúlyban tudjanak maradni, az pedig éppen bizonyos, hogy Oroszország fölvétele e szövetségbe lehetetlen. Azért kívánatos volna, hogy e szövetség visszafejlődjék eredeti tartalmára. A korlátozás itt erőt s a biztosság garancziáját jelenti. A „Pesti Napló“ félve tekint lseid felé. Ott valami készül, mert Kálnokyt és Tiszát odahívták; Albrecht főherczeg is konferált megelőzőleg az orosz és német nagykövetekkel. Attól tart, hogy a német szövetség muszka szövetséggé fajult el s a két miniszter az uralkodók rendeletéit lesz végrehajtandó. Egyáltalán rossz jelnek tartja a külpolitika élénkülését a békére nézve úgy itt, mint Londonban. A bécsi lapok közül a „Neue Fr. Presse“ többek közt azt írja, hogy jelenleg a találkozás oly konstellácziók között történik, melyek az európai hatalmak uj csoportosulásának csiráját hordják magukban. A londoni konferencia kimenetele a két nyugoti hatalom viszonyának változását fogja maga után vonni és Francziaország jobban csatlakozik majd a kontinenshez, ez által is biztosítván a békét. A uémet-osztrák-magyar béke az, a mely öt év óta védi Európa békéjét és nyugalmát, s igy magától érthető, mily érzelmeket kelt a mostani találkozás. Béke ünnepe az, s a kívánság, hogy az 1879-ben Bécsben felépített védbástya olyan maradjon, mint a szikla, mely a Traun partjain mered az égnek, oly természetes, hogy nem is kellene ezt kifejeznünk, ha a császártalálkozás azt közelebb nem hozná. Vilmos császár, midőn Versaillbesen német császárrá lett, a béke fejedelmévé vált, s most élte alkonyán nem szeretné a fegyvercsörgést. Ausztria-Magyarországnak is a békére vau szüksége. És ez a közösség a kettős szövetség alapja, mely nemcsak anyagi, hanem értelmi is. A szövetségnek nincs támadó czélja, sőt megbarátkoztatta már magával Orosz- és Olaszországot is és igyekszik körébe vonni Fran- cziaországot. Ischlben a régi barátságot most megint szorosabbá fűzik. A londoni konferen- czia balsiker«; fog po! Hitei beszélgetésekre is alkalmat adni. Mily szerepre lesz itt Kálnoky külügyi és Tisza Kálmán magyar belügyminiszternek — Taaffe gróf nem hivatott lseidbe — elképzelhető. Jelenlétük azt mutatja, hogy a német-osztrák-magyar szövetségben megvan a teljes egyetértés. A „Fremdenblatt“ kiemeli, hogy bár e találkozást nem úgy kell tekinteni, mint a magas politika tényét, az épen nem pusztán udvariassági tény, sőt úgy tűnik fel, mint kifejezése a két birodalmi reális fejlődésnek, mi kölcsönös rokonszenven alapuló szövetségre vezetett. Olyan jel különben, mely komoly nyugtalankodásra adhatna okot, sehol sem merült fel. Az egyiptomi kérdés összebonyolódott ugyan, de azért még nem képez bonyodalmat. El fogja azt Páris és London maga is intézni. A „Neues Wiener Tagblatt“ igy nyilatkozik : Vilmos császár rég van Európa leghatalmasabb népe élén. Tanácsának és akaratának ritkán szoktak ellenmoudani. És Németország bízva a jövőben áll, oldalán a vele baráti kapcsolatban álló Ausztria-Magyarország- uak, Lehet, hogy a mostani ischli találkozáson komoly kérdésekről is lesz szó. Erre mutat legalább, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök és a budapesti német főkonzul Berchem gróf is ott vannak. Tisza az ischli találkozásnál meg fogja érteni, mily fontos a német szövetség Magyarországra nézve is. És tán fel fog merülni az a kérdés is, mennyi áldozatra méltó a szövetség s vájjon az általános európai kon- stelláczió mellett, Magyarország megmaradhat-e a liberálizmus szigete Európában. A „Deutsche Zeitung“ szerint a találkozás ezúttal nem csak barátságos üdvözlés színezetét viseli magán, hanem Kálnoky gróf és Tisza jelenléte által politikai jelleget is ölt. Á legutóbbi években nem vett részt a találkozásokon államférfi s most két „osztrák“ miniszter van ott jelen. Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy az egyetértés a két nagyhatalom között megvan. P. H. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, Bécsben augusztus 4-őu tartott XXXV. ülésében, az államjegyek forgalmi összegét 1884. évi julius hó végével következőnek találta : A bizottság saját följegyzései alapján a tulajdonkó- peni államjegyek összege 1 forintosokban 68.823.738 forint, 5 forintosokban 124,295.045 forint, 50 forintosokban 143,940.250 forint. Összesen 337,059.033 forint. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekebelezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 74,939.692 frt 50 kr. Összesen 411,998.725 frt 50 kr. A megyei tiszti ügyészek magánügyködóse. A megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-czikk végrehajtása alkalmával módosított megyei szabályrendeletekbe a belügyminiszter azon rendelkezést, hogy a megyei tiszti ügyészek magán ügyködést nem folytathatnak, a jó közigazgatás és közszolgálat érdekei szempontjából felvétetvén, több megyében, hol a tiszti ügyészek nagy terjedelmű s egyszerre abba nem hagyható magán ügyvédi gyakorlatot folytattak, — a megye közönsége utasítva lett, hogy az illető tiszti ügyészeknek .a magán ügyek vitelének befejezésére záros határidőt tűzzenek ki, melynek letelte után a szabályrendeletek fent említett rendelkezése haladék nélkül életbe léptetendő lesz. Tisza Kálmán miniszterelnök isdUKsi Ostendebe megy s ott marad szeptember elejéig. Elutazása előtt ő Felségénél számos fontos ügyeken kívül előterjesztést fog tenni ama rendelkezések tekintetében is, melyek a horvát tartománygyülési időszak befejezte alkalmából szükségeseknek mutatkoznak. Bedekovich miniszter már 4-én Ischlbe utazott, hogy ott ez ügyben az odaérkező miniszterelnökkel érintkezzék. Ama hir, hogy gr. Khuen- Héderváry bán Ischlben volt, téves ; tény az, hogy ő Felsége a bánt a horvát tartománygyülés befejezése után melegen üdvözölte. — Itt megemlítjük még, hogy Tisza Kálmán miniszterelnököt három heti távolléte alatt, Trefort Ágoston vallás- és köz- oktatásügyi miniszter e hó 15-ére várható hazaér- keztéig báró Orczy miniszter fogja helyettesíteni. Orczy báró csak akkor megy vissza Bécsbe, midőn az ügyek vezetését Trefort már átvette. Az uzsora törvény. *A királyi főügyészség körlevelet intézett az ország összes ügyészi hivatalaihoz, melyben tőlük adatokat kér arra nézve, hogy az uzsora-törvény (1883. évi XXV. törvényezikk) életbe léptetése óta ez óv junius végéig hány esetben indítottak meg és végeztek be bünv. eljárásokat. A horvát tartománygyülés folyó hó 23-án jön ismét össze ; remélik, hogy augusztus végéig elvégzi teendőit s akkor feloszlatják. — A bán f. hó 6-án indult a volt határőrvidék beutazására ; kíséretében vannak Klein igazságügyi osztályfőnök és Dautovics osztálytanácsos, kikhez még Lyubinkovics csendőrezredes fog csatlakozni. A londoni konferenczia váratlan feloszlása felől még csak most kerülnek lassanként nyilvánosságra egyes fontosabb részletek. Bismarck lapjának nyilatkozata után a berlini sajtó nagyobb része sorra támadja Angliát. A „Kreuzzeitung“ többek közt -azt mondja : Konstatálnunk kell, hogy a franczia álláspont volt a helyesebb, s hogy e szerint a konferenczia eredménytelensógeért a felelősség nem csak a súlyos körülményeket, hanem Anglia magatartását illeti legnagyobb részben. A kolera, mint az utóbbi francziaországi hírekből kiveszszük, örvendetes csökkenést mutat már eddig is s több orvosi szaktekintély oda nyilatkozik, hogy rövid időn az egész járvány megszűnik. Toulonban aug. 6-án csak öt, 7-én egész nap csak négy koleraeset fordult elő, mig Marsei 11 eben 6-án tiz haláleset történt, s 7-én már azt távirják, hogy ott az utóbbi 24 óra alatt csak nyolez személy halt meg, A vlesben pedig két kolerahalál volt.
