Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-03-04 / 26. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884.

Kedd. márczius 4.

_______/________________

XIY. évfolyam. 26. szám.

NEMERE.

HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

^Ceg-jelerLilc Ixetenlsint háromszor: Kled.den, Os-íitörtölcöxi és Szombaton.

Szerkesztősági iroda:

Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677.

az. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bél- mentesen küldendők

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és

Schwarz hirdetési irodájában.

A szoczializmus.

— 1884. márczius 3.

Azon mozgalmak között, mellek az utóbbi években hatalmas lábra kaptak, egyik legnevezetesebb s figyelemre leginkább méltó a szo- czialisztikus mozgalom. Nincs állam Európában, bot ez meg nem indult volna ; a munkás osztály nincs megelégedve sorsával, követelései vannak a társadalom iránt, nem barátkozhatik meg a fennálló viszonyokkal s a helyzet gyökeres megváltoztatását akarja.

Tanokat követ, melyek a mai társadalom teljes megbomlását vonnák maguk után s megváltoztatnák a kormányrendszert. Oroszországban heves kitörésre talált, nemkülönben ♦Angliában is. Czéljukat nem tudják megengedett eszközökkel elérni, hát fordulnak tiloshoz. Nem irtóznak semmitől, csakhogy czéljukat elérjék: megsemmisíteni az ellenséget.

Az orosz és angol kormány, úgyszintén a német is, hol ez áram szintén hatalmas lendületet vett, óvrendszabályokat léptet életbe, kutat és felfedez. Sok miudenféle kísérletet tettek már, a pokolgépek sok kárt okoztak volna már, ha idejekorán kézre nem kerüluek.

E közben a mozgalom monarchiánk Lajthán túli felében is mutatkozik. Világos nappal agyonlőnek a nagy világvárosban egy rendőri tisztviselőt; a kormány megijed s oly lépésre határozza el magát, mely minden államban a legutolsó, még az oroszoknál is. Megfosztják a lakosságot polgári jogaitól, korlátozzák az egyéni s közszabadságot, megszorítják a sajtót, a „birodalmi fő- és székvárost“ kis ostromállapot alá helyezik. Fényes bizonyitéka az osztrák alkotmánynak ! — igy tisztelik oda át az egyéni szabadságot.

Azért, mert egynéhány munkás ember téves tanokat hirdet, elragadtatja magát szenvedélyétől 8 gyilokhoz nyúl, azért megfosztani egy milliónál több embert szabadságától, az csakugyan oly eljárás, melyre csak a Taaft'e-kor- mány képes.

Bécsben valóságos hajsza indult meg a munkás nép ellen. A kiket csak a legcsekélyebb gyanú terhel, azokat összefogdossák — talan még meg is vasaltatják — s utazásra küldik államköltségen. Bécsből az idegen illetőségű munkások legnagyobb részét már is eltolon- czozták a szoczializmus vádja alapján. Az ingyen, csupán tiszteletből utazók között magyar állampolgárok is voltak és vannak A bécsi rendőrség a határig kisérteti őket, értesíti a megérkezésről az európai hírnévnek örvendő fővárosi rendőrséget, ez át is veszi az illetőt és minden további nélkül eltolonczoztatja illetőségi helyére.

Ez pedig határozott törvénysértés. Magyar- ország törvényei nem engednek meg ily önkényes eljárást; a magyar törvény Ítélet nélkül nem enged kiutasítást. S mindazonáltal naponként történik ez, — a fővárosi rendőrség úgy tesz, mintha a bécsiek rendeletére tenne.

A belügyminiszter látja ezt, de nem szól. A belügyminiszter, ki a szabadelvű, az igazságos és alkotmányos érzületű hírnevében áll, legalább a maga emberei előtt, — nézi ezt,

szeme láttára sértik az ő közegei a törvényt s ő mindazonáltal hallgat.

De az ördög nem alszik. Eötvös Károly, a magyar parlament e kiváló tagja, meginterpellálta ezért a miniszter urat; kérdőre vonta az ország színe előtt e törvénysértésért, mely szerinte igen veszélyes kísérlet Magyarországon. A miniszterelnök felelt is, nem is, de felelni még legközelebb fog. Kiváncsiak vagyunk, mivel fogja a rendőrség ez eljárását igazolni, mert hogy erről tudomása ne volna, az teljesen hihetetlen.

Tagadhatatlan, vannak Magyarországban is szoczialisták, ez áram nálunk is sokakat magával sodort, de nincs reá példa, hogy ezek a legcsekélyebb kísérletet is tették volna társadalom megbontó elveik megvalósítására. — A magyar munkás józan, higgadt és törvény- j tisztelő, szenvedélytől magát el nem ragadtatja s ép ezért erélyesen kell tiltakoznunk az ily önkényes, despotikus eljárás ellen.

Dr. H.

A szeszadó javaslatból, mely most már a törvényhozás előtt áll, mégis csak törvény lesz már az idén. Gr. Szapáry pénzügyminiszter ugyanis közelebb Bécsben járt s ott az osztrák pénzügyminiszterrel is értekezett. Az 1867-iki közösügyi törvény szerint a közvetett adókat (szesz, bor, bus, dohány, só, stb.) Ausztria és Magyarország egyenlő elvek alapján köteles szabályozni. Azért az osztrák és magyar miniszterek előbb megalkusznak egymással s azután az alkut magyar és osztrák törvényhozás elé terjesztik. így történik az uj szeszadóval is. Az uj törvény fölött is megalkudott a két miniszter és mint hivatalos lapok írják, az uj szeszadó törvénynek úgy nálunk, mint Ausztriában leendő létrejövetele most már kétségtelen és ennek következtében úgy Magyarország, mint Ausztria jövő évi költségvetése lényegesen kedvezőbb mérleget fog fölmutatni, mi több, e törvény kedvező hatása már a jelen év utolsó negyedének állami bevételeiben is észrevehető „lesz.

A kath főpapság és a választások. A „Magyar Korona“ alap élén: „Elhibázott kortesfogás“ czim- mel, a következő czikket közli- „Elhibázott körte fogásnak tartjuk a félhivatalos „Pol. Korr.“-nek azt a budapesti hírét, mely szerint a legutóbbi püspöki konferenczia alkalmával szóba jött volna a választásoknál tanúsítandó magatartás is, és hogy Samassa érsek és többi püspöktársai között éles ellentét merült volna fel e részben. Ebből egyszerűen egy szó sem igaz. A jelzett konferenczia alkalmával nem korteskedett senki, nem folytatott senki választási mozgalmazkodást és igy ellentétről beszélni nagyon is mondva csinált tudománynak tűnhetik fel a bécsi félhivatalos „Pol. Korr.“ részéről.“

Nemet-orosz barátság. A „Novoje Vremja“ igen rokonszenves hangon szól Németország s ennek Oroszországgal való fegyvertársi viszonya felől azt mondja, hogy példátlanul áll a történelemben ez a viszony, mely — a mint Oroszországban általán remélik — tartós lesz.

Az uj lőfegyverek Az ismétlő fegyverek kiküszöbölése a közös hadseregből elhatározott dolog s helyettök legközelebb a lehető tölténytokos puskák lépnek életbe, most már csak az iránt kell határozni, a bemutatott rendszerek közül melyiket fogadják el. A levehető töltények mellett a puskát rendes körülmények között egycsövű puska gyanánt lehet használni s csak kiváló esetekben, midőn végeldöntésről van szó s tönkretevő gyors tüzelést kell kifejteni, illés/,tetik rá a tölténytáskában készen tartott s megtöltött tok a puskára, mely igy aztán ismétlő fegyverül használható. A közös hadügyminisztérium előtt most különösen egy gyalogtiszt által feltalált gépezet fekszik, melylyel fél perez alatt tizet lehet lőni, mi több az elégnél, miután a puskacső már az első perez után oly forró lesz, hogy a katona nem képes kezével 'tartani.

Pokolgépek divatja A londoni lakosságot nagy izgalomban tartja a legnagyobb föltedezés; a cha- ringcrossi, nyugoti és paddingtoni pályaudvarokon találtak dynamit-koffereket igen erősen megtöltve s pokolgép-órákkal fölszerelve. A gépezet és dina- mit, mint azt Woolwichban megállapították, amerikai eredetű s kétségtelen, hogy itt az O’Donovan Rossa iskolájából való ir terroristák merényletterve forog fenn. Iszonyú azt elgondolni is, hogy az ősz- szesen egy mázsányi dyuamit micsoda retteutő pusztítást vihetett volna véghez; miután a charingcrossi pályaudvar közvetleu szomszédja a parlamenti épülethez vezető széles Whitehall-utczának, hol csupa kor mányi épületek állnak.

Az erdélyrészi függetlenségi párt nyilatkozata. t

(Vége.)

A czélból indítványozni fogjuk a magyar ezre- dekben a magyar vezényszót és a külön tiszti előléptetést, az ezredeknek toborzási kerületükben területi osztályonként leendő elhelyezését, a katonai szolgálat idejének leszállítását s a kadét-iskoláknak bűnügyekben a polgári bíróságok alá vetését, a közös hadsereg hazánkban levő testületéinek és köz- igazgatásának a honvédelmi miniszter alá való áthelyezését és végül a honvédségnek vezérkarral és tüzérséggel leendő felszerelését.

Óhajtjuk a delegáczió eltörlését, mert idegen befolyás érvényesítésének eszköze és a nemzet érdekeit védeni képtelen. A mig ezt foganatosíthatjuk ha a körülmények úgy kívánják, nemzetünk vagyonának és polgáraink vérének védelmére a külügyi és a hadi politika ellenőrzésére, felhagyva a távol maradás meddő terét, a delegáczióban is elfoglaland- j.uk őrálló helyünket.

Igazságunk tudatában, erőnk érzetében saját terén, a delegáczióban is meg fogjuk támadni a jelen rendszert és közös intézményt.

Állami létünk belső életét az elhatalmasodott és felemésztő bureaukráczia elvetésével a deczentrali- záczió és önkormányzat alapján, az egyszerűség, gyorsaság és olcsóság valósításával kívánjuk rendezni, hogy ne legyenek az orgánumok kétszeresen szervezve, melyből egyik a jogok és az önkormányzat látszatát, a másik pedig a valóságos hatalmat birja és gyakorolja.

Az egyéni szabadságot oly tágas körre véljük kiterjeszteni, hogy az egyéni szabadság és önkormányzat bástyái mögött minden nemzetiség és felekezet feltalálhassa faja és vallása védelmét, hogy az egyenlő jogok erős kapcsaiban mint testvérrel ölelkezzünk, mint bajtárshoz sorakozzunk.

Ember és ember közt nincs addig egyeulőség és nem él a testvériség, a mig az izraelitának politikai felszabadítását nem követi a társadalmi megváltás.

Igazságszolgátatásunk rendszerét a közvetlenség és szóbeliség alapján kell ujjáalkotnunk, hogy levetkezve a formaság kötelékeit, az igazságot magát és ne a perrend formáit szolgálja.

Adó és pénzügyi rendszerünket, annak kezelését, gyökeresen át kell alakítani azon elv szemmeltar- tásával, hogy az állam van a polgárokért és nem a porgárok az államért; hogy a hivatalnok a néptől huzza jutalmát, szolgálni is a népért és annak érdekében köteles.

A földbirtok napról-napra veszti értékét és jövedelmezőségét, gyorsan cserél gazdát, fenyegetően szaporodnak a birtoktalanok, kiknek növekedése ba