Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-02-18 / 19. szám

7G ban. A kézdi-vásárhelyi törvényszék uj tárgyalást tartott a két vádlott fölött, de a legterhelőbb tanú Má­té Mózes újra azt vallotta, hogy a puskát, mely- lyel Pap Miklós Beesés János életét kioltotta, az ál­dozat fia, Beczés Lajos vásárolta tőle. A törvény­szék az időközben életbelépett büntető törvénykönyv alapján az anyát és fiát, eddigi büntetésük beszá­mításával újból 15—15 évi fegyházra Ítélte el. A vádlottak tagadásban voltak és föllebbeztek. A ma­ros vásárhelyi kir. tábla mindkettőt fölmentette. A kir. Kúria Ocsvay biró előadása után a törvényszék ítéletét föloldotta s uj végtárgyalást redelt az öaz- szes korábbi tanuk beidézésével. Id."gróf Cziráky Jánosról. Hogy milyen gyöngéd érzelmű, áldott jóságu ember volt az elhunyt id. Cziráky János gróf, azt mindenki tudja, a kiuek csak alkalma volt e valóban minden izében nemes főurral érintkezhetni, — írja a „Függetlenség. — Páratlan gyöngédségét a következő kis epizód is jellemzi. A hatvanas évtized utolsó évében, egy szép téli napon meglátogatta egyik ismert nevű mágná­sunkat, kivel baráti viszony fűzte össze. Dolgozó szobájában fogadta el Cziráky grófot s fontos po­litikai dolgokról beszélgettek együtt. Beszéd közben Cziráky fölvett egyet az asztalon heverő játék-bárá­nyok közül s azzal öntudatlanul elkezdett játsza­dozni, addig mig azt egészen össze törte. A szoba egyik sarkából egyszerre csak gyermeksirás hang­zott fel, a mi mindig nagyobb lŐn. Cziráky ijedten tekingetett arra s látja barátjának kis fiát, ki a függöny mögül nézte a báránynyali játékát s most hogy az eltört, kedves játékát ksserversen siratta. Az áldott jóságu ősz főur oda ment az apró fiúcs­kához, csitította, ígért neki más bárányt s végül mikor látta, hogy sehogy se vigasztalódik, elbú­csúzott barátjától, kézen fogta a kis fiút s elvezetve azt egyik váczi utczai játék kereskedésbe egy pom­pás igazi gyapjúval födött, bégetni tudó nagy bá­rányt vett számára, mely százszor szebb volt az eltöröttnél s a mely teljesen vigasztalta a kis fiút. A derék főur áldott jóságu szivét már a — sírbolt hideg falai takarják, — a kis fiú felnőtt ember lett, de az a bizonyos bárány megvan még s leg­drágább ereklyéi közt foglal helyet. Kik lopták el a negyed milliót? Ezt a sok em­bert foglalkoztató kérdést meglehetős kalandos mó­don igyekszik megoldani a „N. P. Journál“ értesü­lése szerint reudőrségünk, mely azt hiszi, hogy a postapénztárt hosszú és gondos előkészület után egy nemzetközi banda lopta el. A mult év végén ka­rácsony és Szilveszter közt a lapokat az a hir jár­ta be, hogy Liland Stamford, a Paczifiic-vasut el­nöke, Amerikából nyolez személyből álló kíséreté­vel a fővárosban időz. Három nappal a postalopás előtt az amerikai társaság több kocsin úgyszólván tüntetőleg a pályaudvarhoz hajtatott s a lapok azt is jelentették, hogy Stamford Szegedre utazott, s on­nan Keletre szándékszik. Néhány nappal ezután va­laki azt jelentette a rendőrségnek, hogy bizonyos kételyei vannak ez iránt a Stamford ur iránt. Erre a rendőrség több irányban kutatásokat tett. Kérdést intézett a budapesti amerikai főkonzulátus­hoz. Ez azt felelte, hogy Stamford ur nála nem mutatta be magát, pedig Stamford elnök, a ki egyút­tal szenátor is, olyan előkelő egyéniség az Egye­sült-államokban, hogy az Unió kormánya bizonyo­san értesítette volna a budapesti konzult, ha Stam­ford Budapestre készült volna jönni. Az is kitűnt, hogy az itt járt idegen személyleirása nem illik az igazi Stramfordra. Végül az is kiderült, hogy Stam­ford nem járt Szegeden, s igy felmerült a gyanú, hogy valami hírhedt iparlovag élt vissza Stamford nevével a társaival együtt csak azért ment a pá­lyaházhoz, hogy vagy itt maradjon, vagy rövid tá­vozás után aztán ide ismét visszatérjen. A rendőr­ség azonban minden kutatás mellett nem tudott az illetőknek további nyomára jutni. A postalopás utón nemsokára egy skócziai nemesi név viselője szállott meg egy itteni vendéglőben. De midőn rá a ren­dőrséget figyelmeztették, a skót főur már eltűnt. Most a redőrség a külföldön keresi az amerikaiakat és a skótot, mert őket hozzák összeköttetésbe a nagy postalopással. Ai.'don Katona István elemi iskolai tanító, ki elválva' ólt nejétől, már hosszabb idő óta üldözte szerelmével B. Betta kisasszonyt, tisztességes szü­lők leányát. A leány vissz utasitá a tanító udvar­lását, mit az azzal boszult meg, hogy kétszer a leányra lőtt s azután önmagát melbe lőtte. A leány ki fog épülni a sérülésekből, Katona sebe életve­szélyes. Nagy hamis kártyázás nyomára jöttek a párisi kaszinók egyik legelőkelőbbjében a „cercle royal • ban, mely a reakcionáris körök egyik legkiválóbb gyülőhelye. A quinze-játéknál jegyzett kártyák nyo­mára jöttek. Rögtön házkutatást rendeltek el s az egyik kaszinószolga szobájában egy ládát találtak 100,000 frankkal és több csomó jegyzett kártyával. A szolga nem akar semmit vallami. A kaszinó el­nöke, Tremoville herczeg a rendőrséghez fordult a czinko8ok kitudása végett. Érdekes zsákmány. A beregszászi megyeházhoz tartozó istállóban egy szép, dólczeg, sugár, másfél­éves szarvas képezi most az érdeklődés tárgyát, melyet Dubróka községben a mult héten elevenen fogtak meg. A farkasoktól űzött szarvas ugyanis be­szaladt a községbe, hol a kutyák körülfogták, a községi lakosok űzőbe vették, s hosszú hajsza után a kifárasztott állatot elevenen elfogták. A küzde­lem közben a szarvas egy pár ember első lábaival letiport s egyik szarva meg is sérült, de most már megszelídült s a zsemlyét ős sóskenyeret a lá­togatók kezéből elveszi. A szarvas a főispán tulaj­donába került. Herczeg és mészáros kisasszony. Emsben tör­tént az, hogy H. herczeg, „halálosan“ beleszeretett Blohberger mészáros fogadott lányába. Eljegyzés, esküvő azonnal meg lön állapítva. A kózfogó meg is történt, 8 a lakodalomnak is má.i két hó előtt végbe kellett volna mennie. S miért késett eddig ? Csak azért, mert a herczeg mégis restéit polgár­leányt elvenni a menyasszonyának előbb nemességet akart kieszközölni. Azóta a házassági terv dugába dőlt s a mészáros kárpótlásul 30,000 irtot követel a herczegi vőlegénytől. Ez azonban ügyvédjéhez for­dult. Most folyik a pör. Égő grófkisasszony. A gróf Chotek-család egy fiatal bájos leány-tagja — mint Grossprixeuből ír­ják — e napokban majdnem a lángok áldozata lön. Octavia comtesse a kastély könyvtárszobájában ol­vasott s annyira el volt merülve, hogy észre sem vette, midőn haja a gyertya lángjánál meggyuladt. Egy pillanat alatt ruhája is égni kezdett. Szeren­csére ép akkor lépett be egy cseléd s ez hamar elfőjtá a tüzet. De a leányka igy is erős égési se­beket kapott mellén és arczán. Az Aussigból hozott orvos azonban nem tartja veszélyesnek a beteg ál­lapotát. Botrány egy színházban. A párisi olasz operá­ban 9-én este nagy botrány volt. A igazgatóság úgy látszik viszályban ól a primadonnával, Fidés- Derniés asszonynyal, ki ennek folytán megtagadta közreműködését Massenet „Herodiás“ czimü uj ope­rájában. A közönséget a nap folyamán nem értesí­tették ezen körülményről, csak este raggattak ki Írott czédulákat a színházra, hogy: „Fidés-Derniés asszony rosszulléte miatt a „Herodiás“ helyett „Hernani“ kerül színre.“ A közönség, mely szakadó esőben ment színházba, nem látta a műsorváltozást jelentő hirdetést s azért nem kevéssé volt megle­petve, midőn a rendező kilépett a színpadra s be­jelentő az esetet. Alig hangzott el szava, a színház­ban óriási lárma keletkezett. „Nem igaz“, kiálták mindenfelől és éktelenül fütyültek s piszszegtek. Egy nagy csoport később a pénztárhoz ment s lármázva követeié vissza pénzét. Az igazgatóság, mint hire jár, hogy igazolja magát a közönség előtt, orvost is küldött a primadonna lakására, hogy „gyengél­kedését“ bizonyitványnyal igazolja, de a duzzogó primadonna nem bocsátotta magához az orvost. Szerkesztői posta. Patrióta. Nagyon örvendenék látogatásuknak, csak értesít­senek előbb, hogy mikor jönnek. S. U. Brassó (Bolonya). Miért nem szólal már meg egyszer ? D. I. Brassó. A január havi kimutatást még nem kaptuk meg. Kérjük a másikkal együtt. Stiz, Bogaras. Önöknél nagyon egyhangú lehet az élet ezt sejteti a hosszú hallgatás, üdvözlet k. családjának. H. Z. Brassó. Köszönjük ; mai számunkra elkésve jött. — jövőre! Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdéi, 1884. febr. 15-én. Magyar aranyjáradék 6•/, ...................................... 121.60 Magyar aranyjáradék 4•/„...........................................89.85 Magyar papirjáradék 5•/, ........................................... 87 55 Magyar vasúti kölcsön......................................................140.25 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 93 60 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 116.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, ül. kibocsátás . 99,— Magyar földtehermentesitési kötvény ................................100.50 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 100 25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.50 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 100.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény...........................101.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szó'lődézsmaváltsági kötvény...........................98,— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ................................115.50 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ..........................112.50 Osztrák járadék papírban .................................................79.80 Osztrák járadék ezüstben...................................... 80 45 Osztrák járadék aranyban ...........................................101.50 1860-iki osztrák államsorsjegyek ................................ 145 50 Osztrák-magyar bankrészvény ...................................... 842.— Magyar hitelbank-részvény ........................................... 307.— Osztrák hitelintézet-részvény ........................... . . 305.50 Ezüst...................................................................... . —.— Cs. és kir. arany ............................................................ 5.69 20 frankos arany (Napoleond’or)...................... 9.59 Német birodalmi márka...................................... . 69.25 London.....................................................................................12140 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Egy előkelő, szép műveltségű, jeles tollal biró és disztinguált, rendkívül csi­nos külsejű budapesti 28 éves nőtlen fiatal ember hozzá megfelelő állást keres Erdélyben, akár gazdaságnál, akár valamely vállalatnál. Bővebb értesülést ad a szerkesztőség. X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX lí Bi0.t03:iJLzlet-*vstltozts.tâts. JllhaMiralit J®l®nit®iia a iaagy®riâl®:EQÎâ k©a©3h3®gn®lk„ Hh©gy IbimloríaBl®^®“ nae'i 3a©iat«MiIfaiálly laapj át®! EMP* a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, la®l zndiiil'BimBXDTü ASZTALOS, KÁRPITOS és ESZTERGÁLYOS BÚTOROKKAL ® Isguagjolii) na sík sikk ion ©3 ll®gjialáaay©3aíbIbaiQ sa©lgáll©]k. PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban. 118—253 55K $útcr- és lütycrrafilár a Czérna-utcza sarkán, a Jeckelius-féle gyógytárral szemben (hol ezelőtt a doliáuy-nagytőzsde volt). TJgryanott &iófa-f©-u.mirolc 2'/a Isxajczárért Fcaplaatóls □’ t t p * fp» p* GG I CD> FT CT+“ c-t­CT? P g P H-< • p I-S p, * t 4 & *»0<>0<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyőrgyön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom