Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-02-09 / 16. szám

Botrány a bálon. Hallatlan botrány történt Kecs­keméten az ottani nőegylet bálján. A bál egyik fő­rendezője, Koricsánszky ur — a kit Kecskeméten mindenki csak „fillokszéra doktorinak hiv, miután a kormány költségén — nézi ott a filokszérákat, _ különböző nótákat huzatott az ottani nagyon felkapott, de el is kapott czigányprimással, Balogh Bandival. Bandi gyerek csak buzta is egy darabig, mig végre odaszólt Koricsánszkynak, hogy fizes­sen ; erre Koricsánszky jó kedvében azzal fizetett, hogy a czigány prímás nyakába pezsgőt öntött s orrát fölfricskázta. A czigányok ugyan hozzá lehet­nek szokva az ilyen modorhoz, hanem Balog Ban­dinak a nyakába öntött pezsgő a fejébe ment s a folyosón elfogván Koricsánszkyt, úgy állt rajta bo- szut, hogy többször arczul csapta. A botrány óriási feltűnést keltett Kecskeméten, mindenütt arról a ritka esetről beszélnek, hogy egy czigány ütött arczul egy urat. Az eset folytatása a járás­bíróság előtt fog lejátszódni, miután Koricsánszky a czigány ellen megtette a feljelentést. Februárban május. Bármennyire tiltsa is a „fi­nom müveit társalkodó“ az időről való beszélgetést, mostanában úgy viseli magát, hogy lehetetlen agyon­hallgatni. Folyton enyhül, langyosul úgy, hogy ha a naptár februárt nem mutatna, májusban hinnők magunkat. Különböző vidékekről jönnek értesítések, hogy a tavaszi rügyedzés már beállt. Grussbach- ban (znaimi kerület) pedig egy idő óta még árnyék­ban is 8—10 Réaumur fok meleg van; a minek az lett a következménye, hogy az erdőben kivirult a májusi gyöngyvirág (Lencoium vernum). Ha igy tart az idő, nemsokára megérkeznek a — zöldülő ta­vaszról szóló zöld zöngemények. Elevenen fölakasztva. A Rohonczról Kőszegre menő fuvarosok pénteken az országúton már mész- sziről jajgatást hallottak. Közelebb érve a hang for­rásához, egy embert pillantottak meg, a mint kezeinél fogva egy fára fel volt akasztva. A jajgató embert leoldották i csak akkor vették észre, hogy testén több vérző seb van. A szerencsétlen ember elbe­szélte, hogy az utón több zsivány megtámadta, ki­rabolta s hogy könnyebben elmenekülhessenek, őt egy fára felkötötték kezénél fogva. A rejtélyes ügy­ben a vizsgálat már megindult. Tehát Stellmaoher ! Blöch titkos rendőr gyilkosá­ban egy volt katonatársa felismerte Stellmacher czi- pészt. Hir szerint a gyilkos beismerte már maga is, hogy Stellmacher Hermannak hívják, 31 éves, Grottkauban (Orosz-Szilézia) született és a szász hadseregből Svájczba szökött, a hol a Most-féle szoczialista forradalmi párthoz csatlakozott. A gyil kos állítólag azt is bevallotta, hogy négy hónapja tartózkodik Bécsben álnév alatt és része volt Hlu- bek meggyilkolásában. Megmondta, hogy hol lakott, de szállásadója az ismételt felszólítások daczára sem jelentkezett még. Veszett disznó, veszett kecske, veszett emberek. Veszett világ van Csizban. Közelebb egy földmives disznaján kiütött a veszettség, megmart egy kecs­két és a gazda egyik gyermekét. A gyermek meg is halt víziszonyban, borzasztó kínok között. Hogy azonban a veszett fejszének a nyelét el ne veszítsék, — a veszett kecskét megették. A legidősebb markotányosnő. A porosz hadsereg legidősebb markotányosnéja, egy Schleurig nevű özvegy, közelebb 96 éves korában bevonult a „nagy hadsereghez.“ Temetése Georgen községben nagy katonai pompával ment végbe. Schleurig asszony nemcsak az 1813-iki, 18U-iki és 1815-iki szabad- ságharczokban, de az 1848-iki badeni háborúban is részt vett. Szolgálatai jutalmául egy emlékérmet is kapott kitüntetés gyanánt, melyet élte végéig büsz­, kén hordott a mellén. Hült tetemeit a brandenbur­gi ezred teljes díszben kisérte örök nyugalomra s a simái a zászlóval tisztelegtek neki örök búcsú­zóul. írod. alom. Fontos lroi&lmi hír. Már húsz éve annak, hogy Vörös­marty Mihály összes müvei megjelentek. Miután 1871-ben Káth Mórnak, a müvek akkori kiadójának, kiadási joga meg­szűnt, a példányok pedig elfogytak és mór évek óta a könyv- piaczon nem kaphatók: nagyon örvendetes azon hir, hogy Méhner Vilmos, jó hírnevű kiadóczég a kiadási jogot Vörös­marty örököseitől megszerezte és egy uj legteljesebb diszki- adást ad ki. Az uj kiadás Gyulay Pál felügyelete alatt kerül sajtó alá s magába foglalandja Vörösmarty több oly nagy­becsű müvét is, melyek az eddigi kiadásokban nem jelentek meg. Ez igen díszes’kiállítású, irodalmi kincset képező', teljes uj kiadásra mi is felhívjuk a figyelmet, mint azt a fővárosi sajtó joggal tette. A Ráth Károly által szerkesztett „Kiállítási Lapok“ 4-ik száma megjelent a Deutsch M.-féle müv. intézet kiadásában következő tartalommal: Mit — miképen kell kiállítani ? — II. Bútoripar és lakberendezés. — A vadászat a kiállításon. — Egy kiállítás belső gépezete. — A nizzai kiállításból. — Ipartörvény: Kik vannnak félre vezetve? A kereskedelmi és iparkamarák reformja. A kézműipar, gyáriipar, háziipar, ke­reskedés közti határvonal. — Kiállítási krónika: Vidéki hí­rek. Első kiállítások az ó-korban. 1884. évi külföldi kiállítá­sok. Az osztrák minisztérium és a külföldi kiállítások. — Ipartörténeti adatok a század elejéről. Libbeii ipar. — Kü­lönfélék: A földek értéke és a gazdasági gépek í rancziaor- szágban stb. — Elárusitási és italmérési szabályzat. — Hir­detések. — Kép: Az 1885. évi orsz. kiállítás iparcsarnoká (a végleg elfogadott terv szerint.) Szerkesztői posta. Patriota. Jövőre; tudtam, hogy gondolkozásra fog okot adni, de a magyarázatot megadom ; levél megy. Sz. L. Brassó. A küldemény nagyon jellemző s igen magas röptű. Szt. Budapest. Vettük, levél ment. Publioista, Brassó. Későn érkezett. Szterényl B. Jövőre. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- is értéktőzsdén, 1884. febr. 8-án. Magyar aranyjáradék 6°/ ................................. 121 65 Magyar aranyjáradék 4% ......................................... 89.95 Magyar papirjáradék 6#/# .................................. 87 70 Magyar vasúti kölcsön ..........................................140.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 93 60 Magyar keleti vasúti államkötvény, H. kibocsátás . 116.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, Hl. kibocsátás . 98.7 5 Magyar főldtehermentesitési kötvény ...............................100.26 Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 99.60 Temes-bánáti főldtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.50 Erdélyi főldtehermentesitési kötvény .......................... 100 7 5 Horvát-szlavon főldtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény.................................98.— Magyar nyereménysorsjegy-kőlcsön ...............................116.— Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ..........................112.25 Osztrák járadék papírban ................................................79.90 Osztrák járadék ezüstben................................ ..... 80.— Osztrák járadék aranyban...............................................101.10 1860-iki osztrák államsorsjegyek ................................ 136 50 Osztrák-magyar bankrészvény ..................................... 848.— Magyar hitelbank-részvény .......................................... 308.25 Osztrák hitelintézet-részvény ...................................... 308.70 Ezüst......................................... . . —.— Cs. és kir. arany ......................................................... 6.69 20 frankos arany (Napoleond’or) ..................... 9.59 Német birodalmi márka.......................................................59.20 London....................................................................................121.20 Felelős szerkesztő; Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Szám 6128./1883. tlkkvi. Árverési hirdetményi kivonat. A sepsi-szentgyőrgyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy A d- ler Henrik végrehajtatónak Ráduly Sán­dor é8 neje végrehajtást szenvedők elleni 230 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehaj­tási ügyében a kézdi-vásárhelyi kir. törvény­szék (a s.-szeutgyőrgyi kir. járásbíróság) terü­letén Sepsi-Szentgyörgy városában fekvő a s.- szentgyörgyi 302. számú telekjegyzőkönyvben foglalt A f 703. és 704. helyrajzi sz. alatti Ráduly Sándor és neje Gyurka Juliánná tulaj­donául felvett ingatlanra az árverést 1006 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingat­lan az 1884. évi február hó 23-ik napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság irodá­jában megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 107«-át vagyis 100 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881 : LX. törv. czikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. A sepsi-szentgyőrgyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságtól 1883. deczember 11-ik napján. Vájná 3—3 királyi járásbiró. immimmmi Egy előkelő, szép műveltségű, jeles tollal biró és disztinguált, rendkívül csinos külsejű budapes­ti 28 éves nőtlen fiatal ember hoz­zá megfelelő állást keres Erdély­ben, akár gazdaságnál, akár vala­mely vállalatnál. Bővebb értesítést ad a szerkesz­tőség. IB'ú.toaíTj.zlet-Trscltozta.tá.s. ülnliroii iisaieleiiel jj©leniem a s^gy érdemli koaonségnek,, hegy bniorüaleie* mei saeni-Mihály napjai®II a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, *3Ni bol mandenmemn ASZTALOS, KÁRPITOS és ESZTERGÁLYOS BÚTOROKKAL a legnagyobb Tálasai ékban és legjjniányosabban szolgálok.. PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban 15 2 ] % $úicr‘ és lüticrra^iár a Cxérna-utcza sarkán, a Jeckelius-féle gyógy tárral szemben (hol ezelőtt a dohány-nagy tőzsde volt) TJg^rarhott diófa-foiomirolr 27, Isxajczátrért Israplxatólc |~| ’ yomatott BernsUia Márknál Sepai-Szentg/örgyön

Next

/
Oldalképek
Tartalom