Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-27 / 144. szám

r= 574 -3 lág péuzpiáczain. Az „Egyetértés“ a következőket jegyzi meg a czikkre : „lia a jelzett fordulat csak­ugyan bekövetkeznék és sikert aratna, hazánknak s az egész monarchiának ki sem számítható javára szolgáland.“ Gyarmatpolitika. A Stefani-ügynökségnek Berlinből Írják, hogy Olaszország aláírta a nemzetközi Afrika-társulatnak a hatalmak által való elismerte­tése tárgyában kötött egyezményt. Az egyezmény biztosítja Olaszországnak a teljes kereskedelmi és hajózási szabadságot az afrikai társulat területén. A „Times“ lényegében alaposnak tartja az uj- Guinea annexiójáról szóló hirt. Különben, véleke­dik a City-lap, Angliának elég szigete van s épen nincs szüksége más államok szerzeményeit irigyel­nie. A németek kitűnő gyarmatosok lesznek. Mind- azáltal megrójja a „Times“ az angol gyarmatügyi minisztériumot, mely közönyös marad, mig egy oly aunexió be nem következik, mely az angol keres­kedelmet ki fogja zárni oly területről, mely kevés óvatosság mellett meg lett volna tartható. A Kon g o-k onfarenczia legutóbb tartott ülésén ismét az é3zak amerikai Egyesült-Államok által indítványozott semlegesitési tervet tárgyalta, de a tárgyalást, végül elhalasztotta, mert különböző oldalról oda nyilatkoztak, hogy e kérdés nem tar­tozik az értekezlet tulajdonképeni feladatának ke­retébe. A hitelválság. Ausztriából szomorú hírek jönnek hozzánk na­ponta. A hitel állapota megrendült, a tőzsdei érté kék becse alászállott, a pénzpiaca embereit időnkint rémület fogja el, a vállalkozási kedv szünetel, az ipari termelés nem egy irányban pangásnak indult s a közönség meg van riadva s rendületlennek vélt pénzintézetek s hitelpapírok szilárdságában is kétel­kedni kezd. Mind e baj hónapok óta tart s ma mindezt fokozza amaz óriási sikkasztás, mely az alsó-ausztriai Escompte-banknál a minapnag világra jött. A hitelválság hónapok óta tart már. Kezdődött a czukorgyárak bukásánál. Folytatódott a cseh löld- hitelintézetnél. Úgy látszik : tetőpontra jut most a két milliós sikkasztás köztudomásra hozatala alkal­mával. Sokan úgy vélekednek, mintha az 1873-iki válság előestéjen állanánk. A közgazdasági helyzet valósággal komoly. A me­zőgazdasági válság egész Európára kiterjed. Kiter­jed kisebb-nagyobb mérvben Angliára, Franczia-, Német- és Magyarországra. Kiterjed Ausztriára is. A gabnaspekuláczió óriási veszteségeket idézett elő, a bécsi, budapesti tőzsdéken a gabnaárak példát­lan hair/al.lftsa mia tt E veszeségek bukásokat idéz­tek elő, a bukások' éreztetik romboló hatásukat a pénz és hitelint ézetek за nagyobb kisebb ke­reskedelemmel. 5 ' ‘ gabnaáak hanyatlása miatt a nyamermelc osztál У sem vdt abban a helyzetben, hogy normális fogy,- osztása által segélyére siethetett volna a gyártásnak 8 a kereskedelemnek. S mint említők : а к0£7к%л adapouí ellen más oldalról is nem jelentéktelen támadás intéztetett. Értjük a ezu- kortermelés bukását, a szesztermelés hanyatlását s kivált Ausztriában a bekövetkezett bukásokat. Az alsó-ausztriai leszámítoló banknál elkövetett óriási sikkasztás minden körülmény közt nagy fi­gyelmet gerjesztett volna. De épen most a külön­ben is válsággal fenyegető helyzetben valósággal Elek deák uram. Karácsonyi történet. Nagy baj, ha az ember vén korában lesz sze­relmes; legalább is furcsa. Michel Angelo, a láng­eszű festő ugyan 63 éves korában irta Corinnához első szerelmes versét ; de azért Elek deák uram, az agglegény harangozó még nem formálhatott just ahoz, hogy akár szerelmes verssel, akár prózai val­lomással fiatal menyecskét szerezzen a házhoz. Elek deák uram különben nyalka egy férfi volt még mindig, daczára az 50-ik ősz deres ritka fürteiDek. Sőt ezelőtt különös Don Juan hírében is állott a szépnemnél. Rátermettsége onDan is származhatott, hogy esperes nagybátyjának nimbusából ő reá is esett néhány fénysugár. Hangjának szépsége bizo­nyos varázserővel hatott az álntatos szivekre; ki­vált a karácsony-éji misére ifja-nagyja tódult a ezukorsüveg-meredek hegyen fel a zsúfolt templom­ba, hogy Elek uram „kényes“ énekében gyönyör­ködhessék, Kényes úri hangja és modora szerez­hette meg neki hajdan ezt a ritka ёкез nevet : „Selyem Elek !“ No, hiszen vannak az embernek irigyei is. Se- ly jm Elek sem volt ezektől ment. A kántor ur, ki­nek szerencséje volt, az agyagfalvi réteD hangvezé­rül elfujni azt a nótát : „Háromszinü véres zászló . . , Éljen Berzenczey László“ hát az bizony nem egyszer ócsárolta Elek deák uramat Hoppáj Kati né! kocsmájában ; sőt szak­értői szigorral kimondta, hogy Elek kollegának „gégehaQgja“ van. Hírnevén még sem volt képes aggasztó dolog az. A bank maga, melynél történt, egyike a legsxilárde.bb intézeteknek s egész bizton­sággal remélhető, hogy a sikkasztás őt nem meg­buktatni, de komolyan megrendíteni se lesz képes. Azonban sohase tudni előre, hogy a pénzpiacz sok intézete ingani kezd s a mikor a közönség ideges­sége különben is túlfeszített, az ily esetek mily irányban s mily mérvben fogják zsibbasztó sőt pusz­tító hatásukat gyakorolni. A sötétet feketére festeni nem akarjuk s a hely­zetet kétségbeejtőnek nem látjuk. De igeu is elég ko­molynak arra, hogy hazai intézeteinket s péuzpia- ezunk vezető férfiait figyelmeztessük arra, hogy az óvatosságra e pillanatban kétszeres szükség Yan. Az értékek és vállalatok közül gondosan ki kell válo­gatni az erőseket, és életképeseket 8 ezeket meg kell különböztetni a gyengéktől és veszendőktől, üj vállalkozásokba semmi szín alatt uern kapni, a meg­kezdettek fokozatus lebonyolítását eszélyesen elő­mozdítani, a pénzintézetek tárczáját kettőzött gond­dal kezelni 8 általában, hogy úgy mondjuk, szoros diétát tartani : ez most a teendő. A válságot tagadni lehetetlen, sőt tagadni osto­baság volna. Nem is lesz annak egyhamar vége se nálunk, se Ausztriában. Mert a válság főbb ténye­zői : a gabnaárhanyatlás s a ezukor- és szeszterme- lésuek és a ki vite i kereskedelemuek pangása oly természetűek, hogy ezek megjavulása hosszú időt és sok munkát vesz igénybe. Lappangva tehát so­káig fog a válság tartani. De erős meggyőződésünk, hogy se kitörése és pusztítása oly rohamos, se hatása oly mély és messzeterjedő nem lesz, miüt volt az 1873-iki. Ál­talában a kettőt összehasonlítani nem lehet. Azon egyszerű oknál fogva, mert a mostani helyzetet oly határtalan szédelgés az alapítások é3 beteg vál­lalkozások terén uem előzte meg, mint a hogy meg­előzte a 73-ikit. Komoly feladat vár azonban kormányunkra is. Igaz, hogy az áliamhitel is csökkeni fog, kivált ha azt most veszik igénybe nagyobb mérvben, mind­amellett a kormány feladata a magasra csigázott adókat az eddigi könyörtelenséggel nem hajtani be, a nagyobb gyártásnak s némely vállalatoknak eset­leg és a szükséghez képest haladékokat és enyhíté­seket engedélyezni, s nem hiszszük ugyan, hogy rá kerül a sor, de mégis a feltétlenül ki nem zárható szükség esetére készen lenni, hogy a pénzpiacz egyik másik területén alkalmas időben és módon segítséget nyújthasson. Meg kell egyébiránt jegyező";.!:, hogy nálunk — a mint várható is volt, se az illetékes körök, se a közönség rétégéi nem veszték el nyugalmukat. Az alsó-ausztriai leszámítoló bank esete a budapesti piaczon ili.,T fog Srintoni egy vagy két magán em- br rt, pénzintézetet pedig számbavehetőleg egyetlen­egyet sem. E. Hadkötelesek figyelmébe. A honvédelmi miniszter, f. évi 60.402. sz. alatt körrendeletét intézett valamennyi megye közönsé­géhez. az állandó felülvizsgáló bizottságok tárgyá­ban. Tudatta, hogy Nagy Szebenben, Kolozsváron, Gyu­lafehérváron és Brassóban szervezett állandó vegyes felülvizsgáló bizottságok a jövő 188.3-ik évben, — csorbát ejteni. Elek tetszett a fehérnépeknek, s punktum ! De szerencsétlenségére megházasodott; nimbusa kezdett veszni s boldog nyugalma plevnai veresé­get szenvedett házasságának első karácsony ünne­pén. Hát biz' az úgy történt, hogy a kánt’ uram nyal­ka képezdész fia hazaállitott Somlyóról karácsony előestjén, s gángosan beköszöntött Elek házába s csak annyit mondott hogy : — Jó estét ! Aztán nem beszélt sokat, hanem folyton farkas­szemmel nézte a menyecskét, a harangozónét, kit gyermekkorából ismert. „Hát immár soha sem megy elsőt harangozni ?“ monda a menyecske az urához. Elek habozva nyúlt a nagy köteg kulcs után s vontatva lépdelt ki a házból. Még egyszer vissza­fordult a kapuból, mintha valamit otthon feledett volna. Bizony, nyugalmát feledte otthon, s a nélkül pedig még harangozni sem épen könnyű ! Lopva bekandikált az ablakon, s hát a menyecskét élénk beszédben látja a fiatal vendéggel. Ily pisolgó kép­pel ő hozzá még soha sem fordult a drága oldal­borda ! Ment, ment a hegyen fel, de a lámpavilágitás da­czára is gyakran botovkázva ■ s mikor a keskeny csiga-biga kacskaringós kőlépcsőzeten felkuszott a toronyba, térdeit először érzé inogni. Mintha egy uj, ólomsulyu érzés nehezült volna szivére ! — Fél tékenység ? A harangot sem zugatta úgy, mint máskor. In­kább félreverte ; s ekkor is akárhány hang belefa- j gyott az érezbe. Lejövet pedig annyira sietett lép­teivel, hogy végig lezuhant az áluok lépcsőkön s jobb kezének ujjai mind kimarultak. „Ügyetlen J“ rivait rá az ügyes menyecske, mi­a következő napokon fognak egybegyülni, úgymint : január hó 30-ikán, február hó t-ikén, márczius hó 2-ikán, április hó 8-ikán és 9-ikén, május hó 1-én és 2 án, junius hó 1-én és 2 án juüus, hő 1-én, augusztus hó 1-én, szeptember hó l én, október hó 9-én, lü-én, úgyszintén 20 án és 21-én, november hó 3 án, 4-én s végre dcczember hó 1-én. Ezen felülvizsgáló bizottságok polgári elnökeivé a jövő 188ó. évre föl kéretlek és megbizattak a mi­niszter által : Kolozsvárit; gr. Eszterházy Kálmán, Kolozsmegye főispánja ; Gyulafehérváron : Elekes Mihály (lakik Sárdon, Kisküküllőmegyében, utolsó posta íléjasfalu) ; Nagy-Szebenben : Breunerberg Mér, Szebenmegye főispánja ; Brassóban ; gr. Bethlen András, Brassómegye fő­ispánja. Felhívta a miniszter a törvényhatóságokat, hogy rendelete tartalmát, saját térülőién haladék nélkül tegye közhírré. S egyúttal meghagyta a törvényha­tóságnak, hogy az illető felülvizsgáló bizottság pol­gári elnökét, minden hónapban, és legalább nyoloz nappal a kitűzött határidő előtt, pontosan értesítse arról, vájjon fognak-e, illetőleg hányán fognak, akár hadkötelesek, akár ezeknek megvizsgálandó férfi ro­konai, a felülvizsgálatra elővezettetni V Ezen értesítés azon esetben sem mulasztandó el, ha valamely hónapban senivi sem vezettetnék felül­vizsgálatra ; nehogy különösen a felülvizsgáló bi­zottság székbelyeitől netalán távolabb lakó bizott­sági tagok, az állami pénztár terhére, a székhelyen hiába megjelenni még akkor is kénytelenittessenek, a midőn felülvizsgálandó egyének nem iétéhen a felülvizsgáló bizottságnak semmi teendője nincsen. Azon esetben, ha ezen értesítés elmulasztása kö­vetkeztében, a felülvizsgáló bizottság egy be üléséből hasztalan költségek keletkeznének, a mulasztásban hibás tisztviselőt lesznek kénytelen felelősségre vonni, s esetleg az állami pénztár kártalanítására szorí­tani. Miután továbbá a fölül vizsgálati költségek némely törvényhatóságok részéről aránytalan mértékben sza- porittatnak az által, hogy több községből a felül­vizsgálatra kijelölt hadkötelesek mellé, aránytalanul nagy számú kísérő* rendeltettek ki. s a szállítás csaknem minden egyes községből elkülönítve eszkö­zöltetett: ily fölösleges költségek ellnntasa tekin­tetéből, a felülvizsgálatra rendelt égjenek, vagy az elővezetéssel megbízott járasbeli tisztviselőnél; lak­helyén, vagy a körülményekhez s helyek fekvéséhez képest, valamely alkalmasabb és közelebb eső he­lyen összpontosításáról s ott ajáiá.M tisztviselő vagy ennek helyettessé által, a személyes azonosság meg­állapítása u án. a kn/ségb il\ LvoC.eUui átvétetvén, a, íelüivizsgálat székhelyére csakis a legszüksége­sebb számra szorított felügyelők kíséretében és együttesen szállitandók el. Ugyanez a módozat alkalmazandó azon esetben is, ha ugyanazon egy időben több sorozó járásból egyszerre történik a felülvizsgálandó egyének elő­vezetése. A törvényhatóság a felülvizsgálandó egyéneket szintén költség-kímélés tekintetéből, lehetőleg együt­tesen fogja a felülvizsgáló bizottság elé vezettetni Az állandó vegyes felülvizsgáló bizottságoknak megállapított eddigi területi köre 188ö-ik évre is fentartatik. dőn balesetét halálsápadtan a szobába léptekor el­beszélte. Hja ! iánkat leéli tűrni, meg szenvedni az öreg férjnek a fiatal asszonytól a házi béke ked­véért ! A kántor fia pedig gúnyosan vonított egyet a pelyhes ajkán, mintha csak azt gondolta volna, hogy: „Rinoezeros !“ — Mert ő bizon már fáin mi- veitségénél fogva is ily exotikus kifejezésekkel szo­kott élni, kivált falusiakkal szemben. E! is hitték ezek róla, hogy a kántor Józsi többet tud, mint maga a pap, ki istenes tanácsaival már nem egy­nek segített pert megnyerni a téns törvényszéknél Szeredában. Hát Selyem Eleknek rosszul esett feleségének fitymáló szava, de végre azt gondolta, hogy hátha az csak szerelmes szivének gyöngéd kifolyása volt ? Mig Elek deák uram a híveket beharangozta, addig beharangoztak az ő boldygságának is otthon a téri tett asztalnál. Az angyalka karácsonyajándé- kul a két fiatal szívnek szerelmet hozott : hirtelen lángoló szerelmet ! „Be boldogok lennénk együtt!“ sóhajtott kántor Józsi, „„Bár meghalnék!““ sugá a menyecske önfe­ledten. Fiatal lenni, és halni kívánni ! Erre kántor Józsi megragadja a piruló menyecs­ke remegő kezét s szótlanul szivéhez vonta. A ha- rangozóné feléje hajolt, mint az ingadozó кя^чц nád, s egyszer csak azon vévé észre magát, / ajka a Józsiéhoz tapadt, mereven, lázasan, mint a napvirág a csalfa, hűtlen naphoz. Nem hallotta, mint zengi két rekedt árva fiú torokszakadtából küuu a/, ereszben azt az éneket : „Menyből az angyal. . . Várhatott az a két didergő fiúcska a könyörado- mányraj Még hálául azt nyerték, hogy a lombos

Next

/
Oldalképek
Tartalom