Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-27 / 144. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Szombat, deczember 27. XIV. évfolyam. 144. szám. NEMIRE. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodaími lap. > IMZeg^elenlls: b-etenlrixit liáromszor : IKIe idén, Osnätortölsön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. sz. a. (Csutak Zsigraond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt -— kr. Félévre . . . . 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ S0 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Előfizetési felhívás. Lapunk a következő évvel fennállásának tizenötödik évfolyamába lép át. Ez idő alatt sok nagy óbb-kisebb lap tűnt föl és végezte be pályafutását, de a „Nemere“ fentartotta magát. Joggal fordulunk tehát, mint a Szé­kelyföld legidősebb időszaki lapja, a közönség pártfogásához. Eddig is a kö­zönség támogatta a „Nemeré“-t- s hiszszük, hogy a pártolást jövőre sem tagadja meg. Politikai elvünk a régi marad : lobogtat­juk az ellenzék zászlóját s minden erőnket oda irányítjuk, hogy e zászlót győzelemre juttassuk. — A mi szubvencziónkat előfize­tőink adják és nem állanak hátunk mögött sem titkos, sem más ehhez hasonló rendel­kezési alapok, melyekből a kormánypárti politika tápiáltatik, A hamisitatlan közvéle­ményt fogjuk tolmácsolni s ellenőrzési elhi- vatásunkhoz hiven mindazt ostorozni, a mi akár a közügy, akár egyesek jólétének ro­vására czéloztatik. Szem előtt tartjuk a Székelyföld s jele­den Háromszék-, Csik- és Udvarhelymegyék érdekeit s ép ezért a iösulyt 1Н5Ш tciiiiyirii az országos, a világpolitika, mint inkább a Székelyföld specziális ügyeire fogjuk fordí­tani. E tekintetben birjuk első sorban a székelyföldi ellenzéki képviselők támogatását, kik jövőre lapunknak munkatársai lesznek, másod sorban pedig a fiatalabb és idősebb irói nemzedék több jelesének amaz Ígéretét, hogy a „Nemerét“ szellemi munkálkodásuk­kal gyakrabban fölkeresik ; szóval, gondos­kodva van, hogy a jövő évvel beálló szer­kesztői cserével lapunk ne csak hátrányt ne szenvedjen, hanem tartalomdusabb, élénkebb és egy vidéki lap kívánalmainak minden tekintetben megfelelőbb legyen. Lapunk az uj évfolyammal a „Határ­széli Közlöny“ czimet le fogja, vet­kőzni és „Nemere“ czirn alatt heten- kint kétszer: szerdán és szombaton az eddigi nyomás és nagyságban fog meg­jelenni. Ha a közönség, mely eddig pártfogolt, a „Nemere“ fennállását támogatja : részünkről hiszszük, hogy ama helyzetben vagyunk, miszerint a fokozottabb igényeknek megfe­lelni képesek leszünk. Sepsi-Szentgyörgy, 1884, decz. 23. A „Nemere“ szerkesztősége. Előfizetési feltételeink : Egész évre . 6 frt. Három negyedre . 4 „ 50 kr. Félévre .... . 3 n Negyedévre . . 1 * 50 „ Egy hóra .... . 50 „ Külföldre egész évre . 8 Я Tisztelt olvasóinkat kérjük előfizetésüket a jövő évfolyamra megújítani, hátrálékosa- ink pedig szíveskedjenek tartozásaikat mi­előbb beküldeni. Bernstein Márk, a „Nemere“ kiadó-tulajdonosa. /J’lj ^fNinikar ácsoi j у unk. (g—b) À kereszténység sok millió népe küldi zsolozsmáit Krisztus születése alkalmából a mindenség urához. Békesség, a jóakarat érzete járja át a sziveket, s mintegy esdve várjuk a csillagot, mely jelezné az utat az óhajtott czél eíéréséliezT"A napkeleti fejedelmeket csillag ve­zette a megváltóhoz : vájjon iesz-e nemzetünk­nek oly csillaga, mely egy önálló, egy függet­len hazát világoljon ? Ptég várjuk a kibontakozást, rég a szerete­tek az egyetértést, mely Magyarország minden lakóját áthassa. Sem kibontakozás, sem egyet­értés! A kibontakozás helyett zavar, az egyet­értés helyett valamint önmagunk, úgy a nem­zetiségek között is viszálkodas dúl. A ki részrehajlatlanul tekinti a hazánkat I kormányzó pártot, a többségi uralom oly meg­testesülését látja, mely nem az alapigazságtól áthatott eszmék, nem a szellemi magasság, hanem a nyers mennyiség altul imponál. Költ­ségvetési vitáinkban az ellenzék oly utólérhet- ! ieuül kiemelkedett a kormány és nártja fölött, hogy a mostani nemzedék legnagyobb honfia Xööoiüb T,<>jns í4 dicsérőleg nyilatkozott nem csak az ellenzék magatartása, hanem a fiata­labb képviselők s jelesen Ugrón Gábor szónok­latairól és államferfiui tehetségéről. Halomra döntetett a kormány minden állítása ; Tisza Kálmánt, a máskor nyel vés Kleont, elhagyta ereje és czáfolatok helyett személyeskedésekben tüntette éiczelni tudó tehetségét. Hegedűs Ist­ván, a kormánypárt e tagadhatlanul élelmes kapaczitása, halotthalványan, némán nézte az ellenzék diadalát, mintha kérte volna a kőnyö- rüleíességet. De az ellenzék e maradandó em­lékű diadala daczára sem volt a kormányban annyi léiekerő, oly önzetlen hazafiság, hogy helyét odahagyva, a szellemi többségnek en­gedjen teret, miként tette ezt annak idejében a Deák-párt, épen Tisza Kálmánnal szemben. A politikai alapelvek terén tehát a békes­ség, a kibontakozás nem remélhető s Iíousseau- ként oda jutottunk, hogy „kiki született far­kasa a másiknak, s legbölcsebb az, a ki vég­telenül ravasz.“ A nemzetiségi kérdések megoldásában sem adott kormányunk szebb karácsonyi ajándékot. A horvát hazánk czimerét piszkolja és nemze­tünk lobogóját tiltja ki országunkból, mig az oláh utou-utfélen hirdeti dako románisztikus hajlamait. És mit tesz a schulfereinos szász ? Szivesen csatlakozik bármely nemzetiséghez, csak oda nem, a mi magyar, a mi a magyar állami eszmét szilárdíthatja. A szerbek érzel­meit Miletics eléggé hiven tükrözi vissza s ott állunk, hogy talán még zokon se vehetjük, ha a túlságos állami adót nem bíró tótok Ameri­kában keresnek hazát. A békesség és jóakarat, melynek a politika alapelveiben is érvényesülnie kellene, nem lengi át a mi karácsonyunkat. Hasztalan keressük amaz ajándékot, melyért nemzetünk annyi fo­hászt küldött a mindenhatóhoz : az egységes, nemzetiségi izgatásoktól ment, bensőleg erős és a külhatalmak által respektált Magyarországot. A mi karácsonyunk az apátlanok, az anyátla­nok karácsonya, kiknek számára a karácsouy­I fát nem a jelen кезегй érzete, hanem a jobb ; jövő utáni vágy fogja meghozni. A kir. táblai pótbírák megszüntetése és a rendes bírák osztályozásának kérdésével foglalkozott a mi­nisztertanács s az igazságügyminiszter törvényjavas­latát a fiuánezminiszter hozzájárulásával elfogadta. E szerint a budapesti kir. táblánál létező pótbírák végleg megszüntettetnek. a rendes bírák pedig há­rom fizetési fokozatba Boroztatnak. A rendes birák száma 150-ben állapittatik meg; a jelenlegi pótbi- rák harmad osztályú rendes birák lesznek. E tör­vényjavaslat a marosvásárhelyi kir. táblai pótbirá- kat nem érinti, ott továbbá is változatlanul fenn- tartatik a pótbirői intézmény. — A minisztertanács utasította az igazságyügymmisztert, hogy a javasla­tot lehetőleg még az igazságügyi tárcza költségve­tésének tárgyalása előtt terjeszsze a törvényhozás eió. A miniszter a jövő évi ülések egyikén fogja a javaslatot beterjeszteni a képviselőházban. A magyar vasutak. A félhivatalos „Pol. Corr.“ jelenti, hogy ámbár Magyarországon most a vasutak áilamositásábau bizonyos nyugalom állott ugyan be, mindamellett a magyar államvasutak igazgatósága •részéről már a legközelebbről f ntos feladatok meg­oldása vau kilátásba véve . K»v yift'.e var sző, hogy a magyar ószakk.leti vasutat, a ma^yar-gali- cziai összekötő vasat mgyar vo nalait s a nmnkában lévő munkácsi-beszkidi vasútvonalat egyöntetű háló- zatba olvaszszák ossza Csak L Ci ? terv r.em ki­kerül ne, akkor vennék kilátás* ,a аг említett vona­lak államosítását. Ezm kívül a budapest-zimonyi vasútvonalnak, illetőiig a szab aüka -Jajai vasútnak a duna-drávai vasútvonallal у«Л/ összekapcsolásán gondolkodnak 8 a Dunának Baja és Báttaszék kö­zötti áthidalása által az alföld-fiumei vonalat össze akarják kapcsolni a duna-drávai vonallal. Ez által nagy transzverzál vonalat lehetne nyerni, mely kü­lönösen a Magyarországból yaló exportra nézve igen fontos lenne. Végül a magyar közlekedésügyi mi­nisztériumban a szlavóniai határvasutak kiépítésével és oly csatlakozó vonal létesítésével foglalkoznak, mely az ország északnyugati részét Galicziával kap­csolná össze, Politikai szemle. SzilágyiDezső Tisza kabinetjében. A „Wie­ner Alig, Ztg.“ hozta a napokban azt a hirt, hogy a nyugdíjtörvény elfogadása után Pauler Tivadar igaz- 8ágügymmiszter nyugdíjba megy s helyét Szilágyi Dezső foglalja el a Tisza-minisztériumban. A „Pesti Napló“ sietett ezt megczáfolní, de a „Wiener Alig, Ztg.“ e czáfolat ellenében is fentartja hírét s kije­lenti, hogy Szilágyi már csak liazafiságból (!) sem vonakodnék átvenni az igazságügyi tárczát, hogy a botrányos igazságügyi állapotokon javítson, föltéve, hogy neki teljesen szabad kezet engednek reszort­jában s kellő befolyás biztosittatik számára a poli­tikában. „A P. Napló czátoló masinériája — jegyzi meg a bécsi lap — talán jobban működnék, ha az anyagot első forrásból szerezné be. Ezúttal az első forrást teljesen mellőzte, mert Szilágyinál semmi­esetre sem kérdezősködött,“ Horvátországból Írják, hogy Zágrábban a Strossmayer-párt konferencziát tartott, melyen elha­tároztatott, hogy a párt megjelenik a tartománygyü- lés e hó 29-őn tartandó megnyitó ülésén és részt fog venni a tárgyalásokban is. Hir szerint tizenkét tagból álló regnikoláris bizottság megválasztásánál tekintettel lesznek az ellenzékre is ; a bizottságban egyáltalán minden párt képviselve lesz. hogy kíván­ságainak illetékes helyen kifejezést adhasson. Bismarck herezeg és a valuta. A né­met kanczellár lapja azon meglepő hírt közli, hogy Bismarck herczeg el van határozva a valuta kér­désnek nemzetközi rendezését kezébe venni s az ezüstnek pénzértékére leendő visszaállítását Eszak- Amerikával és Francziaországgal szövetkezve, ke­resztül vinni. Az említett lap egy hosszabb czikket közöl e tárgyban, mely feltűnést fog kelteni a yj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom