Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-13 / 139. szám

kedett és a folyó évben állítólag 6 millió picolt tett A mult évben egy picol czukor ára 15 fi t volt még ellenben most soha nem tapasztalt niveaura sülyedt mert egy picolért legföljebb 8 — 9 frtot fizetnek’ Az előlegek, melyeket az indiai bankok a czukor* gyárosok és ültetvényeseknek nyújtottak, az erős és rohamos áresés következtében nincsenek kellően fedezve ós^ ez okból a bankok nagy veszteséget szenvedtek. A bankok, melyek tőkéiket gyárakon áruelőlegekbe fektették, az esedékes váltókat ki nem fizethették és ki tudja, mily válságnak színhelye ma már Hollandia, ha néhány első rendit ház nem nyújt a fenyegetett bankoknak gjors segélyt.

Az árukereskedelem kedveződen helyzetéhez, mely a czukor- és gabna-braucheban jelentékeny fizetés- képtelenségeket idézett elő, csatlakoztak aggodalmak a pénzviszonyok miatt, miután az angol bank a külföld nagy-igényei következtében kénytelen volt kamatlábát 5°/0-ra felemelni. A kolera fellépése Párisban éá esetleges további kiterjedése szintén alapot szolgáltatott nyugtalanságra, mely az amúgy is csekély üzleti kedvet még inkább lerontotta.

Mindazonáltal e különféle kedvezőtlen körülmények nem voltak képesek mélyebbre ható befolyást előidézni és félroismerhetlen, bogy most, miután az aggodalmak tényleges kifejlődésétől nincs mit tartani, némely téren bizalomteljesebb hangulat uralkodik. E bizalomteljesebb hangulat azonban inkább az üzletvilág kedvezőbb felfogásában, mint tényekben találja magyarázatát, mert a gazdasági helyzet tényleges javulásának jelei még csak igen gyéren mutatkoznak, Az értéktőzsde szokta visszatükrözni az általános gazdasági helyzetet, mert a tőzsdén előforduló értékek a legkülönbözőbb brancheokból csoportosulnak ős igy az összes gazdasági jelenségek az árfolyamok hullámzásában nyernek kifejezést. Az üzérkedésre rendkívüli nagy tért nyújt a tőzsde is a részvételt meg könnyebbíti az ü/.érkedési e szükséges tőke és hitel csekélysége. — Elistmrt igazság az is, hegy a kereskedelem fő Id mi vei és és ipar általános helyzetében előforduló legcsekélyebb változások iránt sehol sem bírnak oly érzékké , mint az értéktőzsdén.

Ez évben a legnagyobb haladást a berlini tőzsde tettp. A német birodalom hatalmával, a nemet tőzsdék befolyása is növekedett, nevezetesen a bír liníé, hol a német tőke már czentrálizalva van. A berlini tőzsde oly jelentő->égra vergődött, minőre pár óv e.őtt még gondolni sem mertek és a hatalmas megtakarítások, melyek itt összefolynak, foglalkozást keresnek és miután benn az országban mar moos elég tér a foglalkozásokra, kiszivárognak külföldre. No de hát még a napban is vannak foltok és így Berlinbeu sem minden tény, a mi annak látszik. A tőkeszegény külföld oly értékekkel is elárasztja a német píaczokat, melyek elől Németországnál gazdagabb országok is elzárják határaikat.

A német tőke legutóbb oly országok kölcsönügyleteibe is fektettetek, melyeknek fizetési képessége még csak a jövő gazdasági fejlődéstől függ. Ez a nagy rizikó és az esetleges behozandó nőmet tőzsdeadó könnyen végét vetheti a nagyságnak és megtörténhetik, hogy önmagát veri meg Németország, miután arra mások nem voltak képesek.

M P.

P o s t a ii g y.

Tekintettel a karácsonyi és újévi ünnepek alkalmával a növekedő postai forgalomra, a budapesti postaigazgatóság következő figyelmeztetést adta ki a közönséghez:

„Az eddigi tapasztalatok szerint a karácsonyi és újévi ünnopek előtt, a midőn a postaforgalom a rendesnél sokkal nagyobb mérvet Ölt, a hiányos és czélszerüllen csomagolás következtében számos postaküldemény sérült állapotban, tartalomhiánynyal, sőt czim nélkül is érkezik rendeltetési helyére és e miatt kózbeüthetlenné válik. Ez utóbbi sorsban részesülnek ugyanis túlnyomó számban, — az élelmi czikkeket és egyéb, a gyors romlásnak kitett tárgyakat tartalmazó azon küldemények — melyekről a czélszerütlen csomagolás következtében a czimirat leszakad, szállítólevelük a nagy forgalomban eltéved és a küldemények, mint nem kézbesíthetők, elárvereztelek, mig a hiányosan csomagoltak a szállítás közben megsérülvén, a benn foglalt kisebb tárgyak kiesnek és szálütáskö/.beu elveszhetnek.

Elhárítandó a jelzett bajokat, figyelmeztettetik a közönség :

1. Hogy pénzt, ékszereket és egyéb drágaságokat más tárgyakkal egybe ne csomagoljon. A csomagokhoz hallgatag, külön nyilvánítás nélkül mellékelt készpénzért egyá'tslán nem, a csomagokban mutatkozó sérülés- vagy hiányért pedig csak az esetben adatik kárpótlás, ha n hiány vagy sérülés nem a czélszerütlen vagy gyönge csomagolásnak tulajdonítható.

2. A csomagolásra gyenge lemez papirdobozok használatát lehetőleg mellőzze, mert az ily d ibozok — szallitásközben a többi kü demények altul ösz- szenyitmatván — a csomag tartalmát a megrongálástól nem óvják meg. Kivételt képeznek e tekintetben a postai szállításra gyártott lemez papirdobozok, melyek belső részeben faiéczecskék vannak alkalmazva. Az ily dobozok azonban csakis kisebb súlyú csekélyebb értékű és egy egészet képező tárgyak (pl. ruhák, szövetek) szállítására használhatók.

3. El'8/erekct, drágaságokat, törékeny, vagy oly tárgyakat, melyek dörzsölés, nyomás vagy átnedvesedés következtében megrougáliathatnak, faladucs- kákba, míg egyéb tárgyakat értékükhöz és a szállítási úthoz képest többszörös ős erős csomagolópapírba, vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, vagy erős gyoiCsba kell csomagolni.

4. A czímet lehetőleg magára a csomag burkolatára keli felírni. Ha azoubaií a csomag külső burkolata erre alkalmatlan, a czim koiöu papírlapra is írható, melyet azonban egész lapjavai a csomagra kell ragasztani. A 100 fit értéket meghaladó, avagy ékszereket, érezpéuzt stb. tartalmazó küldeményekre azouban czimlapot ragasztani nem szabad, hanem a czimet közvetlenül magára a gön- gyöletre kell irui. Zacskóba zárt küldeményekre, lemezpapirra vagy fatáblára Írott czim, a csomag körülkölésóre használt zsineggel megerősítve, oda • pecsételendő, úgy, hogy a czimtáblát a pecsétek megsértése nélkül ne lehessen eltávolítani.

5. A czimzés után a csomagot göcs nélküli zsineggel erősen keresztül kell kötni; oly csomagoknál, melyeknek czimirata a csomagra van ragasztva, ügyelni kell arra, hogy a czimiratot a ragasztáson felül a keresztülkötésre használt zsineg is a csomaghoz tartsa, ezután az igy keresztülkötött csomagra jóminőségü pecsótviaszszal annyi pecsé- tot kell nyomni, a mennyi arra szükséges, hogy a pecsétek megsértése nélkül a csomag tartalmához férni, ne lehessen.

— Hát, kedves öcsém uram, most rajtam a sor azt mondani, hogy tudok ám mindent! — kezdé a sógor (ki hogy miért neveztetett vémopónak, azt ugyan e szerencsés kimenetelű szerencsétlen történet végén sem fogja megtudni a jó olvasó, mert hisz azt még magam sem tudom ; arról csak Aladár hősünk számolhatna, s igy a ki okvetlenül végére akar járni a dolognak, az kérdje meg tőle.) — Te, fiatal barátom, beleszerettél a kedves kis Margitba, s aztán a szép Margit sem igen vonakodott tőled, mert hát no, eléggé csinos ficzkó vagy.

. . . Nemde, ez eddig igy vau ?

— No, ez még igaz! — feleié hetykén Aladár ur, kinek tetszett a „csinos“ jelző ; ettől „nőtt a mája“.

— De meglásd csak, tovább is igazam lesz! — folytatá különös mosolylyal a sógor. — Az is tudvalevő dolog volt ugy-e, hogy már a menyegző felé jártatok ; hanem az, a mit te, egyetlen öcsém, pár hót óta elkövettél és elkövetsz, az titok volt, az csak most lesz mindjárt köztudomásúvá!

Aladár ur fülelni kezdett.

— Felelj csak, édes öcsém, ki az a „la bella Izabella“ ballettánczosnő, mi ? a kibe te most találtál véletleuüi belehabarodni, nehány rövid hónappal a menyegződ előtt, s a tudori szigorlatod előtt i! (Miből ugyan sejtem, hogy aligha lesz gálic/.kő.) No öcsém uram, halljuk az Izabella kisasszony históriáját !

Aladár lovag meg volt akadva, de annál kevésb- bó volt ám az a kegyetlen „vérszopó sógor.“

— Édes Aladár öcsém, napfényre került a turpisságod 1 Margit, a szeretetreméltó kis Margitod tudta ám meg legelőször, hogy m.csoda Izabellák után szaladgálsz te, miközben o't elhanyagolod s tőlem ötveneseket szeretnél pumpolni! . . . S nekem köszönd, mákvirág, hogy még van ,kedves kis Mai>

gitod“ ; én védtelek téged előtte, én kértem bocsánatot helyetted ! — hogy örökre vége lesz ezután az Izabelláknak s minden ki- és berugásoknak ; jó Hu léssz, mind a világ végéig. Na te birka, ezért láttál te eugemet „ott“, az üvegajtón keresztül. . . . Mar most erre mondj kádencziát !

Aladár ur, vérszopó sógora beszédének már elején vette észre, hogy itt ma ugyancsak „plüre“ lesz verve, tehát legokosabbnak tartá idejekorán elsze- lelni. Nem várta bíz ő be a végét, hanem mar a közepén fejébe csapta czilinderót s vitézül elvág- tatott.

Tinike pedig, a bájos fiatal asssonyka, kit any- nyira elkeserített vala az ő szélházi Aladár öcscse ama szörnyű vádakkal, melyek a jó Sanyi férje ura (azaz Aladár urfi „vérszopó sógora“) ellen irányultak, most egyszerre kiderült szépen s „drága öregjének“ pirulva-mosolyogva borult nyakaba, kacsóival hamar elsimítva annak homlokáról azokat a szemrehányó ráiiczokat.

Általános végnólküli amnestia állt be erre minden oldalról, — és csak most vették észre a nagyjában bókülő felek, hogy a fóbünös, Aladár barátunk nincs sehol. Rossz pénz nem vész el, tudta ezt a sógor s nem sokat kutatott öcscse ura után, és Tiniké is meg volt győződve, hogy majd haza kerül Aladár, csak ehüljön meg egy kicsit. Akkor majd megbocsátanak neki is, a miért igy felforgatta a házat ok nélkül.

Es csakugyan Aladár urfi nem veszett el. Hatemeletes kudarcza után elrohant, azon szándékkal, hogy egyenest a Dunába ugrik, — no de meggondolkozott. Ebéd előtt nem lesz okos dolog a Dunába ugrani. Nem fizeti ki magát.

Megfordult tehát s szépen vissza sompolygott.

VEGYES HÍREK.

A leggazdagabb pesti polgár. Kasszelik Ferencz építészt kedden temették el Budapesten. Kasszelik a főváros leggazdagabb- polgára volt, körülbelől 20 millió forintot hagyott hátra, mely tőka neki az utóbbi években évenkint egy millió forintot jövedelmezett. Tizenegy háza volt a fővárosban s egy egész csomó biztos részvénye. Csak házbéradó fe- jécen 47,000 forintot fizetett. Igen becsületes ember volt, polgári kötelességeit teljesítette, de azontúl nem tett semmit; közczólokra millióiból egy garast sem áldozott. Egy fia, egy leánya s egy unokája maradt hátra. Családi élete annyiban nem volt szerencsés, a mennyiben leánya az ötvenes években íőrhez ment egy osztrák alezredeshez, Windischgrätz hadsegédéhez, a mi a hazafias polgárok rokonszenvét elfordította tőle. Ez a leány később elvált a férjétől s a házasságból származott uuoka szintén Kasszelik nevet visel. Az elhunyt fia agglegény, a leánya sem ment újra férjhez s az óriási vagyon örököse ez az unoka. Kasszelik Ferencz építőmester volt s többek közt ő ópitette az üllői-uti kaszárnyát, a régi városházat s még egy csomó köz- és magánépületet.

Uj időszámítás. Egy greenwichi levelező írja a „P. H.“-nak, hogy a greenwichi csillagvizsgáló igazgatói elhatározták, hogy a jövő év első napjától kezdve az időszámítás methodusába újítást hoznak be.- A nap éjféltől éjfélig számittatik, úgy hogy az órák 0-tól 24-ig terjednek, és pedig oly módon, hogy a mostani délutáni 1 óra ezentúl 13 óra lesz, a 2 óra 14 óra stb. Az angol vasutak állítólag rögön elfog idják ez újítást, inert ez ki! (i -zöböli a (leh-lőtt és dé után szavakat, me yeknok elc-erélése már sokszor okozott zavarokat és szerencsétlenségeket.

Kiásott holttest- A szegedi felső-tanyán Horváth Jóskát, a J6járt Gáborék örökbe fogadott kis kanász fiát a mult hónap közepe táján temették oh Mind hangosabbá lett agyanu, hogy Jóska nem természetes halállal mult ki. A kapitányság ennélfogva kérdőre vonta Jójártékot s a holttestet is ki- ásatta és fel bonczol tatta. A bonczolásnál a jobb homlok dudoron, a bőr alatt egy tallérnyi véraláíu- tás észleltetett, a mi valamely tompa eszköz ütésé!ől származik A gyilkosság gyanúja Jójárt Gábor fiára irányul, a ki a vallatásnál uagyon zavartan viselte magát.

Keresd az asszonyt! Bognár Imre kassai szü- 1 etó-sii 39 éves hivatalszolga (a felvárosi járásbíróságnál) nagyon megunta már a sok kukliprédiká- cziót, mivel kedves élete párja folyton traktálta. Annak a sok keserüséguek tehát, mivel az asszony éles nyelve halmozta el, egy Dem kevésbé éles borotvával akarta végét szakítani. Mult csütörtökön reggel jó mélyen be is vágott a nyakába, de még élve szállították be az ottani Rókusba s valószínűleg kénytelen lesz tovább is hallgatni felesége zsör- tölődéseif.

Dühös örült. Salzburgból Írják m. keddről: Borzasztó esemény történt ma az egyik katonai kaszárnyában. Egy dragonyos hirtelen megőrült. Társai abban a helyzetben találták, a mint fogainál fogva függött egy rúdon. Az őrült azután dühös kiáltással rohant egy lónak s annak szügyébe harapott, úgy, hogy a szegény állat felugrott. Eliszonyodva akarták elvonuni a lótól, de a dühÖDgő reájuk rohant s karjaikba harapott. Az őrültet csak nagy nehezen bírták ártalmatlanná tenni s a helyőrségi kórházba szállítani.

Születése előtt buktatta meg az apját Ezt mondhatja egy loudoni alderman az ő születendő gyermekéről. Ez aldermannak ugyanis sokkal több kilátása volt a lord-mayovságra, mint a megválasztott Nottagenak. A választók azonban megtudták, hogy neje áldott állapotban van 9 azonnal cserben hagyták. London városa köteles minden lady-mayorest, ki — mig férje a hivatalban van, gyermeket szül — egy ezüst-bölcsővel ajándékozni meg. E szokás kissé sokba keiül. Legutóbb 1878-ban érte ily szerencse London városát s most e költségtől meg akarták magukat kímélni.

Irod-ctlorrL.

Az „Ország-Világ“ 49. száma következő tartalommal jelen) meg : Az udvarlás napjai. Elbeszélés. Szépfaludy 0. Ferencztő). — A magyar zászló. Költemény. Szász Gerőtől. — A csillagokban meg van Írva. Az „Ország Világ“ számára irta Sacher Masoch; az eredeti kéziratból fordította Jásznigi Sándor. — Üjfalvy Károly utazása Páristól Sza- markandig. (Képpel.) — A szudániak. Bécsi tárcza. Kaposi Bélától. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathraáry Károlytól. — Sírok vára. (Képpel.) — Nappal bolyongva. Költemény. Fülöp Árontól. —- Az ő álma. Beszélőke, Paál Árpádtól