Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-12-04 / 136. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, deczember 4. XIV. évfolyam. 136. szám. NEMERE. Politikai, társadalmi, közgazdászat*!, közművelődési és szépirodalmi lap. ZMlegielenilí: FietenFclzit háromszox: 221©d.a.©n., Os'iá.törtölzörL és Szonobaton.. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyürgyön, főpiacz, 629. sz. a, (Csulak Zsígmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos1 Bernstein Márk könyvnyomdája, hová tán küldve: az előfizetési pénzek és hirdetések bérEgész évre . . . 7 írt — kr. Félévre . . . . 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 ,, 80 „ i mentesen küldendők Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Magyar lap Brassóban. — 1884. nov. 30. Lesz tehát Brassóban, a magyar korona I legkeletibb és úgy politikai, mint nemzetiségi | tekintetben egyik legfontosabb pontján ma-j gyár lap. , A brassói magyarság egyesült egy czélra, félretett kicsinyes érdekeket s támogatja azon hazafias mozgalmat, mely a lap megindítása tárgyában most jobb mederben megindult, s ennek köszönhető, ba a mozgalom határozott czélhoz vezet. Mennyire szükséges Brassóban egy magyar lap, az bárom év óta képezi Brassóban tárgyalás alapját. A magyarság elszigetelt állása, nemkülönben az állameszme s anyauyelv terjesztése szükségessé teszi a magyar lapot. De igazolja azt a brassói magyarság folytonos gyarapodása s azon igen fontos körülmény, hogy az idegen nemzetiségek mindegyikének, habár többségük igen csekély, van külön közlönye, s igazolja az ipar s kereskedelem hanyatlása, mely a külön nemzetiségi lapokban a kívánt s kellő méltánylásban nem részesül. De igazolja mindenek fölött azon szükség» a melyben a közel tízezernyi brassói magyarság lap nélkül szenved. A brassói magyarságnak vannak kulturális, humánus intézményei, vannak pénzintézetei, különös és specziális érdekei, a melyek csak a sajtó által nyerhetnek lendületet. Ezeknek feltétlenül kell külön közlöny, hogy ne legyen kénytelen a magyarság idegenekhez folyamodni s ott esetleg elutasit- tatni. De szüksége van a brassói magyarságnak egy magyar lapra azért is, hogy Jegyen jogainak őre. Csak egy példát említünk fel. A legnagyobb politikai visszahatással a választási névjegyzékek összeállítása bir. Ennek pontosságától függ nagyrészt a magyarság jövője. Nem vádolunk, csak példát hozunk fel. A választók névjegyzékéből ma számtalan magyar választópolgár kimaradt s ezzel nem törődik senki. Az egyes választó nem sokat gondol vele, elég gondja van neki. Ez által örökös kisebbségben vág) unk s egyszersmind megfosztásuk politikai jogaink gyakorlásától. Már pedig, ba lesz Brassónak magyar lapja, úgy annak szerkesztőjére nagy feladatok varnak. Neki kell ellem rizni a választók jegyzékét. Neki keil annak idejében fig)eiinezietni a választókat adójuk megfizetésére ; neki külön jegyzéket kell vezetni a választókról, s neki kell gondoskodni az esetleges felszólalások idejekorán történő beadásáról. Ez elég terhes, de sokkal fontosabb feladat — ez egyedül is szükségessé tenne egy magyar lap megteremteset, bár vau még sok ép ily fontos érdek. A magyar lapnak Brassóban rendkívül fontos bivatasa van, s ha az úgy vezettetik, a mint épen kell, akkor az nagy feladatokat teljesíthet. Egyik íőczéluak kell lenni: békesség minden irányban. Kiegyeztetni egyrészt a magyarság kebeleben még mindig dúló egyenetlenségeket, s békében élni, a bekét ieutar- taui az idegen nemzetiségekkel, Lehetnek a lesznek eltérő nézetek, vélemények és érdekek, i de ezeket békés utón is ki lehet egyeztetni, azért nem kell a talajt érdesebbé tenni. Erről gondoskodni, ily irányban működni lesz kötelessége a brassói magyar lap szerkesztőjének és e fölött ügyelni lesz hivatva a lapfelügyelő-bizottság, melyben a brassói magyarság minden osztályának egy-egy méltó képviselője fog helyt foglalni. Nem akarjuk itt a lap irányát és programin- ját jelezni, arra mi hivatva nem vagyunk; kifejti azt a felügyelő bizottság. E helyen csak őszinte örömünknek kifejezést adva, akartuk szerény véleményünket elmondani. A brassói magyar lap létesítésében az érdem a megye általánosan szeretett és tisztelt főispánja gróf Bethlen András ő méltóságáé. Az ő magatartásától tette függővé a magyarság nagy része pártfogását. Gróf Bethlen András ur belátva a lap szükséges voltát, nem zárkózott el attól s tőle telhető pártfogásban is részesítette a mozgalmat. Nem mint főispán, de mint magánember, annyit tett ő már is a létesítendő magyar lappal szemben, mint más nem tett s nem is íug tenni egyhamar. A brassói magyarság tehát első sorban a nemes grófnak köszönheti, ha e vágy át eierte. S mert a főispán ur partfogasra s azért elfogadja a költségvetést. Hói tsy Pál higgadt, tárgyilagos beszédében kimutatni igyekezett, hogy a költségvetés nem nyugszik olyan reális alapokon, mint azt a pénzügyminiszter feltüntette. Beszédje végén Beksics ellen polemizált. Horánszky Nándor hasonló szempontokból bírálta a költségvetést és fejtegette az önálló vámterület szükségét iparunk felvirágoztatása érdekében. Különben a költségvetést elfogadja a tárgyalás alapjául és a bizalmi kérdést az apropriációnál fogja fölvetni. Most S z a p á r y Gyula gróf pénzügyminiszter emelt szót és hosszabb beszédben czáfolta a költségvetés realitása ellen felhozott kifogásokat. Végül Andreán 3 z k y Gábor br. szólott az antiszemita párt részéről, a nélkül, hogy figyelmet keltett volna. Beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be az eddig adómentes állampapírok megadóztatása iránt. A katonatisztek özvegyeinek s árváinak nyugdíjazása. A legutóbbi Budapesten tartott minisztertanácsban a katonatisztek özvegyeinek és árváinak nyugdíjazására vonatkozólag a közös miniszterek olyan javaslatot terjesztettek elő, melynek elfogadását mindkét fél kormánya aggályosnak monda. — Magyarország részéről az akadály a föntebb említett törvényjavaslat benyújtásával megszűnt s az osztrák részről is megszűntnek tekinthető, mert az irányadó körökben elhárítottak minden iolineiiilt akadalyt, s a katonatisztek özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslat benyújtása közvetlen küszöbön áll Becs és Budapest törvényhozása előtt. A katonatisztek és katonai hivatalnokok nő- süihetésének ügyét is rendezni fogják ez alkaíomma!. érdemesnek találta a mozgalmat, úgy az nagy pártfogásra talalt a magyarság minden rétegében. Nincs tehát semmi már most, a mi a magyar lap megindítását akadályozhatná. A gyüj- tőivek — mint tudjuk — kibocsatvák, az előfizetők gyűlnek; a brassói s megyei magyar testületek legnagyobbrészt már is hathatos pártfogást Ígértek, a brassói magyar társalgó egyrészt s a polgári kör másrészt remélhetőleg erős oszlopai leszuek a lapnak, ép úgy egyrészt az állami, másrészt a katboiikus iskolák tantestületei. Minden előkészület meg van téve, hogy a lap jauuár elsejével meginduljon. S meg is fog indulni. A brassói magyarságra nézve ez öröm- ünnep lesz. — És ez örömünnep rendezésében nagy része vau még egy egyénnek, a ki bar idegen nemzetiségű es ez : a lap kiadója Alexi Teocbár könyvnyomdász. (3 vállalkozott a ma gyár lap kiadasara, reméljük, bizton biszszük, hogy e vállalata szerencsés lesz. A brassói magyarságnak lesz tellát külön lapja, tőle függ mar most, hogy azt szellemileg és anyagilag taplája; s mi azt biszszük, hogy az a magyarság, mely nem lankadt el barom éven kérésziül, nug czéijat elérte, most nem fogja ezt cserbeu hagyni.-7A képviselőhöz dicz. 1 én folytatta az 1885. évi áliamKoilsegveiös tárgyalását. A vitát szüzboszéd nyitotta meg : Szentkirályi Albert fejtette ki partonkivün álláspontját, ó föltétien híve az 1867. évi kiegyezésnek, de szerinte a kiegyezési törvény nincsen kellőleg végrehajtva, különösen a véderőre vonatkozó rendelkezéseiben. Szóló követeli az önálló magyar hadsereget és a külöu vámterületet, ós habar nem teszi magáévá Ugrón határozati javaslatának indokolását, mégis, mmt uézetaibez legközelebb állót, ezt a határozati javaslatot fogadja el. Szent- királyi után egy másik pártonkivüli képviselő: gróf Zichy Jenő szólalt fel. 0 is híve a külön vámterületnek, de bizalommal viseltetik a kormány iránt A német birodalmi gyűlésből. Nagyon jellemző a fegyveres béke amaz allapntara nézve, melyben ma nyögnek az államok és adófizető népek, Bronsart tábornok német hadügyminiszter nyilatkozata, melyet a birodalmi gyüies nov. 28. és 29-iki ülésén tett. A csütörtöki ülésén Richter Jenő képviselő szemére hányta a hadügyi kormányzatnak, hogy abból a 34 millióból, mely a jövő évben volna hadi ezé- lokra fordítandó, tíz millió már a folyó évben el- költetett, a birodalmi gyűlés megkérdezése és beleegyezése nélkül, a keleti határon épülő uj erődítményekre. Bronsart miniszter erre igy válaszolt: A mit Richter mondott, tény; de a szövetséges kormányok ezzel nem kívánták mellőzni avagy kevésbe venni a birodalmi gyűlést. Ha úgy lett volna, nehéz volna az én állasom, ki ez ügyet itt képviselni hivatva vagyok. Fontos okoknak kellett tehát fenforogni, melyek nem engedték az ügynek itteni előterjesztései. Nem mehetek át a politika terére, mert bizonyos tartózkodással kell eljárnom; de biztosíthatom önöket, hogy a birodalom biztossága követelte, hogy amaz intézkedések nyilvános vita tárgyává ne legyenek. Nincs is ok ezen a kormányt megtámadni; egyébiránt kész vagyok bizottsági üléseken minden ieivilágositást ez íranybau is megadni. Lz a nyilatkozat, valamint az, melyet Bebel in- terpellácziojara adott a nemet hacíilgyér, hogy t. i. a hadsereg létszámát lehetetlen leszállítani — elmondva par hettei a skiernyevicei találkozás után, ketsegbevonhatlauul bizonyítja, hogy azok az okok, meiyek a német birodalmi kormányt a keleti határokon való sürgős erődítésekre indították, ma is úgy fennforognak, mint a három császár találkozása eiótt. Legalább nehéz volna Bronsartnak ezeket az okokat a német trónbeszéd békés biztosításaival összhangba hozni. Külföldi szemle. A Kongokonferenczia hétfőn újra Ülést tartott. Abból a körülményből, hogy Stanley elhagyni készül Berlint, bonuét Londonba tér vissza, arra lehet következtetni, hogy a közös megegyezés nehézségei nagyobbára már elháritvák s most még csupán részlet-kérdések várnak elintézésre. Ezt a leltogást osztja a félhivatalos jellegű „Polit. Nachrichten“ is, mely abból a tényből, hogy a kereskedelem és hajózás szabadságának elve egyhangúlag
