Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-27 / 133. szám
Váróteremből elŐrolian hirtelen az éfcyik elfátyolozott hölgy és e szavakkal : „Te lélekkufár most látom, hogy mit akarsz, de engeinet ugyan nem fogsz Pestre eladni“, az „eladó“ gyanánt szereplő fejérvári tartózkodásu asszonyság, peisze „cselédszerző“ asszony lábai elé dobta kendőjét, melybe pénz volt csavarva s maga a város felé futásnak eredt. A „vevő“ asszonyság, ki pesti fartézkodásu s Fiau Khon-nak hívják, először űzőbe vette a leányt s kéréssel, majd fenyegetéssekkel akarta visz- szalériteni, de utóbb az eladó fél figyelmeztetésére, hogy inkább hagyja menekülni, mint hogy még nagyobb botrány legyen, (ölhagyott az üldözéssel. Azt hiszszük, a megmenekült leány szavaihoz nein kell kommentár. A többi leány azonban elszállittatott Budapestre s onnét ki tudja hová, legkevésbbé sem zavarván meg a történtek a rendfölött őrködő városi hajdú nyugalmát. Még csak az jegyzendő meg, hogy mindez szemtanú után van elbeszélve. Megfagyott. Székesfehérváron mindenki jól ismerte az öreg Verbanitsot, ki hajdan a cisteiciták pedellusa volt, később pedig Fáma asszonyhoz szegődött, ujságárusitó lett. Volt neki családja, felesége, két fia s egy lánya, kiket meglehetősen jó módban hagyott el, mikor őt azon gyengesége miatt, hogy szerette a borocskát, elűzték maguktól. A szegény öreg ezután nagyon szomorú napokat élt éjszakáit pedig nyáron át a sétaterek padjain töltötte. A hideg idők beálltával a kapuk alá húzta meg magát, mig végre f. hó 20 lkán az „Amerikához“ czimzett korcsma kapujában megfagyott. Hangversenyből a halálba Ő/v. Rosenfeld Mina 58 éves magánzónak vasárnap este a memingeriek hangversenyén volt a Vigadóban. Haza felé menve, a Józseltéren hirtelen rosszul lett. A vele volt cseléd kocsit hivott, és elalélt úrnőjét belesegitette; ez azonban útközben szivszélbüdésben meghalt. A zene utolsó akkordjai még fülében hangzottak, mikor életének húrja megszakadt. Brutális tett. Janász Simon ujlehotai lakos — mint a „P. H.“-nak írják — a mult héten Mjaván bőrt vásárolván, haza felé menet betért Deutsch Hermannak ó-miavai kocsmájába. Itt — miután nehány pohár pálinkát megivott, jó kedve kerekedett, s szerette volna, ha jókedvében a jelenlevő 8 vele egykorú öreg Hrehus János is osztozik. Mikor pedig látta, hogy ennek nincs kedve a tréfához megharagudott rá a arczul ütötte. Hanem a megtorlás nem sokáig késett. Hrehusnak fia látva atyja megsértését, rárohant Janászra, földregyürte s agy- ba-főbe verte. Janász kifutott s elrejtőzött a konyhában. A dühös legény azonban előránczigálta, ismét a földre teperte s ott a szerencsétlen öreget össze-vissza rugdosta, hogy sérülései következtében vasárnap regpel meghalt. A tettest a miavai csend őrség elfogta. Milliomosok házassága. New-Yorkból jelentik, hogy az ottani előkelőbb körökben jelenleg minden más tárgyat háttérbe szorított Astor Karolin kisasszonynak Wilson Ricbarddal való egybekelése. A nászajándékot egy negyed millió dollárnál többre beesülik. A vőlegény oly nyakéket adott menyasz- szonyának, melynek értéke 75,000 dollár. A nászlakomán ezernél több ember vett részt, s a nap örömére a menyasszony anyja a kórházak betegeit is megvendégelte. Élelmes orvos. Brigton, egy fiatal orvos nagyon fáradságosnak találta azt a nehány szegény beteget naponként gyalog látogatni, kik többnyire a külvárosokban laktak. Kapta tehát magát s egy hirdetést tett közzé, mely szerint alapos tanulmányokat tett a fűzés módszerében s az ő felügyelete mellett fűzött középkorú nők bizton számíthatnak nemcsak hosszú életre : hanem szép testtartásra is. -— Az ügyes fiatal orvos most fényes hintókon jár, pedig „betegei“ többnyire a belvárosban vannak. A világ leggazdagabb embere. New-Yorkból a következőkben írják meg az okot, mely Vanderbilt dúsgazdag vasutkirályt arra indította, hogy a new- yorki sebészeti főiskola számára 500,000 dollárt ajándékozzon. Egy sétakocsizása alkalmával a világ leggazdagabb embere betért egy pohárka grogra egy előkelő helyiségbe. A pohárkát épen visszatette az asztalra, midőn az utczáról egy nyomorék ifjú jött, vagy inkább gurult befelé. Vanderbilt kérdezősködött bénaságának okai felől s a nyomorék elmondta, hogy egy kocsi gázolta el, s aztán „az orvosok és sebeszek főiskolájáéba került, hol a lehető legrosszabb eredmenynyel kezelték. E pillanatban iépett be Doremus, az említett főiskola egyik tanára. Vanderbilt hozzáfordult s csodálkozását fejezte ki a fölött, hogy a főiskolában oly rossz sikereket érnek el. Doremus ezt a kel ő anyagi eszközok hiányának tulajdonította. Venderbilt nem szólt semmit. Másnap azonban a sebészeti főiskola pénztárának félmillió értékű checket küldött. Párisi apróságok. Mr. P a i 1 1 e r o n, a szellemes iró, a napokban mint tanú volt jelen egy keresztelésnél. „Foglalkozása?“ kérdi a kerületi hatóságnál alkalmazott Írnok. „író vagyok." „Azt akartam mondani: mivel keresi kenyerét?“ „A tollal.“ Az írnok gondolkozik egy pillanatig, aztán beírja a lajstromba : „Mr. Pailleron, tollkereskedő Páiisbán.“ — Egy zeneszerző naplójából: A franczia hallgatja a zenét. A német megérti. Az olasz át- érzi. A magyar megittasul tőle. Az angol pedig köz- 532 — remüködik létrehozásában. — Önérzetes kocsis. Az eső csak úgy szakad. Egy ur, ki eser nyő nélkül indult el hazulról és derekasan meg ázott, int az omnibusz kocsisnak, hogy álljon meg. Ez végig néz rajta, aztán kimondhatlan megvetéssel szól oda : Hát az ur halastónak nézi az én kocsimat ? Kerestetik megvételre egy karambolt tekea-ztal Brassóba. Bővebbet e tekintetben a szerkesztőség mond. Irodalom. Legkedveltebb, legolvasottabb lapja ma a magyar közönségnek a „Pesti Hírlap“ s nem is c>oda, mert — eltekintve attól, hogy kormánytól és pártoktól egyaránt független — jól értesültség, élénkség, a tartalom gazdagsága és választókossága dolgában a Pesti Hírlap minden laptársát felülmúlja s azonkívül vannak oly speczialitásai, melyekkel egyetlen más lap sem dicsekedhetik: az országgyűlés tanácskozásai alatt a „tisztelt Házból“ és „mólt- aás Házból“ czim alatt Mikszáih Kálmán (Scarron) ír bele kitűnő humorral parlamenti karczolatokat; a színi rovatot Bartók Lajos (Don Pedrő) élénkíti a színi és művészeti világból vett karczolatokkal 8 a lap előfizetői minden héten bekötésre alkalmas 4 oldalas külön zenemellékletet kapnak válogatott jó zongoradarabokkal, tehát évenkint 52 füzetet 80 100 drb zenemüvei. A „Pesti Hírlap“ munkatársai közé a legjobb publiczistai erőket számíthatja: Vezerczikkeit i’ulszky Ferencz, Beksics Gusztáv, Tors Kálmán, Eötvös Károly, Pesti Frigyes, dr. Ke- nedi Géza (fel. szerkesztő) írják; tárczáit, karczo- latait: Mikszáth Kálmán, Bartók Lajos, Tábori Ró bért (belmuukatársak), továbbá Agai Adolf, Tóth Béla, Kürthy Emil, dr. Váradi Antal, Sebők Zsig- mond stb.; — a többi rovatokat Antalik Károly, Schmiitely József, Luby Sáudor, Gyöngyösy László, Zachár Gyula stb. vezetik. A „Pesti Hírlap“ — mely ma méltán tartatik a legjobb napilapnak — valóban megérdemli a pártolást, kivált miután előfizetési ára negyedévre csak 3 írt 50 kr, egy hóra 1 írt 20 kr, tehat csak 20 krral, több mint a legolcsóbb ugyuevezett „néplapoké“, melyeknél naponta 4 — 5-szörie többet hoz. Az előfizetési pénzek a „Pesti Hírlap“ kiadóhivatalába (Légrády testvérek, Budapest, Nador-utcza 7. sz.) küldendők. Az „Ország-Világ“ 47-ik száma következő tartalommal jelent meg: Mária Valéria íőherczegnő. Arczkeppel. Egressy Gézától. — Mária Terézia. Mutatvány egy nagyobb essayból. Irta Tóth Lőrincz. — Merengés. Költemény. Jakab Ödöntől. — A csillagokban meg van írva. Az „Ország-Világ“ számára irta Sacber Masoch; az eredeti kéziratból fordította Jasznigi Sándor. — Kolozsvár 1617-ben. Képpel. — Őszi kiállítás, „Az ő nótája.“ Temple János festménye. — A piaristák templomába. Költemény. Dalmady Győzőtől. — Az udvarlás napjai. Elbeszélés. Széptaludy O. Fereucztől. — Az ábrándozó. Képpel. — Abdul Hamid szultán és a török birodalom. (Afrikai és ázsiai tapasztalataim.) Szto- czek Károly tél. — Szeretni örökké. Költemény. Képpel. A havasok királynője. Történeti regény. P. Szatbraáry Károlytól. — A bét története. M—tb K—tói. Megjelent a „GrondÜZö“ 10-ik száma a következő változatos tartalommal: Székely támad: Székely bánja, történeti regény P. Szathmáry Károlytól ; Izsák, regény, irta Kazár Emil; — Hullanak az ágról, költemény, Thuróc/.y Endrétől; — A club, regényes korrajz, irta Mikszáth Kálmán; Palkó vitéz, regény, irta Margitay Dezső; A paraszt gróf fia, társadalmi regény S/.iklay Jánostól ; Rontó Pál, verses regény irta gróf Gvadányi József 1793-ban; Ki lesz az örökös ? Hartmanu-Plöu i’egónye, magyarosította Martonffy Frigyes ; A rescouto, népies rajz Színi Pétertől. — A boríték tartama: Ház és tűzhely ; Fagydag ellen; halak megőrzése ; gesztenye felfújt; csuka saláta. — Vegyesek. A mit szívesen látunk ; csak gazdálkodva ; furcsa értelmezés; csuttanós felelet; tisztatlan hangok. — Talányok ; talánytejtők ; szerkesztői posta. Figyelmeztetjük ol- vasóiukat a lelket es erkölcsöt emelő olvasmányokban bővelkedő „Gond űző “-re, melyből a kiadó szívesen szolgál mutatványszámmal. A „Goudüző“ megjelen minden vasaruap barom süiüeu nyomatott fébven es színes bomiekkal. Előfizetési ára : egy evre 6 írt, teievre 3 Irt, negyedévre 1 fit 50 kr. Egyes szám ara 15 kr. Kapható minden kouyvke- ressedeotieii ; az újonnan belepett előfizetők az eddig megjelent 10 szamot azonnal megkapják. Az előfizetési pénz Özeke.y Aiadar kiadotuiajdonosboz küldendő, Budapesten VII. Dob utcza 14. A „Képes Családi Lapok“ 9 ik számának tartalma. Butten joaei a Urtzuoz; eibeszeies, irta Szep- faiudi Ö. lereuez. — Puszta Var; költői elbeszélés, irta Varsányi Gyula. — Margit; eibeszelós, irta Torok Endre. — Megmentve; (elbeszélés — képekkel,) Gersdorff A. után, közli Kondor Lajos. — Egy szegény leány ; angol történet, íordnotia Milesz Beta. — bet szív lemondása; irta Ries Hermái. — Heti tarcza. Színházt estek, Hasúmtól. — Kepiuagyarázatok. — Mindenfele. — Humor. — K e p e k : Az ősz. — Vigasz a dalban. — Gróf Lónyay Menyhért. — Melléklet; A „Scarpa Rtcliel“ oziuiü regény 129—144 oldala. — Mai sza~ Jtyom. BtífUMüiu Marii, Ű.-Üzeutgyórgyön. műnkhöz negyed iv rendkívüli melléklet van csa* tolva. — A borítékon: Heti naptár. — Sakktalány. — Koczka-rejtvény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Tarka világ. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. — Előfizethetni Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 írt, félévre 3 Irt, negyedévre 1 írt 50 kr. Nyilttér. }r. %uá %enri% rs®®©®®®®«®®®®®®®*® *®»a®e®í®osoG9o®a t „ .. • X « *>•■ «■ w • fogorvoé © % Brassóban, (alma-piacz, 93. hsz) § 1 ajánlja magát minden fogorvosi míítét- 2 § re és munkára, különösen foghúzásra, § % fogtömésre (plombirozásra) és míífogak £ £ készítésére stb., stb. £ S®®®®®»®®®»®®®®®«® •••»©eee9©e©ee®®Í *1 Ezen rovat alatt megjelenteknek sem tartalma-, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség. 98.50| 119.105.100.401 100100.99Hivataíos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. nov. 26-án. Magyar aranyjáradék 6°/„ ..................................... 123 25 Magyar aranyjáradék 4°/, ................................................95.101 Magyar papirjáradék 50/0 .......................................... 90 30| Magyar vasúti kölcsön................................................143 — Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, Hl. kibocsátás Magyar földtehermentesitési kötvény ..................... Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . Erdélyi földtehermentesitési kötvény ..........................100 — Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.—I Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény...................................98.25 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ...........................107.— Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ........................116.-, Osztrák járadék papírban.................................................81.50! Osztrák járadék ezüstben ........................................... 92.60] Osztrák járadék aranyban ..........................................104.— 1860-iki osztrák államsorsjegyek.................................135.—j Osztrák-magyar bankrészvény ...................................... 870.— Magyar hitelbank-részvény .......................................... 305.25 Osztrák hitelintézet-részvény ...................................... 901.40^ Ezüst...................................................................... . —1 Cs. és kir. arany ........................................... . 576 20 frankos arany (Napoleond’or) .... 9.72 Német birodalmi márka . . ...................... . 60.50; London................................................................................. 122 95 Felelős szerkesztő: Szterónyi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. | I # ^ CS ^’5 c 5 öc 'r-i v-3 KJ C > > x ? ü ® C íO r-T“< •°* 'í* $ S- 2 5 'S S o 614S 72 * ■ > :0 ÎH 1 Jh 'C ^ ” XT.) •na v£ 7 £ 0> s N .5 bß v o r*e 5 rí c S o <D ct C O 7: PH <s pH íí lO 00 m X , # C t-i p g rs , vpH X vO N •4-3 bß 1 O •X vp X .ä-S £ ^ s 4) Ph-ez _ 2 £ ce I t -2 -J +* ^ CD ^ ce £ a c r: g # K o ~ —I 7- « ^ > jg ^ ? b? •3 N 41 C&l CS u • pH >-4«
